"Négyszer adtak el szexrabszolgának az Iszlám Állam harcosai"
Lámia Adzsi Bassárt 2014. augusztusában, 15 évesen rabolta el az Iszlám Állam észak-iraki falujából, Kocsoból. Lánytestvéreivel együtt az Iszlám Állam harcosai egymás között adták-vették őt, Lámiát négy alkalommal adták tovább különböző férfiaknak. Volt, hogy egy bombakészítő terrorista volt a tulajdonosa. Rendszeresen verték, erőszakolták, másfél éve szökött meg fogvatartóitól, most Németországban él testvéreivel. Szerdán Budapesten tart előadást, előtte beszélgettünk vele.
Lámia Adzsi Bassár csinos, divatos ruhákban, dizájner táskával közlekedő 19 éves nő, aki keveset mosolyog, és aki nyíltan, elszántan beszél a fogságban töltött időkről, mert az a célja, hogy minél többen értesüljenek az Iszlám Állam által elkövetett borzalmakról. Másfél évvel ezelőtt szökött meg a terrorszervezet fogságából, az ötödik menekülési kísérlete során járt sikerrel, előtte négy alkalommal brutálisan megverték, megkínozták szökései miatt. Szemét és arcát sebhelyek borítják, amelyek paradox módon nem a kínzások, hanem a sikeres szökés során szerzett sérülés nyomai, ugyanis közvetlenül mellette taposóaknára lépett egy barátnője, akivel együtt menekült. Barátnője, Katrin számára az akna végzetesnek bizonyult.
Lámia Adzsi Bassár a jezidi kurd vallási kisebbséghez tartozik, és az észak-iraki Kocsó faluban élt, amit 2014 augusztusában megszállt az Iszlám Állam és egyetlen nap alatt az 1800 fős település összes férfiját lemészárolták. A nőket és gyerekeket a helyi iskolába terelték, onnan elhurcolták és szexrabszolgaságra kényszerítették őket.
"Amikor megtámadták a falunkat, én otthon voltam a családommal. Nem tudtunk elmenekülni, mert a településünk környékén csak olyan arab falvak vannak, amiket addigra a Daesh felügyelt. Amikor megérkeztek, azt mondták, tegyünk ki fehér zászlókat, mert nem akarnak bántani minket, nem gondoltuk, hogy ilyen borzalmakat fognak elkövetni ellenünk. Hosszú ideig békében éltünk a környékbeli arab közösségekkel" - mondta az Indexnek. Lámia az Iszlám Államot következetesen Daeshnek nevezi, ezzel az arab névvel azt hivatott jelezni, hogy az Iszlám Állam (IÁ) se nem iszlám, se nem állam.
A falubeliektől az IÁ harcosai azt kérték a megszálláskor, hogy térjenek át az iszlám hitre, de ők visszautasították ezt, ekkor mészárolták le válogatás nélkül a férfiakat, tömegsírokba dobták őket, majd összegyűjtötték a nőket és gyerekeket. Lámiát is, a nővéreivel és édesanyjával együtt. Faluja azóta is lakatlan, több tucat tömegsír veszi körbe ma az üres települést.
"Az iskolában a fiatal és idősebb nőket szétválasztották, ekkor kerültem el az anyukámtól. Hajnali háromkor átvittek minket Moszulba, az anyukám pedig a falubeli iskolában maradt" - mondja. Szenvtelenül beszél a rettentes élményeiről, habár másfél éve szabad csak, azóta a jezidi közösség szószólójaként többször, sokaknak elmesélte történetét.
A moszuli épületbe, ahová megérkeztek Kocsóból rengeteg jezidita nő volt, 8-9 éves gyerekek is, közülük válogattak szexrabszolgát az IÁ harcosai.
Néha bejött valaki, választott valakit magának valakit. Éppen úgy, mint amikor a boltba megy bevásárolni az ember. Volt, hogy megfogdostak bennünket, és erőszakkal, gyakran a hajuknál fogva kirángatták a nőket, ha ellenálltak - meséli első napját a fogságban. Másnap egy csapat jezidita nőt - köztük Lámiát is - teherautóra ültették, és Szíriába szállították. "Rakkába érkeztünk, ahol ajándékként továbbadtak minket éppen ott állomásozó Daesh katonáknak. Ők aztán már pénzért adtak tovább bennünket" - meséli, azt azonban nem tudja, mennyi pénzért adták-vették őket a kegyetlen harcosok.
Lámia mindössze 15 éves volt, amikor mindez történt, nem tudta pontosan, hogy mi fog történni vele. "Amikor megölték a férfiakat a faluban, akkor jöttem rá, hogy bármire képesek. Az egyik nővéremmel egy Daesh emír vitt magával Aleppóba, ahol több harcos élt egy házban. Ő azonnal arra kért bennünket, hogy térjünk át az iszlámra. Azt mondtam neki, ha nem nyúl hozzánk, akkor megtesszük, de erre csak annyit felelt, hogy a tulajdonai vagyunk, és azt csinál velünk, amit csak akar.
Már másnap megvert és megerőszakolt mindkettőnket, ahogy a többi férfi is, akik a házban laktak.
A 28 éves szaúdi emír két nap után visszavitte Lámiát Rakkába, abba a központba, ahol a jezidita nőket tartották fogva, akiket mind szexrabszolgaságra kényszerítettek. "Eljátszadozott velünk két napig, használt bennünket, aztán más nőket vitt magával onnan" - magyarázza Lámia. Egy iraki férfi volt a második IÁ harcos, aki magával vitte Lámiát, nála hosszabb időt töltött, majd egy bombakészítőnél raboskodott. "Takarítanunk is kellett, főzni, ellátni őket, és közben folyamatosan azon gondolkoztam, miként szökhetnék meg. És ez még kétszer megtörtént. Minden alkalommal, amikor eladtak, azt reméltem, hogy egy jobb emberhez kerülök, hogy valamivel jobb lesz nekem, de soha senki nem segített. A női családtagjaik sem, ők is úgy gondolták, hogy jól van ez így, hogy megerőszakolnak, mert a harcosok tulajdona vagyok, és nem vagyok egyenrangú más nőkkel."
Adzsi Bassár több alkalommal próbált megszökni az Iszlám Állam fogságából. Egyszer egyszerűen elrohant a házból, és segítséget kért valakitől az utcán. "Ő azt mondta, nem a Daesh tagja, hogy segít, hazavisz a családjához, és megmentik az életemet. De három nap után értesítették a Daesht, visszaadtak nekik."
Végül másfél év fogság után menekült meg, a már Németországba menekült családtagjai és egy jezidita áldozatokat segítő szervezet segítségével sikerült megszöknie, helyi embercsempészeket béreltek fel. Mialatt az iraki kormányerők ellenőrzése alatt álló területen keresztül a kurd határhoz menekült két másik lánnyal, egy akna megölte közeli gyerekkori barátnőjét, őt magát pedig súlyosan megsebesítette. Sikerült tovább menekülnie, és Németországba került, ahol a mai napig orvosi kezeléseket kap. Iskolába nem tud egyelőre járni, mert nincs menekült státusza, hivatalosan az orvosi kezelések miatt tartózkodik Németországban, ahol 250 ezres jezidi közösség él. "A fogságom alatt is elszánt voltam amiatt, hogy mindenki megtudja, hogy mi történik velünk a rabságban. Szívesen lennék tanár a későbbiekben" - mondja.
Felépülése óta emberi jogi aktivistaként az Iszlám Állam által elkövetett szexuális erőszak ellen küzd, világszerte tart beszédeket, most Budapestre érkezett az Európa Parlament hazai irodájának meghívására.
2016-ban Lámia Adzsi Bassár és egy másik korábbi szexrabszolga, Nádia Murád kapták az Európai Parlament emberi jogi díját, a Szaharov-díjat. A díjat az Európai Parlament 1988-ban alapította és évente ítéli oda az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért.
Lámia szerint 3500 nő és gyerek van továbbra is az IÁ harcosainak fogságában rabszolgaként.
(index.hu)
