Egyre többen hagyják itt Magyarországot, akiknek a jövőt kellene építeni
Többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma, vagyis a kivándorlás ma már nem csak a magyar munkaerőt, hanem a jövő generációját is érinti. A folyamat pontos méreteiről még a munkaerő elvándorlásánál is nehezebb információhoz jutni, hiszen még kevésbé vannak átfogó statisztikák.
A munkaerő elvándorlásával kapcsolatos megállapítások után logikusan gondolhatjuk azt, hogy egyre több magyar diák tanul külföldön. Ennek oka, hogy egyrészt sokan családostól költöznek el a magasabb fizetés reményében külföldre, másrészt az utóbbi időben a diákok körében is egyre nagyobb elégedetlenség tapasztalható, vagyis sokan az oktatási rendszerrel való elégedetlenség miatt mennek el. Utóbbi főleg a felsőoktatásra lehet jellemző.
Elsőként annak próbáltunk utánajárni, hogy a tanköteles magyar diákok közül hányan tanulnak jelenleg külföldön. Ezzel kapcsolatban az Oktatási Hivatalt (OH) kerestük meg elsősorban.
Az utóbbi években több mint a duplájára emelkedett azoknak a diákoknak a száma, akik külföldi tanulás miatt szüneteltetik itthon tanulói jogviszonyukat. A 2012/13-as tanévben még 3350 ilyen diákról beszélhettünk, a nemrég lezárult 2016/17-es tanévben viszont 7578 tanulóról tudott az OH. ÉS a fenti korlátozások miatt ebben nincsenek benne azok a magyar diákok, akik valahol külföldön kezdik meg a tanulmányaikat, vagyis soha nem tanulnak egyik magyarországi intézményben sem. Ráadásul a statisztika csak a 16 évnél fiatalabbakat tartalmazza, hiszen a tankötelezettségi kor elérése után már nem kötelező bejelenteni a külföldi tanulmányokat.
Vagyis ez a szám inkább csak a nagyságrend és a tendencia érzékeltetésére szolgálhat. Azt a következtetést azért ezek alapján le lehet vonni, hogy az utóbbi években több mint kétszeresére emelkedett azok száma, akik a magyar oktatási rendszer helyett külföldön végzik már az általános vagy a középiskolát.
A németeknél lehetnek a legtöbben
Sajnos az Oktatási Hivatal arról nem vezet statisztikát, hogy a nem itthon tanuló magyar diákok melyik országot választják, ezért ezen a téren a korábbi módszerhez kellett folyamodnunk. Egyrészt megkérdeztük az uniós tagállamokat a náluk tanuló magyarok számáról, de ez nagyon hiányos adatbázist eredményezett, hiszen nem mindenhol van erre vonatkozó adat, vagy nem küldték azt el számunkra. Másrészt viszont a cikksorozat második részében bemutatott korfákból is lehet következtetéseket levonni, hiszen az életkor alapján behatárolható a tanulók száma.
"Szokás szerint" Nagy-Britannia esetében nem tudtak kérdésünkre részletes statisztikával szolgálni, az ottani oktatási hivatal nem mondta el, hány magyar tanul az országban. A másik nagy felvevőpiacnak számító Németország viszont szerencsénkre megint elég részletes adatokkal tudott szolgálni. A korábbi cikkben idézett korfa szerint majdnem 19 ezer olyan magyar él az országban, akik 14 év alattiak, az 5-14 éves kategória pedig mintegy 12 ezer embert jelent, ők lehetnek elsősorban az országban tanuló diákok.
A német statisztikai hivatal (Destat) azonban még részletesebb adatokkal is rendelkezik, melyekből kiderül, hogy összesen több mint 14 ezer magyar diákot tartanak nyilván az országban.
Németország mellett a nagy fogadó országok közül Ausztriából küldtek még részletes adatokat. Náluk 2015-ben 6166 magyar diák tanult az alap- és középfokú oktatásban, emellett még majdnem 2500 tanulót regisztráltak a felsőoktatásban, vagyis összesen több mint 8600 magyar tanul a nyugati szomszédunknál.
Népszerű az Erasmus is
Egy másik módon is szerezhetünk információt a külföldön tanuló magyarok számára: az Európai Unió Ersamus-programjának keretében bármelyik tagállamban el lehet tölteni hosszabb-rövidebb időt szakképzésben vagy felsőoktatásban. A program évente kiad statisztikákat a részt vevők számáról országok szerint. A legfrissebb, 2015-ös jelentés szerint 2014-ben a szakképzésben majdnem háromezren, a felsőoktatásban pedig több mint 4400-an vettek részt Magyarországról.
Az nem meglepő, hogy itt is Németország a legnagyobb fogadója a magyar diákoknak, ahogy a spanyol második hely sem különösebben megdöbbentő, főleg akkor, ha tudjuk, hogy az erasmusosok körében legnépszerűbb tíz európai egyetem közül hat spanyol. Ezen a listán egyébként a legelőkelőbb helyen az ELTE szerepel Magyarországról a maga hatvanadik helyezésével.
Persze az Erasmus azért más kategória, mert az ösztöndíjként működik, gyakorlatilag egy hazai felsőoktatási intézmény tanulója marad a diák, csak eltölt néhány hónapot valahol Európában. Ez pedig nem egyenértékű a kivándorlással, ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik.
Egyre többen vissza is jönnek
Azért baj, hogy sokan már tanulni elmennek az országból, mert ezeknek a diákoknak egy része jó eséllyel már nem is tér vissza Magyarországra. Főleg a felsőoktatásban lehet jellemző az, hogy ha a főiskola vagy egyetem után kap egy jó állásajánlatot a diák, akkor kint is ragad legalább átmenetileg az adott országban.
Éppen emiatt lehet érdekes, hogy a külföldön megszerzett diplomások közül hányan akarnak később itthon boldogulni. A Magyarországon honosított diplomák számát kérdésünkre elküldte az Oktatási Hivatal, ebből látszik, hogy néhány év alatt ezek száma is megduplázódott, de még mindig töredéke a külföldön tanulókénak.
Természetesen a külföldön tanulásnak vannak fontos előnyei is, hiszen ezek a diákok a megszerzett tapasztalatot és tudást később itthon is hasznosíthatják. éppen ezért lenne fontos, hogy közülük minél többen térjenek majd vissza Magyarországra. Azonban ha valaki már általános- vagy középiskolás korban külföldre megy, az könnyen lehet, hogy sokkal nehezebben csalogatható haza, hiszen a bérkülönbség miatt vonzó lehet számára munkát is vállalni az adott országban.
(portfolio.hu alapján)
