Miért lesz valaki iszlám terrorista?
Nagyon fontos tanulságokat tartalmaz az iszlamista terrorszervezetekkel kapcsolatban az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme - UNDP) által végzett, csütörtökön publikált kutatás . Az UNDP kutatói az iszlám radikalizmus egyik - a médiában kevéssé előtérben lévő - tűzfészkének számító Száhel-övezet szervezeteinek összesen 495 elfogott vagy magát feladó tagjával készítettek interjúkat.
A nigériai Boko Haramtól a szomáliai as-Sabábig terjedő átfogó kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a terroristák többségénél (az interjúalanyok 71 százalékánál) akkor telt be a pohár, amikor személyesen tapasztalták az állami szervek erőszakos fellépését családtagjaik, ismerőseik ellen. A jelentés egyébként is keményen elmarasztalja a antiterrorista elkötelezettségüket hangoztató államokat, mivel az extremizálódásban a közvetlen erőszak mellett a szegénység, az intézmények széthullása és a helyi közösségek meggyengülése is nagyobb szerepet játszik, mint az iszlamista ideológia.
57 százalékuk bevallotta, hogy nagyon keveset ért csak az iszlám tanításaiból, a Koránt pedig egyáltalán nem olvassa. Az interjúkból a kutatók azt a tanulságot vonták le, hogy még az egyházi iskolák is jelentős védettséget nyújtanak a szélsőséges tanok ellen: aki legalább hat évig részesül valamilyen oktatásban, az 32 százalékkal kisebb eséllyel csapódik a szélsőségesekhez.
Hogy akkor mi vonzotta a tízen- meg huszonéves afrikaiak a terrorszervezetekben? Az interjúkból az derült ki, hogy nem elsősorban a bosszú vagy a düh vezérelte őket, hanem az, hogy reményt és izgalmat kerestek az elmaradottságban és kilátástalanságban. Az interjúkból az is kiderült, hogy a gyors radikalizálódást követően a legtöbben gyorsan kiábrándultak vagy az ideológiából, vagy a vezetőikből, vagy mindkettőből.
Az ENSZ erőteljes ajánlásokat is tesz, hogyan lehet megfékezni a térség egyre erősödő szélsőségeseit, akik az elmúlt 5 évben 33 ezer ember haláláért tehetők felelőssé. A jelentés az alapvető állami szolgáltatások javítása mellett elsősorban az antiterrorista akciók brutalitásának visszafogását, a helyi szereplők közvetítőként való bevonását szorgalmazza. A jelentés hitelességét növeli, hogy a Sinai-félszigeten dúló mini-polgárháborúval kapcsolatban is nagyon hasonló kritikát és nagyon hasonló ajánlásokat fogalmaznak meg a szakértők (például a Brookings Institute).
(index.hu)
