Rey Pinedát, az „álmodozó” papot is kitoloncolhatják az USA-ból - az egyház tiltakozik
Mintegy 800 ezer ember Egyesült Államokban maradása került veszélybe azzal, hogy Donald Trump elnök úgy döntött, megszünteti a bevándorló fiatalokat a kitoloncolástól védő DACA-programot. Köztük van az atlantai főegyházmegye egy fiatal papja is, aki mexikói illegális bevándorlók gyermeke.
Dreamernek is nevezi magát Twitter-profilján a fiatal mexikói származású pap – így hívják az Egyesült Államokban azokat, akik bevándorlók gyermekeiként születtek. Dreamer, vagyis álmodozó, a törvény nevének kezdőbetűiből alkotott betűszó után: Development, Relief and Education for Alien Minors (idegen kiskorúak fejlesztése, segítése és oktatása). Hozzáteszi azt is, ő az is, „akit Isten szólított”.
Rey Pineda 1988-ban született, az atlantai érsekség papja, a Krisztus király-székesegyházban szolgál. Egyike azoknak a fiataloknak, akiknek sorsa bizonytalanná vált az USA-ban, miután szeptember 6-án Trump elnök hivatalosan bejelentette, úgy döntött, eltörli a DACA-programot, amelyet Barack Obama vezetett be, hogy lehetőséget adjon vele a hivatalos iratok nélkül az országba érkező bevándorlók gyermekeinek. A döntést az amerikai püspökök még aznap elfogadhatatlannak és elítélendőnek minősítették.
Tavaly novemberben lett ismert a fiatal pap a története, amikor Dick Durbin szenátor éppen a DACA-programról szóló vita kapcsán hozta fel példának. Rey a mexikói Guerrero államban született, kétéves korában költözött szüleivel Amerikába. Atlantában nőtt fel, mindvégig kitűnő tanuló volt, filozófiából diplomázott. Isten hívását követve beiratkozott az illinois-i szemináriumba, azonban akkor még előtte állt egy probléma: dokumentumok hiányában az Egyesült Államokban nem szentelik pappá. Vissza kellett volna mennie Mexikóba, ahol csupán kétéves koráig élt. 2012-ben azonban megoldódott a kérdés, amikor Obama elnök aláírta a DACA-programot: diakónussá, majd 2014-ben pappá szentelték.
Pappá szentelésének ünnepén ezért mondta: „Nagyon intenzív évem volt, sok okból, de főként azért, mert Isten ismét megmutatta, hogy mindig mellettem áll. Isten hűséges akkor is, amikor mi nem vagyunk azok.” Hivatásáról szólva hangsúlyozta: „Azt hiszem, a történetem arra készített fel, hogy osztozzak sok ember szenvedésében, akikkel találkozom. Úgy tekintek a hivatásomra, mint egy meghívásra, hogy az élet minden területén hidakat építsek az emberek között. A különbözőség olykor kihívások elé állítja az embereket. Szeretnék segíteni abban, hogy enyhüljenek a különbségek.”
Az amerikai püspöki kar keményen elítéli Donald Trump elnök döntését. Nyilatkozatot adott ki a témában, amelyben igazságtalannak nevezi a program eltörlését.
Az intézkedés feleslegesen kelt félelmet a fiatalokban és a családokban, és nem ismeri el, hogy ezek a fiatalok hozzájárulnak az Egyesült Államok társadalmának építéséhez, dolgoznak, és a katonai szolgálaton keresztül is szolgálják a hazát. Elfogadhatatlan és elítélendő, visszalépés az ország fejlődésében, olyan tett, amely nélkülözi az irgalmasságot, szűklátókörűen tekint a jövőbe.
A nyilatkozatot Daniel Di Nardo bíboros, az amerikai püspöki konferencia elnöke, José Horacio Gómez Los Angeles-i érsek, Joe Vásquez, a migrációs bizottság elnöke, valamint Joseph Tyson, a migránsok pasztorációjáért felelős albizottság elnöke írták alá.
Ez a döntés „nem számol azzal, kik vagyunk mi, amerikaiak… Nemzetünk a Szentírással ellenkező lépést tesz, különösen azzal a szakasszal ellenkezőt, amely azt mondja, fogadjuk be a gyermekeket Jézus nevében” – írják, és arra kérik a Kongresszust, cselekedjen azonnal annak érdekében, hogy ne telepítsék vissza hazájukba ezt a több ezer fiatalt, „akik részei Egyházunk és társadalmunk szövetének”.
A Kongreszusnak most hat hónapja van arra, hogy kidolgozzon egy új törvényi szabályozást arra, hogy a körülbelül 780 ezer fiatal diákot és munkavállalót ne toloncolják ki. A püspöki kar hangsúlyozta, hogy kész segíteni ezeknek a fiataloknak. Cáfolták azt a hamis híresztelést, hogy a program kedvezményezettjei segélyt kaptak volna a kormánytól, illetve különleges státuszuk lett volna. Egyszerűen arra kaptak engedélyt, hogy meghatározott ideig az USA-ban dolgozhassanak, tanulhassanak.
Forrás és fotó: Mondoemissione.it; Avvenire.it
Magyar Kurír
(tzs)
