Megtalálták Szent Kolumba 6. századi celláját
A cella anyagából hatvan esztendővel ezelőtt vett minta évtizedekig egy cornwalli garázsban rejtőzött. A skóciai Iona szigetén fakunyhó maradványait találták meg, melyekről most bebizonyosodott: Szent Kolumba 6. századi cellájának töredékei. A Szent Kolumba alapította monostor Iona szigetén a korabeli Európa egyik kulturális központja volt, és a skóciai evangelizáció kiindulópontja.
Az ír szerzetes, Kolumba messze földön híres volt szent életéről és csodatevő erejéről. A szerzetesi életre vonatkozó útmutatásait követték Skóciában, Írországban és Northumbriában, míg csak át nem tértek Szent Benedek szelídebb regulájára.
A szent életrajzát 697-ben jegyezte le Vita Sancti Columbae című művében Adomnán nevű utódja; tőle tudjuk, hogy Szent Kolumba öregkorában egy követ használt párna gyanánt (ez lett később a sírköve), árpából és zabból készült lepényeket evett, és csak vizet ivott. Egyetlen órát sem hagyott imádság vagy olvasás nélkül eltelni; tűrte a böjt és a virrasztás nehézségeit éjjel és nappal. „És mindezen fáradozások közepette szeretetteljes volt mindenki iránt, derűs és szent, szíve legbensejéig átitatva a Szentlélek örömével.”
Egy régészcsoport hatvan évvel ezelőtt Iona szigetéről hozott mintáit vizsgálták meg a közelmúltban. A fiatal kutatókból álló csapat néhány tagja már a nyolcvanas években publikálta eredményeit, azonban a széndaraboknak nyoma veszett.
Mint kiderült, az elszenesedett mogyoróvesszőből vett minta, melyet hatvan évvel ezelőtt Szent Kolumba cellájának feltételezett helyéről hoztak el, azóta egy cornwalli garázsban rejtőzött. Annak idején Tòrr an Abán, az „apát dombján” bukkantak rá, egy sziklás kis dombon, melyen a hagyomány szerint Szent Kolumba kunyhója állt.
A mintáról a szénizotópos kormeghatározás alapján bebizonyosodott, hogy 540 és 650 között keletkezett, vagyis a szent kunyhója valószínűleg leégett. A tengerparti kövek alatt fekszenek maradványai, a helyet kőkereszt jelöli. Mindez arra utal, hogy a kunyhó Szent Kolumba nappali tartózkodási helye lehetett, ahonnan könnyen nyomon tudta követni és ellenőrizni a monostorban zajló tevékenységeket, vagy esetleg írásra használta a kis hajlékot. A Cathach néven ismert, sokak által Kolumbának tulajdonított kéziratos zsoltárgyűjtemény talán ebben a kunyhóban keletkezett.
Szent Kolumba 563-ban alapított monostora helyére a 13. század legelején épült a szigeten ma álló, eredetileg bencés apátságépület; a reformáció korában megszűnt benne a monasztikus élet, de az ökumenikus Iona Közösség 1938-ban újraélesztette. Feltehetően itt íródott a Kellsi kódex (Book of Kells).
Forrás: Catholic Herald
Magyar Kurír
(vn)
