Magyarország a legbékésebb országok között
Magyarország tavaly óta felkerült a 10 legbékésebb európai ország közé, megelőzve Németországot, Belgiumot és Finnországot - derül ki az idei globális békeindexről szóló jelentésből. Hazánk ennek ellenére több ponton negatív kontextusban kerül elő: főképp a sajtószabadság látványos visszaesésével és a széleskörű migránsellenességgel emelkedik ki a régión belül. A bolygó legbékésebb országa továbbra is Izland, míg a legkonfliktusosabb ország, Szíria gazdasága egyre komolyabban megsínyli a polgárháborút.
Az ausztrál székhelyű Insitute for Economics and Peace (IEP) gazdaság- és békekutató intézet idén is elkészítette globális békeindexét az országok társadalmi és közbiztonságának mértéke, a bel- és külföldi konfliktusok jellege és katonai felkészültsége alapján. Az index értéke már 2008 óta látványosan csökken, de ahogy arról nemrég írtunk, Magyarország ezen a ranglistán évek óta előkelő helyen szerepel. A béke "mértéke" hazánkban magasabb, mint például Németországban, Finnországban vagy Hollandiában, az idei jelentésben azonban több negatív folyamat kapcsán olvashatunk Magyarországról.
A globális békeindex értékében minimális javulás történt az elmúlt évben: 0,28%-kal emelkedett, ugyanis 93 országban javult, 68 országban pedig romlott a helyzet. A felmérésben résztvevő 163 ország között Izland a kezdetek óta őrzi első helyét, a második helyen Új-Zéland, a harmadikon pedig Portugália végzett. A világ legkevésbé békés országa a tavalyi évhez hasonlóan Szíria, amely a 2011-ben kitört polgárháború miatt az utóbbi 4 évben mindig a lista legutolsó öt országa között végzett, és az index létrehozása óta összesen 64 helyet esett vissza.
Az IEP a konfliktusok gazdasági hatását is vizsgálja, az idei kimutatás szerint az erőszak költségei vásárlóerő-paritáson számolva a globális GDP 12,6%-át teszik ki, vagyis gazdasági hatásuk összesen 14 300 milliárd dollár volt 2016-ban, ami 3%-os csökkenést jelent 2015-höz képest.
Az intézet arra is felhívja a figyelmet, hogy a Föld legkevésbé békés országai szenvedik meg leginkább a konfliktusokat gazdasági szempontból: míg a 10 legkevésbé békés országban az erőszak átlagos költsége a GDP 37%-ának felel meg, ez az arány a 10 legbékésebb országban csupán 3%. A három legkonfliktusosabb országban - Szíria, Irak és Afganisztán - ez az arány igen magas: 67, 58 és 52%.
A békeindex indulása óta minden évben Európa, Észak-Amerika és a csendes-óceáni térség kerülnek ki a legbékésebb területekként, és ez az elmúlt évben sem változott. A világ 10 legbékésebb országából 8 Európában helyezkedik el, és bár a 36-ból 23 országban javulást mértek, a béke átlagos mértéke nem változott érdemben, mert visszahúzta például Törökország, a terrorizmus által terhelt országok, mint Belgium és Franciaország, valamint Oroszország romló kapcsolatai északi szomszédaival. Európával kapcsolatban még a populizmus felemelkedését, illetve az euroszkeptikus politikai erők térnyerését emeli ki a jelentés.
Az elmúlt 10 évben voltak pozitív fejlemények is a régióban, amelyek a közel-keleti konfliktusra, a menekültválságra és a terrorizmusra irányuló jelentős médiafigyelem miatt háttérbe szorultak, ezek például: a gyilkossági ráta 67%-os visszaesése az elmúlt évtizedben; illetve az állami irányítású erőszak visszaesése, például a kínzás és a bírói ítélet nélküli kivégzések.
Magyarországon béke van, de veszélyben a sajtószabadság
Magyarország 5 helyet javítva, az előkelő 15. helyen végzett, Európán belül pedig a 10. legbékésebb ország. Izland amellett, hogy a Föld legbékésebb országa, egyben a legkevésbé militarizált is, és ebben hazánk követi másodikként. Ezeken kívül azonban csak negatív kontextusban szerepel hazánk az jelentésében: főleg a sajtószabadság romlásával és a migránsellenességgel emelkedik ki a régióból.
Míg a világ régióinak többsége előrébb lépett a szabad információrámlás szempontjából, Európa hátrébb lépett az elmúlt évben. A sajtószabadság romlása terén Görögországban, Törökországban és Magyarországon figyelhető meg a legdurvább változás, hazánkban 2005 és 2015 között majdnem 25%-os romlást mért az IEP.
A másik feszültségforrás Európában a menekültválság, és ahhoz kapcsolódó menekültellenesség. A jelentés szerint elmúlt évben növekedett azoknak az európai lakosoknak az aránya, akik a migrációt a terrorizmussal és a bűnözéssel kapcsolják össze, ez a trend főleg a kelet- és dél-európai országokban jelentős.
Magyarországon és Lengyelországban a lakosság több mint 70%-a gondolja, hogy a menekültek beáramlása növeli a terrorcselekmények bekövetkezésének valószínűségét. Ezzel a hozzáállással azért nem vagyunk egyedül, bár Görögországban csak a lakosság 30%-a, Olaszországban 47% véli úgy, hogy a menekültek nagyobb számban felelősek a bűncselekményekért, mint más csoportok.
(portfolio.hu)
