Hatodik kihalási hullám, túlnépesedés...
Rosszul tesszük, hogy erősen a fajok kipusztulására fókuszálunk, mert azt a félrevezető tévhitet tápláljuk, hogy a Föld biológiai rendszere nincs közvetlen veszélyben, és csak szép lassan kezdődik el a következő tömeges kipusztulási hullám - ezt írják kutatók az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának lapjában.
A tudósok igen egyszerű okokat neveznek meg: az emberiség túlnépesedése, túlfogyasztása, valamint az állatok élőhelyének zsugorodása okozta a rendkívüli mértékű pusztulást. A PNAS cikkét jegyző kutatók 27 500 szárazföldi gerinces fajról begyűjtött adatokat elemeztek.
Korábbi tanulmányok arra mutattak rá, hogy a fajok kihalása sokkal gyorsabban megtörténik, mint bármikor az elmúlt évmilliók során, de így is elég ritkán tűnnek el fajok, és emiatt gondoljuk azt, hogy a biológiai sokszínűség csökkenése csak lassan megy végbe. Ez a friss tanulmány azonban egészen más irányból közelítette meg a kérdést.
A tudósok azokat a fajokat is megvizsgálták, amelyek populációja az élőhelyük zsugorodása miatt csökkent, azaz egyre kevesebb helyen fordulnak elő. A csökkenő populációjú több ezernyi fajnak az egyharmadát nem tekintjük kihalófélben lévő állatnak, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben az állatok egyedszámának akár ötven százalékát is elveszíthettük.
A tanulmány szerzői szerint ennek a biológiai kivégzésnek egyértelműen nagyons súlyos ökológiai, gazdasági és társadalmi következményei lesznek.
Az emberiség végül súlyos árat fizet azért, amiért megtizedeli az egyetlen élővilágot, amit a világegyetemben ismerünk.
Nincsenek illúzióik a következő évtizedekkel kapcsolatban: minden jel arra utal, hogy még erőteljesebben pusztítani fogjuk a biológiai sokszínűséget.
A vadállatok azért halnak ki, mert pusztítjuk az élőhelyüket, túlvadásszuk őket, megváltoztatjuk a földi klímát, elősegítjük az idegen fajok invázióját.
Az emberi civilizáció működése nagyban függ az élővilág szolgáltatásaitól, amiben a növények beporzása, az élhető klíma biztosítása, az élelmiszerellátás fenntartása, a tiszta levegő és tiszta víz egyeránt benne van - idézte a Guardian a tanulmány egyik szerzőjét, a Stanford Egyetemen dolgozó Paul Ehrlichet, aki A népesedési bomba című 1968-as, igen vitatott művével szerzett hírnevet.
A PNAS tanulmányának szerzői szerint sokkal előrehaladottabb a hatodik kihalási hullám, mint azt eddig gondoltuk. Ezt a felvetést azonban más tudósok vitatják. A Duke Egyetemen dolgozó Stuart Pimm professzor a Guardiannak azt nyilatkozta, hogy szerinte még nem kezdődött el a kihalási hullám, csak a peremén állunk. Pimm arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak visszaszoruló fajok vannak, hanem olyanok is, amelyeknek sikerült gondoskodni a védelméről.
Már 7,6 milliárdaín vagyunk
Az ENSZ legutóbbi becslése szerint 2017. július 1-jén majdnem 7,6 milliárd ember élt a Földön, vagyis az 1950-es 2,5 milliárdos népességhez képest napjainkra a háromszorosára gyarapodott a bolygó lakossága - ez olvasható a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tanulmányában. A trend a világszervezet szerint lassuló ütemben, de a tovább folytatódik, vagyis a világ népessége – a közepes szintű termékenységgel számolt prognózis szerint – 2050-re 9,8 milliárdra nő, és 2100-ben pedig már 11 milliárd fölé emelkedik. A világ különböző részein persze eltérő arányban növekedett a népesség: az afrikai kontinens népessége 1950 óta 5,5-szeresére nőtt, Latin-Amerikáé és Ázsiáé több mint a 3-szorosára, Észak-Amerika lakossága ma duplájára emelkedett, Európáé pedig 1,4-szeresére gyarapodott.
A trend valahogy így folytatódik majd az előrejelzések szerint: a leggyorsabban Afrika népessége növekszik majd, amely egyre nagyobb részt tesz majd ki a világ népességéből, míg Ázsia aránya visszaesik, míg Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa aránya pedig enyhén visszaesik vagy stagnál.
Az Európai Unió 28 tagországában jelenleg 510,3 millió ember él, 104 millió fővel vagyis 20 százalékkal többen, mint 50 évvel ezelőtt. Az Eurostat prognózisa szerint az unió népessége a 21. század közepéig – lassú ütemben – folyamatosan növekszik, 2045-ben eléri maximumát, 529,1 millió főt. Ezután lassan csökkenni kezd majd, majd stagnálásba megy át, 2080-ra az unió lakossága 518,8 millió főre mérséklődik.
Az EU-ban az elmúlt 10 évben Luxemburg, Svédország és Málta népessége nőtt a leggyorsabban a bevándorlás miatt, míg Horvátország, Lettország és Litvánia népessége drasztikusan csökkent. Magyarország a népességének 3,4 százalékát vesztette el ez alatt az idő alatt, vagyis 32 ezer fővel csökkent. Ez viszont nagyrészt a a természetes szaporulat csökkenésének, nem az elvándorlásnak tudható be, sőt, a bevándorlásnak (feltételezhetően a határon túli magyarok átköltözésének) amúgy nyertese Magyarország ebből a szempontból.
(index.hu)
