A kiegyezés szimbólumai – Koronázási kiállítás nyílt a Mátyás-templomban
Százötven éve, 1867. június 8-án a budavári Nagyboldogasszony-templomban koronázták meg Ferenc Józsefet és feleségét, Erzsébetet. A közelgő jubileum alkalmából a Gara-kápolnában és az emeleti Máltai lovagteremben nyílt kamaratárlat május 12-én.
A kiállítást Habsburg György főherceg, Fedor Tibor, az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárság főosztályvezetője és Süllei László plébános nyitotta meg.
Habsburg György köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy nemrég – néhány hónappal ezelőtt – ünnepelték ugyanitt nagyapja, IV. Károly koronázásának századik évfordulóját. Politikailag különleges, kihívásokkal teli időszak volt az. Akárcsak a kiegyezés kora, az osztrák–magyar megbékélés folyamata, amely az alkotmány visszaállításával, Andrássy Gyula miniszterelnöki kinevezésével és Ferenc József magyar királyként való elismerésével, a budavári koronázással teljesedett ki. A kiegyezés sikerének köszönhetően páratlan gazdasági és kulturális fejlődésnek indult az ország; nagyszabású építkezések kezdődtek a fővárosban és vidéken. A főherceg úgy ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a tárlatot, hogy a kiállított tárgyak a másfél évszázaddal ezelőtti események történetébe, összefüggéseibe és hangulatába egyaránt bepillantást engednek.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében megszólaló Fedor Tibor a tragikus kimenetelű, de a polgári átalakulásnak mégis utat nyitó forradalom és szabadságharc hatásaira utalt. Az uralkodó és a magyar nemzet megbékélésének, az alkotmányos rend helyreállításának szimbolikus kifejezéseként láttatta a koronázást, amely az ország első templomává emelte a budavári esemény helyszínét.
Süllei László plébános hivatalából fakadóan a „historia domust”, az egyházi vonatkozásokat emelte ki, idézve a Vasárnapi Ujság korabeli tudósítását is: a szertartás során a király esküt tett az igazság és a béke fenntartására, majd a hercegprímás olajjal kente fel, és derekára kötötte az ország kardját, amellyel az uralkodó a nép felé fordulva megtette az ilyenkor szokásos keresztvágást. A koronát Simor János és Andrássy gróf helyezte az oltár legfelső lépcsőjén térdelő Ferenc József fejére. A pallost visszavéve, a jogart a jobb, az országalmát pedig a bal kezébe adták, és a trónra ültették. Ezt követte Erzsébet királyné koronázása. A Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom elnyerte a Budavári Koronázó Főtemplom címet.
Az ünnepi eseményre megjelent reprezentatív Koronázási Emlékkönyvből a jubileumra elegáns reprint kiadás készült. A díszalbum egy-egy példányát a kiállítást megnyitó Habsburg Györgynek és Fedor Tibornak nyújtotta át a Mátyás-templom plébánosa. A 1867-ben alapított Magyar Posta – akárcsak százötven évvel ezelőtt – bélyeget bocsátott ki a királykoronázás évfordulójára, amelyet az alkalomra készített pecséttel hitelesítettek.
A százötvenedik évfordulóra rendezett kiállítás „centruma” a Gara-kápolna, amelynek vörös bársonnyal bevont falai és féloszlopai előtt üvegtárlókban láthatók a koronázást megidéző tárgyak: a szertartás közben használt liturgikus könyvek, egy miseruha, egy gazdagon hímzett, dupla címeres párna, emlékérmek és egyéb relikviák. És itt kapott helyet Liszt Ferenc Magyar koronázási miséjének partitúrája is.
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
(pt)
