A Biblia igazsága: Salamon király korából származó hatalmas palota romjait találták meg Izraelben
Salamon király korából, a Kr. e. 10. század második feléből származó hatalmas palota maradványait találták meg a régészek Gezerben, Izrael központi részén – adja hírül a Háárec című tel-avivi napilap honlapja. Képekkel:
A régészek Salamon palotájának nevezték el a romjaiban fennmaradt épületet, mert – noha nincs rá bizonyíték, hogy maga Salamon vagy más király megszállt volna itt, de – az uralkodó a Biblia szerint hatalmas építkezéseket folytatott Jeruzsálem mellett Hacorban, Meggidóban és Gezerben is.
A gezeri palota – akárcsak korábban a Hacorban vagy Meggidóban feltárt korabeli épület – nagy központi udvar köré épült. Az ásatásokat vezető Steve Ortiz, a texasi Fort Worth-i Délnyugati Baptista Teológiai Szeminárium Tandy Múzeumának kutatója (Tandy Museum of Southwestern Baptist Theological Seminary of Fort Worth, Texas) a Háárecnek elmondta, hogy az épület hatalmas méreteivel eltér egy szokásos korabeli háztól. Emellett – ellentétben egy átlagos épülettel – terméskő burkolta a falát, valamint a sarkokba hatalmas faragott köveket helyeztek, amilyeneket csak palotáknál alkalmaztak.
Gezer városának története jóval a Salamon előtti korba nyúlik vissza. Ezt a vidéket már az Kr. e. 4. évezredben, a kőrézkorban is lakták, 3400 évvel ezelőtt kánaánita népek éltek a településen, melynek lakossága szoros kapcsolatban állt a távoli egyiptomiakkal, amit egy, az előző ásatási szezonban talált, III. Amenhotepet ábrázoló kártus, vagyis hosszúkás keretes kép is bizonyít.
Az egyiptomi írásos emlékek is többször említik a várost: III. Thotmesz a karnaki templom falán bemutatta elfoglalását, és az Amarna-táblák is legalább kilencszer írnak róla. A régészeti leletek ezzel egybehangzóan jelzik, hogy az egyiptomiak a települést feldúlták.
A Biblia szerint Dávid király a filiszteusoktól foglalta el a várost.
A bibliai szövegek történeti hitelességét alátámasztják az egyik rétegben talált kétszínű filiszteus kerámiatöredékek, melyeket az amerikai régészcsoport tárt fel. Az archeológusok filiszteus eredetűnek tartanak egy Gezerben talált hosszú nyakú, madárarcú nőalakot is, amely egy égei-tengeri istennőt ábrázolhat.
Hasonló kerámiaalakokra bukkantak korábban Asdódban, Timnában, Ekrónban vagy Askelonban, más filiszteus vidékeken végzett ásatásokon is. Ortiz szerint ugyanakkor az is lehetséges, hogy kereskedés révén kerültek a filiszteus kerámiák a kánaániták lakta Gezerbe, hiszen a város fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében állt.
Az újonnan felfedezett palota az úgynevezett Salamon-kaputól, egy már korábban feltárt, hatkamrás belső kaputól nyugatra fekszik. A Salamon név a kapu esetében is megtévesztő lehet, mivel kétséges, hogy maga a király járt-e valaha Gezerben.
A Biblia szerint egy egyiptomi uralkodó ajándékozta Gezer városát hozományként Salamon feleségének (egyik asszonyának, hiszen a legenda szerint hétszáz felesége és háromszáz ágyasa volt), a király újjáépíttette a várost.
A régészek szerint az ásatások döntő bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy a Biblia szövege történeti tényekre épült, ugyanis a leletek alapján a kései vaskorban, Kr. e. 1200–1000-ben lerombolták a várost, és a romokon egy új, erődítménnyel védett, palotával ékesített várost építettek a Kr. e. 10. század második felében, Salamon király korában.
Forrás: MTI
Fotó: Zsidó.com
Magyar Kurír
