Együtt Európáért – Európai keresztény közösségek, mozgalmak találkozója Münchenben
"Európának el kell gondolkodnia, és fel kell tennie magának a kérdést, hogy a kereszténységgel átitatott mérhetetlen öröksége csupán múzeumi darab-e, vagy még hatni tud-e a kultúrára, és ajándékozni tudja-e kincseit az egész emberiség számára.” "Találkozás – kiengesztelődés – jövő” volt a hármas jelszava annak a nemzetközi találkozónak, melyet az európai keresztény közösségek és mozgalmak rendeztek június 30. és július 1. között Münchenben „Együtt Európáért” címmel. Részletes beszámoló:
A mintegy negyven országból, köztük hazánkból is érkező 1700 résztvevő egy kétnapos kongresszuson vett részt, melyet a múlt szombaton egy 5000 Krisztus-hívőt fogadó nyilvános rendezvény zárt a müncheni Karlsplatzon. Ferenc pápa és I. Bartholomaiosz pátriárka videoüzenetben szólt a résztvevőkhöz.
Üzenetében a pápa hangsúlyozta, hogy gyorsan változó és számos kihívást jelentő világunkban „Európának el kell gondolkodnia, és fel kell tennie magának a kérdést, hogy a kereszténységgel átitatott mérhetetlen öröksége csupán múzeumi darab-e, vagy még hatni tud-e a kultúrára, és ajándékozni tudja-e kincseit az egész emberiség számára.” Üdvözölte a találkozó résztvevőit, akik azért gyűltek össze, hogy „hidakat építsenek, és legyőzzék a nyílt vagy leplezett konfliktusokat”. A Szentatya hangsúlyozta a különböző karizmák szerepét, melyek Isten ajándékai korunk egyháza számára, és segítenek abban, hogy válaszokat találjunk az égető kérdésekre. „Életstílusotok alapja – mondta – az evangéliumi radikalitással megélt kölcsönös szeretet. A kölcsönösség kultúrája párbeszédet, egymás iránti tiszteletet, befogadást, kölcsönös segítségnyújtást jelent”, ez pedig kézzelfogható tanúságtétel, amely elvezet a hitre.
„Ha egész Európa a népek családja szeretne lenni – folytatta a pápa –, akkor újra középpontba kell állítania az embert, nyitott és befogadó kontinenssé kell válnia, és folytonos együttműködési formákat kell megvalósítania mind a gazdaság, mind a társadalom és a kultúra terén. (…) Ebben a sok nemzetből összetevődő Európában tegyetek tanúságot arról, hogy egyetlen Atya gyermekei és egymás testvérei vagyunk. Legyetek a remény értékes magva, hogy Európa újra felfedezhesse azt a hivatását, hogy hozzájáruljon a mindenki között megvalósuló egységhez.”
Bartholomaiosz pátriárka is a szolidáris cselekvés fontosságát húzta alá: „Világunk példátlan kihívások előtt áll, melyek rákényszerítenek bennünket arra, hogy egyesüljünk, együttműködjünk, és támogassuk egymást.”
A rendezvényen több jelentős egyházi személyiség is részt vett, így az ökumenizmusért felelős Kurt Koch és elődje, Walter Kasper bíborosok, Reinhard Marx bíboros, müncheni érsek, Heinrich Bedford-Strohm evangélikus tartományi püspök.
A fórumokon és kerekasztal-beszélgetéseken szinte minden lényeges kérdés terítékre került a migrációtól a környezetvédelemig, az új evangelizációtól a párbeszéd misztikájáig. A találkozón több nem hívő és baloldali értelmiségi is részt vett az egyház nem hívőkkel folytatott párbeszédének részeként, partnerséget keresve a keresztényekkel kontinensünk megújításában.
Az Együtt Európáért program Chiara Lubich, a Fokoláre Mozgalom alapítója kezdeményezésére jött létre 1999-ben, miután II. János Pál pápa az előző évben arra szólította fel a katolikus közösségeket és mozgalmakat, hogy sajátos karizmájukat megtartva legyenek együtt egyház. A Szent Egyed Közösség, a Katolikus Karizmatikus Megújulás, a Schönstatti mozgalom és mások azonnal csatlakoztak. Az első nagy közös megmozdulásra 2004-ben Stuttgartban került sor, ahol már jelen voltak a protestáns és ortodox közösségek is. Ma mintegy 300 keresztény közösség és mozgalom csatlakozott az Együtt Európáért hálózathoz, hogy összefogjanak Európa keresztény megújításáért.
A magyar résztvevők közül a szegedi Rózsa házaspár osztotta meg tapasztalatát a Kiengesztelődés kultúrája a házasságban és a családban című fórumon. Beszámoltak összekülönbözésükről, válásukról, találkozásukról a Fokoláre lelkiségből táplálkozó családokkal, majd kiengesztelődésükről, szentségi házasságukról és az ebből kibontakozó közösségi életükről.
Györök Tibor atya az országban működő ökumenikus lelkészkörök mindennapjairól és tanúságtételéről beszélt, valamint együttműködésükről más egyházi és világi szervezetekkel. Kihangsúlyozta szegedi kezdeményezésüket, a Tágas Tér fesztivált, ahol a város összefogását láthatták a közös javak és értékek érdekében.
* * *
Az Együtt Európáért találkozó résztvevői a következő zárónyilatkozatot fogalmazták meg:
Az együttműködésnek nincs alternatívája
Egyek a különbözőségben – Európában ez a remény ma aktuálisabb, mint valaha. Európa nem válhat erődítménnyé, és nem emelhet újabb határokat. Az együttműködésnek nincs alternatívája. Az együttműködés kiengesztelődésben megvalósuló különbözőségben lehetséges.
Reményünk forrása az evangélium
Jézus Krisztus az egységért imádkozott, és az életét adta ezért. Az evangélium mondja ezt, mely szinte kétezer év óta a kultúra meghatározó ereje Európában. Jézus Krisztus arra tanít, hogy határok nélkül szeressünk, és mindenkit. Ő megmutatja az irgalmasság és a kiengesztelődés útját: bocsánatot kérhetünk, és megbocsáthatunk egymásnak. Jézus Krisztus evangéliuma hatalmas forrás, melyből reményt meríthetünk a jövő számára.
Európa – a tisztelet és megbecsülés kultúrája
A világháborúk borzalmai megtanították, hogy a béke értékes ajándék, melyet meg kell őriznünk. Jövőnket a másik iránti tiszteletnek és megbecsülésnek kell jellemeznie, akkor is, ha az a másik egy idegen.
Az egység lehetséges – Kerekedjünk felül a megosztottságokon
Arra hívunk minden keresztényt, különösen az egyházak vezetőit, hogy kerekedjünk felül a megosztottságokon. Ezek szenvedést, erőszakot és igazságtalanságot okoztak, és aláásták az evangéliumi hitelességet. Mi, keresztények kiengesztelődve, teljes közösségben szeretnénk együtt élni.
Elhatározásunk
Éljük Jézus Krisztus evangéliumát, szavainkkal és tetteinkkel tanúságot teszünk róla.
A kiengesztelődés útját járjuk, és lehetővé tesszük, hogy közösségeink, egyházaink, népeink és kultúráink éljék az „egységet a különbözőségben”.
Tisztelettel közeledünk a más meggyőződésű és vallású emberekhez, és igyekszünk párbeszédet folytatni velük.
Elkötelezzük magunkat annak érdekében, hogy a világban erősödjön az emberiesség és a béke.
Olyan közös Európa lebeg a szemünk előtt, amely minden félelemnél és egoizmusnál erősebb.
Bizalmunkat a Szentlélekbe vetjük, aki folytonosan megújítja és élteti a világot.
Fotó: Together4europe.org
Tóth Pál/Magyar Kurír
