Az Irgalmasság kapuja a családoknak, a Szent család vasárnapján
Az alábbiakban közöljük a bizottság elnöke, Bíró László tábori püspök levelét.
Főtisztelendő egyházmegyei családpasztorációs és családreferens Atyák!
Kedves családokat szerető szerzetes- és paptestvérek!
Kedves családreferens és családbizottságban dolgozó testvérek!
Kedves családok!
„Az Egyház életének boltozatát az irgalmasság oszlopa tartja” – írja Ferenc pápa az irgalmasság szentévét meghirdető bullájában (MV 10). Ebből következik, hogy a családegyház életének boltozatát is az irgalmasság oszlopa tartja. Fontos tehát, hogy a családok is bekapcsolódjanak a szentév eseményeibe, hogy az irgalmasság évében „jusson el mindenkihez a megbocsátás hívó szava, és senki ne maradjon közömbös az irgalmasság megtapasztalására szóló meghívás iránt”. (MV 19).
A Családok VIII. Világtalálkozóján, az amerikai egyesült államokbeli Philadelphiában, a záró szentmisén bejelentették, hogy Ferenc pápa december 27-én, a Szent Család vasárnapján a Szent Péter-bazilikában a családokkal fog együtt ünnepelni, hogy Isten irgalmasságának fényében a családok is megtapasztalják a megbocsátást és az igazságot, tudva, hogy igazán kiengesztelődnünk mindig elsősorban Istennel kell, tehát szükségképpen a közösséggel – az Egyházzal és a családdal – és saját magunkkal. A Szentatya szándéka szerint ez az esemény nem nagyszabású nemzetközi összejövetel lesz, sokkal inkább mély lelkiségű, a jelenlévők megtérését szolgáló helyi ünnep.
Vincenzo Paglia érsek úr, a Család Pápai Tanácsának elnöke most javaslattal fordult az egész világ püspöki konferenciáihoz és a hozzájuk tartozó családbizottságok elnökeihez: szervezzék meg, hogy a világ minden egyházmegyéjében Szent Család vasárnapján tartsanak egy, a Rómában megrendezendőhöz hasonló, az irgalmasság szentévéhez kapcsolódó családi ünnepet. Ennek az ünnepnek a helye legyen a székesegyház, ahol addigra már egyébként is megnyitják a szent kaput, vagy egy, esetleg több másik nagyobb templom, amely alkalmas egy – akárcsak jelképes, alkalmi – szent kapu felállítására.
Az ünnep maga több részből áll. Bevezeti egy lelki felkészülés, ezt követi a hódolat a Szent Család előtt, majd a szent kapun való áthaladás, és lezárja a szentmise, az ünnep csúcspontja.
A lelki felkészülés – akárcsak a szentmise bevezető szertartása, amelyben az üdvözlés után következik a bűnbánati cselekmény – elmélkedés az irgalmasságról, a megbocsátásról és az igazságosságról. Nincs igazi keresztény élet – akár személyes, akár családi – irgalmasság nélkül. Nehéz egyszerre irgalmasnak és igazságosnak lennünk, sokszor úgy érezzük, hogy ellentét van az igazságosság és az irgalmasság között. Ezért is kérdezte Szent Péter, hogy hányszor kell megbocsátania annak, aki vétkezett ellene. „Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!” Hetvenszer hétszer, azaz mindig, újra meg újra! Nagyon fontos, hogy igazságosság legyen a világban és az emberek között. Istenben nincs ellentét az igazságosság és az irgalmasság között. Amikor Ő irgalmas, teljesen igazságos is, mert irgalmasságának mértéke Krisztus áldozata és szeretete. Isten irgalmasságának nincs határa és nincs vége! „Érdemes felidéznünk az igazságosság és az irgalmasság kapcsolatát. Ezek nem egymással ellentétes értékek, hanem egy és ugyanazon valóság két fokozatosan kibontakozó dimenziója, amely a szeretet beteljesedésében éri el csúcspontját.” (MV 20)
Az irgalmas Isten az embert saját képmására teremtette, ezért nekünk is irgalmasoknak kellene lennünk, amint Isten, az Atyánk is irgalmas: „Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.” (Lk 6,36) Nem tud irgalmas lenni az, aki nem ismeri fel Isten képmását sem a másik emberben, sem saját magában. Nem tudunk addig irgalmasok lenni, amíg Isten irgalmasságát meg nem tapasztaljuk családunkban, saját életünkben. Mindannyian sebzettek vagyunk, rászorulunk Isten irgalmára, aki sebeinket nem felszaggatja, hanem gyógyítja és szeretetté transzformálja.
Ezt a felkészülést lehet a szentmisét megelőző szent kapun való áthaladás előtt közvetlenül, vagy az ünnep előtti napon, vagy akár például triduum formájában korábban megtartani. A lélek felkészülését a bűnbánat felindítása teszi teljessé, hogy letehessük minden bűnünket, sérelmünket, szeretetlenségünket, lelki terhünket. Látogassuk meg a templomban (esetleg a templomon kívül) felállított betlehemet, csodáljuk meg a Szent Család körül uralkodó békét és harmóniát, és tegyük a betlehemi kisded jászla elé felajánlásainkat, elhatározásainkat és jó szándékainkat.
Isten kegyelme és szeretete kinyitja előttünk a szent kaput, tisztán, felszabadultan léphetünk át rajta. Ha ilyenkor eszünkbe jut, hogy testvérünknek valami panasza van ellenünk, forduljunk vissza, és előbb menjünk, béküljünk ki testvérünkkel, s csak ezután lépjük át a szent kaput (vö. Mt 5, 23-24). A szent kapu mögöttünk bezárul, a kegyelem ereje megakadályozza, hogy visszalépjünk a bűn világába. Isten irgalmából megtisztultunk, és kegyelmével egyre közelebb kerülünk az egész keresztény élet, a család életének forrásához és csúcspontjához, az eucharisztikus áldozathoz.
Lépjenek át a családok az irgalmasság kapuján, és „tapasztalják meg a vigasztaló, megbocsátó és reményt adó Isten szeretetét” (MV. 3) Ez a tapasztalat egyúttal küldetés is az evangelizációra. „Minden megkeresztelt ember, akármilyen egyházi funkciója vagy hitismeretekben való jártassága legyen is, az evangelizáció aktív alanya. Helytelen volna egy olyan elképzelésre gondolnunk, miszerint szakképzett munkások viszik előre az evangelizációt, miközben a nép többi tagja egyszerűen csak befogadja cselekedeteiket.” (EG, 120) A családegyház is az evangelizáció aktív alanya. A család csak akkor válik igazán családegyházzá, ha megtapasztalja Isten irgalmasságát és hirdeti az irgalmasság evangéliumát.
Hívjunk meg minden családot, jöjjenek a Szent Család napján együtt ünnepelni, Istent dicsérni és hálát adni irgalmas szeretetéért!
Bíró László
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családbizottságának elnöke
* * *
Az ünnep előkészítését és lebonyolítását elősegítő munkafüzet magyar nyelven ITT olvasható.
Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családbizottsága
Illusztráció: Puntofamiglia.net
Magyar Kurír
