Megkezdődött a Sagrada Família-templom építésének utolsó szakasza
Barcelonában utolsó fázisához ért a Sagrada Família, Gaudí katedrálisának építése. A most kezdődő, a tervek szerint 2026-ra befejeződő utolsó szakaszban hat új torony épül a már meglévő tizenkettő mellé.
A tervek szerint 2026-ra, Gaudí halálának 100. évfordulójára fejeződnek be a Sagrada Família száznegyvennégy éven át tartó építési munkálatai, az épület jelenleg, 2015-ben hetven százalékban van készen – írta a Kathpress osztrák katolikus hírügynökség a spanyol ABC napilap nyomán.
Mindezt sajtótájékoztatón jelentette be Jordi Fauli, aki 2012-ben lett az építészek 40 fős csoportjának vezetője. Személyében a kilencedik szakember vette át a Temple Expiatori de la Sagrada Familia (a Szent Család engesztelő temploma) építésének irányítását.
Jordi Fauli a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy 2016-ban kezdik építeni a hat új, egyenként 172 magas tornyot. A főépítész elmondta, a tornyok magasságának meghatározásával Antoni Gaudí kívánságának tettek eleget, aki azt kérte, semmiképp ne legyen magasabb a templom tornya, mint a katalán főváros „Gellért-hegye”, a 173 méteres Montjuic.
Évente 25 millió eurót „építenek be” a templomba – mondta el az építész, ezt kizárólag adományokból és belépődíjakból gyűjtik össze.
* * *
A Sagrada Familia (Szent Család) Antoni Gaudí mesterműve, Barcelona ikonikus épülete, s egyben a katalán művészek és kézművesek mozgalmának, a Renaixensának vallási jelképe.
Építésének ötlete egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől, José María y Bocabellától származik 1882-ből, aki, miután 1861-ben Rómában járt, Szent József csodálójává vált. 1866-ban megalapította a Szent József Híveinek Egyesületét. Bocabella álma egy olyan templom felépítése volt, ahol a gazdagok és a szegények együtt imádkozhatnak. Ezért Sagrada Famíliát a szegények templomának tervezték Barcelona akkori munkásnegyedében.
A Szent József Tisztelőinek Társasága két hektáros területet vásárolt a város egyik szegénynegyedében, itt kezdődött meg az építkezés 1882-ben. A kezdeti elképzelések egy neogótikus stílusú templomról szóltak, elsőként Francisco de Paula del Villar y Lozano kapott megbízást a tervezésre. Az építész azonban egy év után lemondott, a munkák irányítását 1883-ban Gaudí vette át, aki mindent áttervezett, s egész további életében ezzel foglalkozott. A harmincegy éves fiatalember már híres építész volt Barcelonában.
A legapróbb részletekig kidolgozott tervekkel állt elő. Elhivatottságából fakadóan és a Gondviselésben bízva képzelte el a templom felépítését. Monumentális épületben gondolkodott: a világ legnagyobb bazilikáját tervezte meg, meghaladta Európa legnagyobb katedrálisának, az évszázadokig épült kölni dómnak méreteit.
A templomot tizennyolc tornyosra tervezte, az apostolok, az evangélisták, Szűz Mária és Jézus tiszteletére. Ehhez rengeteg pénzre volt szüksége, ezért Barcelona utcáin is koldult, házról házra járt, hogy adományokat gyűjtsön. Ő maga is minden vagyonát az építkezésbe ölte. Ezt vallotta: „A Sagrada Família teljes egészében az isteni gondviselés műve, beleértve az én építészként való közreműködésemet is.”
1908-ban a Szent József Híveinek Egyesületének megbízottja, Gil Parés y Vilasau atya megkérte Gaudít, hogy építsen kis összegből egy iskolát a Sagrada Famílián dolgozók gyerekeinek. Az iskola 1909 őszére felépült. Egyszerű kis intézmény volt, három tantermében körülbelül ötven tanuló fért el. Gil atya Maria Montessori módszerével oktatta diákjait.
Gaudí 1914-től már csak a Sagrada Famílián dolgozott, a középkori templomépítők mintájára kőfaragókkal, kőről kőre rakták fel a falakat. A mélyen hívő katolikus építész nem alapított családot, apja halálát követően beköltözött az építkezésre, ahol szinte remeteként élt.
Az építészt 1926. június 10-én Barcelonában elütötte a villamos. Szegényes ruhájában senki nem ismerte fel, a szegények kórházban halt meg. Ekkor templomának csak keleti homlokzata és egy tornya volt kész.
Gaudí halála után tanítványa, Domenech Sugranyes y Gras dolgozott tovább a templomon. Az építkezést azon megakasztotta a spanyol polgárháború, melynek során lerombolták a félkész épület egy részét. Eltűntek, megsemmisültek Gaudí eredeti tervei és gipszből készült modelljei is.
Az építkezést 1948-ban tudták folytatni, a munkálatokhoz a romok között talált modellmaradványokat és egykori fényképeket hívtak segítségül. Francesco Quintana, Isidre Puig Boada és Lluis Gari építészek számára a fényképek segítségével rekonstruált modellek és Gaudí szájhagyomány útján fennmaradt gondolatai szolgáltak iránymutatóul. A munkálatokat fellendítette az 1992-es barcelonai olimpia s a 2002-es nemzetközi Gaudí-év.
Fontos mozzanat volt a templom történetében a 2010-es év, amikor XVI. Benedek pápa felszentelte a kívülről még befejezetlen, de belső terében már kész, lefedett, orgonával is rendelkező templomot és basilica minor címet adományozott neki. 2005-ben a Születés Kapuja felőli homlokzatot az UNESCO Világörökség részévé választották.
A Sagrada Família Spanyolország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi nevezetessége, évente közel két és fél millió belépőjegyet adnak el.
Antoni Gaudí y Cornet boldoggá avatását már 1929-ben, három évvel halála után javasolták, de csak 1998-ban kérelmezték hivatalosan, amikor egy külön erre a célra alakult társaság Carles bíboroshoz fordult kérésével.
A vizsgálóbíróság 2000 márciusában alakult meg. A három év alatt összeállított dosszié szerint Gaudínak misztikus képességei voltak. Boldoggá avatására tisztelői szerint az egyik legfőbb érv főműve, a barcelonai Sagrada Família-székesegyház, amelyre a művész negyvenkét évet áldozott életéből.
Forrás: Kathpress, múlt-kor.hu, érdekesvilágunk.blog.hu
Fotó: sagradafamilia.org
Magyar Kurír
