Nem csak az Iszlám Állam kedveli a lefejezéseket
Egy 17 éves korában lefejezésre és keresztre feszítésre ítélt fiatalember sorsa irányította ismét a figyelmet Szaúd-Arábia brutális, középkori igazságszolgáltatására. A mindennapos kivégzések, korbácsolások és botozások ellenére az ország mégis tagja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.
Szaúd-Arábiában 134 embert fejeztek le szeptember közepéig – többet, mint tavaly összesen. Arról nincsenek adatok, hogy azóta hány embert végeztek ki az országban, amelyet brutális igazságügyi rendszere, középkori büntetési módszerei miatt világszerte bírálnak. Persze, csak finoman: a nemzetközi közösséget mindez nem akadályozta meg abban, hogy Szaúd-Arábiát beválasszák az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába, amelynek feladata, hogy figyelemmel kísérje a tagállamok emberi jogi helyzetét.
Szaúd-Arábiában halálbüntetés jár gyilkosságért, házasságtörésért, fegyveres rablásért, hitelhagyásért, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért, nemi erőszakért, „boszorkányságért”, „varázslásért” – vagy azért, mert valaki részt vesz egy ellenzéki tüntetésen.
17 évesen letartóztatták
Utóbbiért, vagyis tüntetésen való részvételért ítéltek lefejezésre és keresztre feszítésre egy 17 éves fiatalembert, akinek a nagybátyja, egy neves síita vallási vezető ugyanezt a büntetést kapta, „mert háborút indított Isten ellen”, és támogatta a síita kisebbség demokráciát követelő tüntetéseit. 2013 májusában a közösségi médiát is bejárta az a fénykép, amely öt lefejezett jemeni fellógatott holttestéről készült. A férfiakat fegyveres rablásban találták bűnösnek, amelyben egy szaúdi életét vesztette. Az International Business Times szerint ez volt az egyetlen dokumentált eset, amikor alkalmazták ezt a kombinált büntetést, amelynek a célja az elrettentés, és hagyományosan a bűnözők, nem pedig politikai elítéltek esetében alkalmazzák. Ilyenkor a leválasztott fejet egy zsákba rakják, a testet pedig valójában nem keresztre feszítik, hanem egy daruval a magasba emelik, és ott hagyják lógni egy darabig.
A Koránban is szerepel
A keresztre feszítés, mint büntetés a Koránban is szerepel (5:33): „Hanem részesedése azoknak, kik háborúban állnak Allahhal és az Ő Hírnökével, s azon vannak a földön, hogy megrontók legyenek, hát hogy megölettetek, vagy keresztre feszítettnek, avagy lévágattatnak kezeik és lábaik egymással szemben (mindkettő), avagy kiűzettek a földről. Ez nékik megaláztatottság az evilágon, s övék a Túlvilágon a hatalmas szenvedés.”
A kivégzések száma ráadásul folyamatosan nő, hiszen az Amnesty International adatai szerint 2009-ben legkevesebb 69, 2010-ben és 2011-ben 82, 2012-ben és 2013-ben 79, tavaly pedig legalább 90 embert végeztek ki. Az Iszlám Állam ehhez képest a brit Independent számításai szerint 66 embert fejezett le.
Akárkiből lehet hóhér
Különös képességekkel, iskolai végzettséggel, tapasztalattal vagy szakmai képzettséggel nem kell rendelkeznie annak, aki hóhér akar lenni Szaúd-Arábiában – legalábbis ez derült ki abból a hirdetésből, amelyet tavasszal tettek fel a Közszolgálati Minisztérium honlapjára. Akkor nyolc új hóhért kerestek, akiknek a feladatkörébe tartozik a kivégzéseken kívül a lopás miatt elítéltek kezének a levágása is – ez azonban nem jelent sok munkát. Egyre kevesebb ilyen ítélet születik ugyanis, mert a bírók „gusztustalannak" tartják – számolt be szaúdi ügyvédekre hivatkozva a New York Times.
A hóhér posztja több tartományban apáról fiúra öröklődik, és nem mindenhol végzik főállásban. A Rijádtól északra fekvő Kasszim tartomány ítéletvégrehajtója például az egyik herceg testőre, és csak mellékállásban vág fejeket – több mint ezer dollárért darabját.
Az új király kemény keze
Huszein Abdullah, a Middle East Eye munkatársa közvetlen kapcsolatot lát a kivégzések számának döbbenetes növekedése és az új uralkodó januári trónra lépése között. Véleménye szerint Szalmán király és belső köre „fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy még inkább egyesítsék az igazságszolgáltatási rendszert a monarchiával”. Az új uralkodó ráadásul közismerten nagyon vallásos, és a szaúdi királyi család az iszlám egy kimondottan szigorú, konzervatív irányzatát, a vahhábizmust követi.
Nyilvános, tömeges kivégzések
Szaúd-Arábiában a kivégzéseket általában nyilvánosan tartják, és az is előfordul, hogy egyszerre húsznál is több elítéltet fejeznek le, mint ahogy ez tavaly augusztusban történt. A kivégzettek holttestét néha órákig hagyják heverni a köztereken, elrettentésül. A kivégzések 95 százaléka lefejezés, de előfordul, hogy kivégzőosztag elé állítják az elítélteket.
Nem tudják, mikor halnak meg
Szaúd-Arábiában nincs a börtönben halálsor, a halálraítélteket a többi elítélttel közös cellákban tartják. Évekig ülhetnek rács mögött anélkül, hogy tudnák, mikor végzik ki őket – ezt csak 24 órával az ítélet végrehajtása előtt közlik velük. Az utolsó éjszakájukat magánzárkában töltik, onnan viszik őket a kivégzésre.
Helyi önkény
Sevag Kechichian, az Amnesty International Szaúd-Arábiával foglalkozó kutatója az Independentnek azt mondta, a kivégzés időpontjáról önkényesen dönt a helyi kormányzó, ha úgy érzi: növelni kell az ítéletvégrehajtások számát, vagy túl sokat követnek el egyfajta bűncselekményből, és el akarja rettenteni a bűnözőket. A rendszert ismerők szerint a vádlottaknak esélyük sincs tisztességes tárgyalásra, a börtönökben pedig szörnyű állapotok uralkodnak, a börtönőrök gyakorlatilag szabad kezet kapnak arra, hogy azt csináljanak a rabokkal, amit csak akarnak.
(origo.hu)
