Családszinódusi problémák és eredmények - beszámoló
A Vatikáni Rádió október 9-i összefoglalója a családszinódus nyelvi kiscsoportjainak az Instrumentum laboris (munkadokumentum) első részére reflektáló megbeszéléseiről. Érdemes elolvasni!
Ferenc pápa keddi felszólalását követően szerdán és csütörtökön is folytatódtak a szinódusi aulában a 13 nyelvi kiscsoport megbeszélései, melyek során az Instrumentum laboris (szinódusi munkadokumentum) első részét vitatták meg. Az Instrumentum laboris a tavalyi rendkívüli szinódus előkészítő dokumentumában a világegyházhoz intézett körkérdésre adott helyi válaszok alapján készült. Ennek első része A családokat ért kihívások címmel került most a kiscsoportok asztalára, és ezt vitatták meg.
„Kevesebb krízis, több reménység” – fogalmazódott meg nagy gyakorisággal ez a pozitív felismerés és a családot érintő elismerés a kiscsoportok megbeszélései során. „A férfi és a nő közötti felbonthatatlan házasságon alapuló család szép és erővel teli. Az emberi élet alapvető iskolája, mely az élet találkozási pontjain erőt ad a társadalomnak” – hangzott el a hozzászólások közt. Kritikával illették viszont az Instrumentum laboris azon részeit, melyek a családokat ért kihívások puszta szociológiai elemzését adták, „litániaszerűen” felsorolva a problémákat, megfeledkezve arról, hogy a Krisztusba vetett hittel tekintsenek ugyanezen jelenségekre. Ezzel szemben az értékelések és vélemények azt hangsúlyozzák, hogy az egyháznak bizalmat és reményt kell adnia a családoknak, anélkül hogy letagadná vagy megszépítené a nehézségeket.
A nyelvi csoportok megbeszéléseinek második témaköre a családpasztoráció volt. A felszólalások során elhangzott: Ha fennáll a család válsága a mai világban – márpedig ezt is sokan megállapították –, akkor ez bizonyára annak is a következménye, hogy hiányos az igazi hitre nevelés. Az egyház is – bizonyos szempontból – felelős a családok mai helyzetéért, mert sokszor „középkori módszerekkel” és gondolatokkal fordult a családok felé, és ez egyáltalán nem felelt meg a családok szükségleteinek, hiszen túlságosan normatív, elvárás jellegű volt ez a megközelítés, és hiányzott belőle az átfogó, az egész életet figyelembe vevő látásmód. Ezzel szemben a szinódusi atyák arra emlékeztetnek, hogy az egyház feladata a szolgálat. Ezzel az egyház sokat tud tenni a jövőért, hiszen az nagymértékben függ a családi életre neveléstől.
A szinódusi kiscsoportok a munkadokumentum nyelvezetével és szemléletével kapcsolatban is kifogásokat fogalmaztak meg. A szinódus összetétele arányosan tükrözi a világegyház tagoltságát, ám az Instrumentum laboris nyelvi fogalomkészlete és mentalitása erősen európai jellegű, ami nem tükrözi híven a világegyház sokszínűségét. Ez a nyelvezet ráadásul száraz és leíró jellegű, nem személyes, és nem is vonzó. Igényként fogalmazták meg a szinódusi atyák, hogy a záródokumentum frissebb, közvetlenebb, világosabb hangot üssön meg, ne legyen technikai nyelvezetű, hanem érthetően, olvasmányosan szerkesszék meg.
A tizenhárom nyelvi csoport egybehangzó véleménye volt az úgynevezett „társadalmi nemek” elméletével (genderelmélet) szemben megfogalmazott éles kritika. Igényelték, hogy nagyobb teret szenteljenek ennek a témának, mely iskolai programokon keresztül, sokszor észrevétlenül szüremkedik be a közgondolkodásba, és óriási mértékben károsítja éppen a család lényegét, alapvető identitását. Nagyon is szükség van határozott, kritikus, egyértelmű állásfoglalásra.
A kiscsoportok ugyancsak egybehangzó álláspontra jutottak a migráció jelenségével kapcsolatban: sajátos pasztoráció kidolgozására van szükség, mind az elvándorlás, mind a befogadás országaiban. A szinódus nagy előnye, hogy mindkét fél országainak képviselői egyszerre voltak jelen, tehát a kérdést mindkét oldalról, egy helyen, közösen vizsgálhatták meg. Azt is megállapították, hogy ez a jelenség kihívást jelent a vallási konfliktusok terén, és hangsúlyozták, hogy a jogok mellett kötelességek hárulnak mind a befogadóra, mind a kérelmezőre.
Nagyobb figyelemmel kell fordulni az idősek és a fogyatékkal élők felé a családok életében. Külön szerep hárul a családokban a nagyszülőkre.
Ha nem is volt általános, de több kiscsoport igényként fogalmazta meg, hogy el kell mélyíteni a bioetikai ismereteket és alkalmazásukat a mindennapi életben. Ezen túlmenően javasolták, hogy a záródokumentum mellékleteként gyűjtsenek össze példákat a vonzó és építő családi életről, és készítsenek bibliai idézettárat a családi és a megszentelt élet vonatkozásában.
Végül a csoportok elégedettségüknek adtak hangot a szinódus munkamenetével kapcsolatban. Kifejtették, a sokféle értékes hozzászólás közül leginkább a többségi véleményt tudják végül figyelembe venni.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
