Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezünk
Nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján, Krisztus kereszthalálára emlékezünk. E napon az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezzük ki a Krisztus halála felett érzett gyászt – írja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálata.
Székely Bertalan: Golgota (é. n.), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A templomokban általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak.
A szertartás kezdetén a pap és kísérői leborulnak az oltár előtt, majd következik az igeliturgia, melynek részeként a szenvedéstörténetet, a passiót felolvassák vagy énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát. A szentírási olvasmányok utáni könyörgések az egyház tagjaiért és az egész világért szólnak: minden hívőért, a keresztségre készülőkért, a kereszténység egységéért, az Ószövetség népéért, a nem hívőkért, valamint a világ vezetőiért – és különösen a szenvedőkért.
Ezután a pap a virágvasárnapon letakart feszületről leveszi a leplet és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt, amelyen ott az Üdvözítő, aki értünk szenvedett.
A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkozhatnak. Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Magyar Kurír
