Félelmetes, ismeretlen biodiverzitás
Tökéletes bizonyíték arra, hogy alig ismerjük Földünket: az akadémia 2014-ben összesen 221 új fajjal gazdagította az állat- és növényvilágról gyűjtött ismereteinket.
Félelmetes, ismeretlen biodiverzitás
2014-ben a Kaliforniai Tudományos Akadémia és kihelyezett kutatói összesen 221 új állat- és növényfajt fedeztek fel: 110 hangyát, 16 bogarat, 3 pókot, 28 halat, 24 tengeri csigát, 2 tengeri férget, 9 kacsalábú rákot, 2 korallfajt, 25 növényt, 1 medveállatkát és 1 apró emlőst. Több mint egy tucat akadémiai tudós – számos nemzetközi segédkutatóval együtt - írta le a felfedezéseket 64 különböző tudományos folyóiratban.
Az akadémikusok öt kontinensen, két óceánban, elzárt barlangokban és a tengerek aljzatán vizsgálták az állat- és növényfajokat, és tettek lenyűgöző felfedezéseket. "A biodiverzitást kutatóknak meggyőződésük, hogy a bolygó élővilágának legfeljebb csak 10%-át ismerjük" - nyilatkozta Dr. Meg Lowman, az akadémia tudományos és fenntarthatóságért felelős elnöke. -"Fáradhatatlanul kutatjuk Földünk felfedezetlen régióit, és nem csak azért, hogy új fajokat találjunk, hanem azért is, hogy megértsük a már ismert állatok és növények helyét a természeti rendszerünkben. Az eredményeink segítenek gyermekeink és unokáink életminőségén is."
Madagaszkár hős hangyái
A biodiverzitás hotspotján, Madagaszkáron az akadémia kutatói több új fajt is találtak 2014-ben - Dr. Brian Fisher etimológus már több mint 20 éve dolgozik a terepen újabb és újabb felfedezések lehetőségét kutatva. Az idei "fajáradat" sűrűjéből kitűnik egy hangyafaj, a Malagidris sofina, amelyet hőshangyának is neveznek - ez az állat érdekes módon nem lyukacsos agyagtömbökben él, amelyekbe hosszú munkával járatokat ás, ezzel biztosítva az oxigénellátást, és megelőzve, hogy a kolóniája megfulladjon.
A "hős" becenevet azonban nem erről kapta - a kutatók megfigyelték, hogy amikor valamilyen ragadozó megközelíti az alagutak bejáratát, egy hangya kiválik a többi közül, és leveti magát az agyagszikláról, magával rántva a betolakodót is. Bár hasonló védelmi mechanizmust már más hangyafajnál is láthattunk, az mégis különleges, hogy a hőshangyák egyedei magukat feláldozva, mintegy öngyilkos akcióként mentik meg társaikat.
Homokszemnyi pókok a vulkán peremén
Délkelet-Ázsia furcsa (és sokszor ijesztő) állatfajai közül a legújabbak néhány felfedezett pók - amelyek ráadásul annyira aprók, mint egy nagyobb homokszem. Ezeket a kicsi pókokat kukoricakeményítővel töltött tölcsérekkel keresik, amelyekből aztán apránként kifújják a keményítőt - így könnyebben észrevehető az állat hálója. A Theridiosomatidae családba tartozó pókokra nem jellemző, hogy kiterjedt hálót szőnek - inkább kifeszítik tölcsérszerű alakban egészen addig, amíg a préda bele nem kerül, akkor aztán elengedik, vagy a gyanútlan áldozatra "dobják".
Dr. Charles Griswold arachnológus és csapata egész nemzetséget fedezett fel egy Fülöp-szigeteki szunnyadó vulkánban, amelyet Tagalogoniának nevezett el - két új faj tartozik ehhez az új genushoz. Egy korábban Kínából leírt nemzetségből is találtak itt fajokat Malajzia egy erdővel borított hegyvonulatában, - ezt a pókfajt már több mint 100 éve nem sikerült leírni ezen a területen.
Az apró elefántcickányok legújabb faja
Idén Délnyugat-Afrikában az akadémia egy apró elefántcickány-fajt fedezett fel: a Macroscelidea családba tartozó kisállat a legkisebb az elefántcickány-alakúak 19 faja közül. A kutatás két vezetője, Dr. Jack Dumbacher és Galen Rathbun gyűjtött be egy olyan példányt, amely jelentősen különbözött az eddig ismert fajok közül - mikor kiderült, hogy új fajhoz tartozik, jobban megvizsgálták az állatot, amelynek a Macroscelides micus fajnevet adták. A Macroscelides micus kizárólag a Namib-sivatag elhagyatott vidékén él. A kutatók szerint azért volt ennyire nehéz rájönni, hogy új fajról van szó, mert az állat nagyon nehezen elérhető területen található meg.
Az elefántcickányok egyébként annak ellenére, hogy leginkább egy egérhez vagy hörcsöghöz hasonlítanak, sokkal inkább rokonai az elefántoknak, mint a cickányoknak. Még a tengeri tehenekhez és a földimalacokhoz is közelebb állnak, mint a közönséges cickányfélékhez.
23 millió éves óriáscápa
Tengeri élőlények sorában kiemelkedően sok felfedezés történt - az akadémia kutatói 65 óceáni fajt jegyeztek le először, köztük egy 23 millió éves óriásszájú cápafajt is, (Megachasmidae) amelyet a fogai alapján azonosítottak.
A Megachasma applegatei vizsgálata alapján a kutatók megállapították, hogy az óriásszájúak evolúciója sokkal régebbre nyúlik vissza, mint azt eddig hittük, talán egy időben léteztek az Odontaspis nevű nemzetséghez tartozó kihalt fajokkal, amelyek leszármazottjai a mai homoki tigriscápák.
Egy gigantikus mélytengeri siklóangolna is felkerült a listára, amely nagyjából kétszer akkora és háromszor olyan nehéz, mint az eddig ismert siklóangolnák. Körülbelül 300 méter mélyen él, és eddig csak egyetlen példányt találtak belőle: ezt Dr. John McCosker tengeri biológus fogta be.
(origo.hu)
