A brit parlament előtt az asszisztált öngyilkosság (euthanázia) kérdése
Lord Falconer munkáspárti képviselő törvényjavaslatot terjesztett elő a brit parlament felsőházában, mely legálissá tenné az asszisztált öngyilkosságot az Egyesült Királyságban – tájékoztat a Zenit hírügynökség. A felvetés nagy vitákat váltott ki, csakúgy mint 2006-ban, majd 2009-ben, amikor végül leszavazták az indítványt.
A brit sajtóban hatalmas vita bontakozott ki, és a Vatikán is több ízben nyilatkozott a kérdésről. Antonio Mennini érsek, apostoli nuncius szerint az asszisztált öngyilkosság engedélyezése Pandora szelencéjének megnyitásához lenne hasonlatos, és a gyengék, idősek, betegek számára rettenetes következményekkel járhatna.
A brit vallási vezetők többsége elítéli a törvényjavaslatot, bár az anglikán egyház megosztott a kérdésben. Az előző canterburyi érsek, Lord Carey, valamint Desmond Tutu, Cape Town (Dél-Afrika) korábbi anglikán érseke például támogatta a javaslatot.
Mindenesetre Canterbury jelenlegi anglikán érseke, Justin Welby határozottan ellenezte Lord Falconer javaslatát. Az időseket és betegeket kényszerítenék rá, hogy vessenek véget életüknek – írta Justin Welby a Times hasábjain –, a legkevésbé sem könyörületes az asszisztált öngyilkosság eszméje, sőt, kifejezetten téves és veszélyes.
„A valódi együttérzést a gondoskodás, törődés révén tudjuk kifejezni, azzal, ha időt és anyagi javakat fordítunk a szenvedőkre, azzal, ha reményt adunk nekik a legnehezebb pillanatokban” – vélekedett Justin Welby.
Huszonhárom vallási vezető közös levélben tiltakozott a törvényjavaslat ellen. Az aláírók között találjuk Justin Welby érseket, Vincent Nichols bíborost, Efraim Mirvisz főrabbit, valamint a metodista, a baptista és a pünkösdista egyházak képviselőit.
A Telegraph állítása szerint a levél többek között amiatt kritizálta a törvényjavaslatot, mert nem nyújt elegendő biztosítékot, és ahelyett, hogy vigaszt adna a haldoklóknak, az asszisztált öngyilkosság lehetősége csak további terhet jelentene egy amúgy is érzékeny időszakban.
A törvényjavaslat támogatói folytatják a harcot; 27 orvos, köztük tizenegyen különböző királyi orvosi kamarák volt, illetve jelenlegi elnökei, levelet írtak a brit felsőház valamennyi tagjának, melyben a javaslat mellett érvelnek – írta a The Guardian július 15-én.
Mindazonáltal az orvosszakma java része ellenzi az asszisztált öngyilkosságot: egy februári közvélemény-kutatás adatai szerint az orvosok többsége semmilyen változtatást nem lát szükségesnek az ezzel kapcsolatos törvényben. Mint Melanie Philips írta a Times hasábjain július 7-én: „A Falconer-féle törvény hóhérokat csinálna az orvosokból, és az egész társadalmat lealjasítaná.”
Melanie Philips azt is kifejtette, mennyire veszélyes ez a terület, amit Belgium és Hollandia példája is mutat: az önkéntes eutanázia lehetősége mind a két országban odáig fajult, hogy már a védtelenekre, például a gyermekekre is kiterjesztették a jogszabályt.
Melanie Philips álláspontját támogatja a holland etikaprofesszor, Theo Boer is, aki július 10-én a Daily Mailben megjelent írásában kifejtette, bár kezdetben az eutanázia mellett volt, az elmúlt évek tapasztalatainak hatására megváltoztatta véleményét. „Régen én is támogattam ezt a holland törvényt, ám most, tizenkét év tapasztalatai alapján, egészen máshogy gondolom” – írja Boer. Az orvosok időnként a rokonok nyomására kényszerülnek véget vetni életeknek, és az eutanáziát kiterjesztették a demenciában, illetve a pszichiátriai betegségekben szenvedőkre is.
Kevin Yuill egyetemi tanár, az Asszisztált öngyilkosság: liberális és humanista érvek a legalizálás ellen című mű szerzője az asszisztált öngyilkosságot a halálos ítélethez hasonlította egy július 14-ei cikkében, mely a Spiked weboldalon jelent meg. „Ha a liberálisok azt gondolják, hogy helytelen, ha az állam előre megfontolt szándékkal megöl egy emberi lényt, még ha a lehető legjobb szándékkal teszi is azt – akkor per definitionem az asszisztált öngyilkosságot, amely végső soron az állam által jóváhagyott öngyilkosság, szintén helytelennek kell tekintenünk” – fejti ki Yuill.
A katolikus egyház több nyilatkozatot bocsátott ki a törvényjavaslat ellen. Az asszisztált öngyilkosságot „a kétségbeesés tanácsának” nevezték; ehelyett a palliatív gondozásra kellene fektetni a hangsúlyt – fogalmaztak Anglia és Wales püspökei –, „óriási a különbség az orvosi etikában és a törvényben is aközött, hogy elfogadjuk: a halált nem lehet megakadályozni, és aközött, ha segítséget kérünk a saját életünk befejezéséhez.”
Magyar Kurír
(vn)
