Mit tegyünk, ha...
Mit tegyünk, ha valaki elájul mellettünk a villamoson, ha hólyagosra égett a bőrünk, vagy óriásira duzzadt a szúnyogcsípés? Mikor kell tetanuszt kérni, és mit tegyünk, ha az úszni nem tudó gyerek elmerült a mély vízben?
A nagy meleg hamar ájuláshoz vezet, az idei nyár első hőhullámában is azonnal megugrott a tömegközlekedési eszközökön rosszul lettek száma. Az ájulás tulajdonképpen a szervezet jótékony reakciója: a magas hőmérséklet miatt ugyanis átrendeződik a vérkeringés, kitágulnak a perifériák (lábak, karok) erei, ily módon fokozva a szervezet hőleadását, emellett intenzív verejtékezés is kezdődik.
E két tényező együttesen az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezi, amely a tudat elvesztését vonja maga után, de a szervezet meg is oldja a problémát az által, hogy vízszintesbe hoz bennünket. A hőség miatti ájulások jellemzően csak pillanatokig, esetleg 1-2 percig tartanak. Amivel segíthetjük az érintettet, hogy miközben a hátán fekszik, a lábát felemeljük.
„Mentőt akkor kell hívni, ha az illető két perc után sem tér magához. Ilyenkor árnyékba kell vinni, és stabil oldalfekvésbe helyezni. Ami nagyon fontos, hogy eszméletlen embert ne próbáljunk folyadékkal itatni, sajnos most a hőségben is találkoztunk olyan esettel, amikor a villamosmegállóban eszméletét vesztő embert itatni próbálták” – mondja dr. Czakler Éva mentőorvos, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke. Ha viszont az illető már eszméleténél van, ereje visszanyerését segíti a víz vagy a kevés cukor, tévhit viszont, hogy ilyenkor előnyös a kávé, hiszen az vízhajtó hatású.
Napszúrás, hólyagos napégés
A napszúrás kiemelten veszélyezteti a gyerekeket, időseket, ők ugyanis érzékenyebbek a hőingadozásokra, ezért fejfedő nélkül tűző napra ne engedjünk gyereket. A napszúrás legjellemzőbb tünete a fejfájás, szédülés és a hányinger, az illető magától is kerüli az erős fényt. A gyógyulást elősegíti az elsötétített, hűvös helyiség, a tarkóra helyezett vizes borogatás és a bőséges folyadékfogyasztás. Jellemzően két-három nap, mire a gyengeség teljesen elmúlik. Orvoshoz súlyos tünetek (eszméletvesztés, tűrhetetlen fejfájás, hányás, a testhő emelkedése) esetén kell fordulni.
A mentőorvos a következőket tanácsolja: „Napégés esetén segítenek a bőrnyugtató krémek, ha viszont hólyagosra égtünk, az már másodfokú égési sérülésnek számít, ajánlott orvoshoz fordulni. Nagyon fontos az is, hogy hőségben kis időre se hagyjunk magára a gyerereket, kutyát az autóban, mert soha nem tudhatjuk, hogy velünk nem történik-e valami”.
Tetanusz és újraélesztés
Gyerekek leggyakoribb nyári sérülései a horzsolások, bőrfelszíni sérülések. „Ezeknél a legfontosabb kérdés, hogy szennyeződött-e a seb földdel, vagy sem. Ha igen, mindenképpen fel kell keresni az ügyeletet, és tetanusz elleni injekciót kell kérni. Ha nem, elegendő otthon jódtartalmú fertőtlenítő szerrel fertőtleníti a sebet, majd esetleg hámosító krémmel kenegetni” – mondja a mentőorvos. Ha a seb földes, ne kezdjük vattával, papír zsebkendővel tisztogatni, mert csak megnehezítjük az orvos számára a seb fertőtlenítését, és a sérültnek is jobban fáj.
Alapszabály, hogy úszni nem tudó gyerek mentőmellény nélkül ne menjen vízbe, különösen veszélyes számukra a nem átlátszó víz, mint például a Balaton. „Ha a gyerek mégis elmerült a mély vízben, tüdejébe víz jutott, és beállt a halál, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést. Nem baj, hogy nem tanultunk újraélesztést, cselekedjünk, mert annál rosszabb dolog már nem történhet, minthogy meghalt. Azért is fontos az azonnali cselekvés, mert az agysejtek négy perc után pusztulni kezdenek.
Csecsemők esetében hüvelykujjal, kisgyerekeknél több ujjunk begyével, nagyobbaknál tenyérrel nyomjuk a szegycsont közepét. A kicsik szívfrekvenciája magasabb, mint a felnőtteké, ideális, ha percenként százat nyomunk” – tanácsolja a doktornő. Természetesen hívjuk a mentőket is, de addig is, amíg megérkeznek, próbáljunk meg fenntartani a balesetet szenvedett keringését. Ha a gyerek bár nyelt vizet, de a tüdejébe nem került, akkor jellemzően nincs nagy gond, nagy valószínűséggel ki fogja hányni.
Brutális szúnyog-, darázs- vagy méhcsípés
„Szúnyogirtások után tapasztaljuk, hogy a méreganyagoktól a szúnyogcsípések is nagyobbak, fájdalmasabbak. Ha jegelésre vagy a csípés tüneteit enyhítő krém használata után sem apad a duzzanat, sőt esetleg tovább terjed, lilás lesz, ajánlott megmutatni orvosnak” – tanácsolja a szakértő.
Normális reakció, hogy darázs- vagy méhcsípés után a csípés helyén vöröses vizenyő alakul ki, ami még ráadásul fáj, esetleg viszket is. A tünetek akár egy-két napig is megmaradhatnak. „A fullánk eltávolítása után a tünetek jeges borogatással, illetve kalciumtablettával, vagy vény nélkül is kapható antihisztaminokkal enyhíthetők” – magyarázza dr. Czakler Éva. Ha valaki pontosan tudja, hogy méh vagy darázs csípte-e meg, egyéb praktikákat is bevethet: a méhnek savas a mérge, így a duzzanatot enyhíti például a szódabikarbónás paszta (vízzel elkevert szódabikarbóna). A darázsnak viszont lúgos a mérge, így a csípését az ecet vagy a citromlé enyhítheti.
Gond akkor van, ha a csípés a torkot érinti, másrészt, ha az illető allergiás a csípésre. Ha a csípés a szájat, nyelvet érinti, kellemetlen és fáj is, de ha nem allergiás rá, az illető nincs életveszélyben. A torokban lévő csípés viszont még akkor is életveszélyes, ha az áldozat nem érzékeny rá, mert a duzzanat elzárhatja a légutakat, ezért ilyen esetekben sürgősen ajánlott orvoshoz fordulni, és addig is, amíg odaérünk, segíthet, ha jeget szopogatunk. Ugyancsak ajánlott orvoshoz menni, ha több csípés is ért bennünket. „Allergia esetén kevesen tudják, hogy a súlyos allergiás reakciók jellemzően nem rögtön az első csípéskor lépnek fel, hanem csak a második, harmadik csípés után.
Ezért, ha valakinek volt már olyan csípése, amelynek a tünetei erőteljesebbek voltak, a következő csípésnél ajánlott a fokozott óvatosság” – mondja a mentőorvos. Súlyos érzékenység esetén a csípés után két-három perccel a keringés összeomlásával járó anafilaxiás sokk léphet fel a rovar méreganyagától, ilyenkor azonnal hívni kell a mentőt. A sokk fő tünetei: sápadtság, hideg veríték, nyirkos bőr, gyors légzés és pulzus, esetleg eszméletvesztés. Ha az adott személynél már korábban diagnosztizálták a rovarallergiát, és rendszeresen hord is magánál a tüneteket enyhítő injekciót, csípés esetén a külső combizmába kell az injekciót beadni.
(origo)
