Ferenc pápa: Az Úr önmagát adja nekünk
Jóllehet a Corpus Domini, vagyis az Úrnapja Olaszországban nem állami ünnep, így nem munkaszüneti nap. Ferenc pápa az immáron töretlen hagyománynak megfelelően a lateráni Szent János-bazilika előtt tartotta meg az úrnapi szentmisét – tájékoztat a Vatikáni Rádió.
A Szentatya egy idézettel kezdte beszédét: „Az Úr, a te Istened mannát adott neked, amit nem ismertél” (MTörv 8,3a). Ezek a szavak Izrael történetére vonatkoznak, a népre, amelyet Isten kihozott Egyiptomból, a szolgaság állapotából, és negyven éven át a pusztában vezetett az ígéret földje felé. Miután megtelepedtek azon földön, a választott nép bizonyos függetlenséget és jólétet szerzett, ami azonban azzal a veszéllyel járt, hogy elfelejti a múlt szomorú eseményeit, nehézségeit, melyeket Isten segítségével és végtelen jóságával győztek el. Az Írások arra buzdítanak, hogy a nép őrizze meg a pusztai vándorlás emlékét az éhínség idején, amikor a túlélés Isten kezére volt bízva – a nép így értheti meg, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten minden igéjével (MTörv 8,3b).
A fizikai éhségen túl – magyarázta a pápa – az ember egy másik éhséget is hordoz magában, amit a mindennapi táplálék nem tud kielégíteni. Ez az élet, a szeretet és az örökkévalóság utáni éhség. Jézus adja nekünk ezt az ételt, sőt ő maga lesz az élő kenyér, amely életet ad a világnak (Jn 6,51). […] Az ő teste valóban étel a kenyér színében; és az ő vére valóban ital a bor színében. Nem egy közönséges eledel, mely jóllakatja a testünket, mint a manna; Krisztus teste az utolsó idők kenyere, képes életet adni, örök életet, mert ennek a kenyérnek a lényege a szeretet. Az Eucharisztiában az Úr szeretete adatik át nekünk, egy olyan nagy szeretet, melyet saját magával táplál – emlékeztetett a Szentatya –, ingyenes szeretet, mely mindig a rendelkezésére áll minden éhező embernek és azoknak, akiknek arra van szükségük, hogy saját erejüket megújítsák. A hit tapasztalatát megélni azt jelenti, hagyjuk, hogy az Úr tápláljon minket és építse az egzisztenciánkat nem anyagi javakkal, hanem el nem múló valóságokkal, melyek az Isten adományai: a szava és a teste.
Ferenc pápa megállapította: Ha körülnézünk, észrevesszük, hogy igen nagy kínálat van olyan ételből, mely nem az Úrtól ered, és amely látszólag nagyobb megelégedést ad. Vannak, akik pénzzel, mások sikerrel és hiábavalóságokkal, ismét mások hatalommal és gőggel táplálkoznak. De olyan ételt, amely valóban táplál és amely jóllakat, csak az Úr ad nekünk. Álmodhatunk tehát olyan eledelről, amiért a zsidók siránkoztak a pusztában: a húsért és a hagymáért, amit Egyiptomban ettek, persze közben elfelejtették, hogy ezeket az ételeket a rabszolgaság asztalánál fogyasztották el. Ezek a kísértés pillanatában felmerülhetnek, de ez egy beteg, válogatós emlékezet. Rabszolga-emlékezet és nem szabad.
Mindnyájan föltehetjük magunknak a kérdést – folytatta a pápa –, hogy én vajon hol akarok enni? Milyen asztalnál? Az Úr asztalánál? Vagy pompás falatokról álmodom, de a rabszolgaság házában? Mi is megkérdezhetjük ám magunktól: milyen az én emlékezetem? Az Úr emlékezete, amely szabaddá tesz vagy pedig a szolgaságé? Milyen emlékezet lakatja jól az én lelkemet?
Az Atya azt mondja nekünk: „Mannát adtam neked, amit nem ismertél”. Szerezzük vissza ezt az emlékezetet – kérte a Szentatya. – Ez a feladat: visszaszerezni az emlékezetet. Tanuljuk meg felismerni a hamis kenyeret, amely becsap és megront, mert az önzés és a bűn gyümölcse.
A körmenetben hamarosan követjük Jézust, aki valóságosan jelen van az Eucharisztiában. A Szentostya a mi mannánk, amelyen keresztül az Úr önmagát adja nekünk – hangsúlyozta a pápa. – Forduljunk hozzá bizalommal, kérjük, védelmezzen minket a világi étel kísértésétől, amely rabszolgává tesz bennünket, amely mérgezett étel. Tisztítsa meg emlékezetünket, hogy ne legyen bebörtönözve az önző és e világi válogatásba, hanem legyen élő emlékezete az Úr jelenlétének népe történelmében, egy olyan emlék, amely a megváltó szeretet gesztusának az emlékezete – zárta homíliáját Ferenc pápa.
Az úrnapi szentmise végén a lateráni bazilikától indult a szentségi körmenet a Via Merulanán, mely másfél kilométeres egyenes úton vezet a Santa Maria Maggiore-bazilikához. Az Eucharisztiát a körmenetben a pápa helynöke, Agostino Vallini bíboros kísérte, míg Ferenc pápa a Mária-templom előtt várta a körmenetet, majd az Oltáriszentséget köszöntő imádság után szentségi áldást adott a híveknek.
Fotó: news.va
Magyar Kurír
