A legerősebb ima - 3. rész.
Jöjjön el a te országod - Jézus vágya az volt, hogy tanításával, kereszthalálával és feltámadásával elhozza közénk Isten országát. Ahogy mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet”, „én vagyok a kapu, aki rajtam ki-be jár, az életet talál”.
Amikor Jézus Krisztus elkezdte a nyilvános működését, hirdetni Isten országának az örömhírét, kezdettől fogva gyógyította a betegeket, megszabadította a gonosz lélektől megszállottakat, kibékítette a családokat, és mindenkit arra hívott, hogy térjen Istenhez, mert azon nem fog a második halál, annak örök élete van. Amikor helyesen gondolkozunk Isten országáról és kegyelméről, szabad Istenhez kiáltanunk bármi olyan dologgal, ami minket gyötör.
Rossz elképzelés, ha valaki azt mondja: beteg vagyok, szevedek, ez az én keresztem. Persze, lehetséges, hogy valami fájdalmat okoz és el kell hordozni, de mégis a mi keresztünk az kell, hogy legyen - és ez az egyetlen valóságos kereszt -, hogy Krisztus életét éljük egy Krisztust gyűlölő világban. Ez alól nem tud Isten felmentést adni. Ha Krisztus életét akarod élni egy Krisztus-gyűlölő világban, akkor kapsz majd ellenállást, gyűlöletet, megosztottságot, üldözést, egy csomó mindent kaphatsz, nem kell keresni, bőven van.
Amiből viszont Jézus felszabadulást tud hozni, azt szabad kérni: gyógyítson meg minket, szabadítson, erősítsen meg minket, hozza el az életrendezést.
Nemrégiben Kunszentmártonban tartottunk gyógyító összejövetelt. Az emeleten volt a kápolna, lent, a földszinten a konyha, ahol főztek az asszonyok. Volt az összejövetelnek egy része, amikor szóltunk: akinek mozgásszervi problémája van, álljon fel, azokért imádkoztunk.
Amikor vacsorára mentem, az egyik konyhás néni magához hívott: „- Gyula, amikor maga szólt, hogy álljon fel, akinek mozgásszervi problémája van, akkor én fölálltam, mert fáj a csípőm, és higgye el, azóta nem fáj. Higgye el, Gyula! - Mondom, én elhiszem, azért mondtuk!”
Eltelt több hónap, beszéltem vele, azóta sem fáj neki. Az emberek időnként nehezen hiszik el, hogy ez valóság.
Egyszer Törökbálinton, gyógyító mise közben, az áldozás utáni csendben úgy éreztem, van közöttünk valaki, aki szívbeteg és az Úr gyógyítja a szívét. Amikor jött a közbenjáró imaszolgálat, egy asszony odajött hozzám azzal: lehet, hogy őt gyógyíttotta meg az Úr? Megkérdeztem tőle:
- Úgy érzeted, hogy neked szól ez az üzenet?
- Igen.
- Éreztél valamit?
- Úgy érzetem, nagy forróság járja át a szívemet.
- Hát akkor meg is hallottad, meg is érezted, mi kellett volna, hogy történjen? Meg kellett volna, hogy Jézus Krisztus jelenjen és mondja, drága lányom, én most gyógyítalak téged? Lehet, hogy arra sem hitt volna.
Ez nem azt jelenti, hogy mindenből van gyógyulás. Előfordul, hogy hosszú küzdelmeket kell megélni. Van, amibe bele kell törődni.
Azt szoktam mondani: addig imádkozunk valamiért, amíg változást nem tapasztalunk, gyógyulást, szabadulást vagy szívünkbe békességet nem kapunk, hogy ezt el kell hordozni.
Istennek minden lehetséges. Bátraknak kell lennünk, hogy odaforduljunk hozzá. Nagyon fontos, hogy bármilyen gond jelentkezik az életünkben, akarjunk a szeretet útján járni, és mivel tudjuk, hogy ehhez elégtelenek vagyunk, merjük kérni, hogy Atyám, jöjjön el a te országod közénk és állítsd helyre azt az eredeti állapotot, amit te szerettél volna.
Nem az a kérdés, hogy most éppen mit látsz magad körül, Mennyire nehéz. Hanem az, mi Istennek az akarata. Az ő akarata mindig a szépre, a jóra, az igazra, a megújulásra irányul. Lehetséges, hogy most sok rossz van a világban. De én nem a rosszra alkarom irányítani a tekintetemet, hanem mindig a jóra. Az összeomlás és megújulás mindig együtt jár.
A sátán az utolsó ítéletig tevékeny. De Isten még tevékenyebb. Fatimában azt mondta a Szűzanya 1917-ben: ajánljátok fel az én Szívemnek Oroszországot! Ha felajánljátok, Oroszország megtér, ha nem, elterjeszti tévtanait az egész világon, de Szeplőtelen Szívem végül győzni fog! Utólag szinte érthetetlen, miért nem ajánlották föl? Aztán jött 1978-ban II. János Pál pápa, aki 84-ben felajánlotta a világot és benne Oroszországot Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. Mi történt? Jött Gorbacsov és öt éven belül összeolmlott a Szovjetúnió, senki nem tudta volna elképzelni. Mert mindig összeomlik, amit a gonosz lélek felépít.
Emlékszem, a 90-es évek elején milyen megújulás volt Magyarországon. Én 89-90-ben tértem meg, 25 évesen. A karizmatikus megújulás a Sportcsar-nokban tartott összejövetelt, összegyűlt vagy tízezer ember. De ha megkér-dezzük, az ország végül kire hallgatott, akkor elmondhatjuk, hogy Magyar-ország és az egész akkori felszabaduló világ inkább a pénzt választotta. Mi lett ennek az eredménye? Tudjuk. Amikor a nagy struktúrák összeomlanak, az emberek szabaddá válnak arra, hogy döntsenek, akkor kiderül, hogy rengeteg rossz van a szívükben. De arra is szabaddá válnak, hogy megtérjenek, hogy Isten országát építsék. Isten Magyarországot és a Kárpát-medencét kitüntetett módon arra hívja, hogy a a Szeretet földje legyen. Én ebben hiszek és ezen munkálkodom imádságban, szeretetben, bátorításban.
Az Isten mellettetek áll! Isten akarja a megújulást! Időnként nagyon sokat kell küzdeni és imádkozni, de arra szeretnélek biztatni benneteket testvétek, ahogy II. János Pál pápa mondta: „ne adjátok fel a reményt!” Akármilyen sötétnek látszik a világ, akármilyen nehézségek vannak, mondjuk: Atyám, jöjjön el közénk a te országod! Amikor a legnagyobb összeomlás van, a világvége, Péter apostol akkor is hozzáteszi: „de mi új eget és új földet várunk”[1]. Istennek a köztünk megvalósuló országát. Az utolsó ítéleten, a sátán végleg eltűnik a világból és valóban minden megújul, az lesz a tökéletesség.
Minden összeomlást megújulás követ. Lehet, hogy a világ nagy része összeomlásban van, de arra szeretnélek biztatni benneteket, hogy úgy nézzetek a Kárpát-medencére, úgy nézzetek a saját lakóhelyetekre, Cselpelre, hogy az Isten kiválasztott benneteket arra, hogy ennek a megújulásnak legyetek az imádkozó, a reménykedő és cselekvő emberei. Akik hitben mernek kilépni és cselekedni, és megvárni, hogy Isten megáldja a ti életeteket, megáldja az értékeket és elmondhatjátok:
Köszönöm Uram, hogy megláttam az én életemben a te erőben és hatalomban eljövő országodat. Adja Isten, hogy így legyen, és Isten valóban megdicsőíthesse magát közöttük! Amen.
[1] 2Péter 3,13
(Sipos Gyula előadása, elhangzott Csepelen, a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve egyházközség templomában.)
