Tarol a partidrog hazánkban
Uniós összevetésben kevés a magyar heroinista, mégis nagy a kockázata egy esetleges HIV-járványnak, olvasható az európai kábítószerügyi jelentésben. Partidrog-rosszulétekben erős Magyarország, füvezésben viszont átlagosak a fiatalok. Összegyűjtöttük a legérdekesebb tényeket a magyar droghelyzetről.
1. Hódít a Kati, kevés a heroinista
A jelentés alapján Magyarországon arányában számottevően kevesebben fogyasztanak kábítószert, mint az EU-s országok többségében. Az egész EU-ban nálunk van a legkevesebb heroinfüggő, 10 ezer emberből 4-5, szakmai szempontból úgynevezett problémás heroinos van, míg a listavezető Lettországban 50-100. Kokaint ezerből 4 fiatal (15-34 éves kor közötti) magyar fogyasztott az elmúlt egy évben a becslés szerint, ennél alacsonyabb arány hat országban van.
Az amfetaminszármazékok, mint például az MDMA, már népszerűbbek, a magyar fiatalok 1,2 százaléka fogyasztott ilyet az elmúlt évben, ezzel a középmezőnyben foglalunk helyet. Az ecstasyfogyasztásban vagyunk egyedül a legtöbbet drogozó tagországok között, csak hat ország előz meg minket, de így is csak a fiatalok 1 százaléka élt vele az elmúlt egy évben. Ugyanebben az időszakban a fiatal magyarok 5,7 százaléka szívott marihuánát, bár a 15-16 évesek 19 százaléka már kipróbálta. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az Egyesült Királyság és Románia mellett Magyarországon is egyre többen szorulnak kezelésre a szintetikus katinonok miatt (az egyik legismertebb katinon a kati nevű partidrog).
2. HIV-járvány miatt aggódnak
Az intravénás droghasználók között Európa-szerte nagy arányban fordul elő a hepatitis C vírus (HCV). Magyarországon azonban a legalacsonyabbak közé tartozik a HCV-vel fertőzött intravénás droghasználók aránya. A becsült arányuk alig haladja meg a 20 százalékot, míg több országban ez 70 százalék fölött van. Ennek szerepe lehet abban, hogy 2007 és 2012 között közel megkétszereződött a kiosztott fecskendők száma (bár a józsefvárosi tűcsereprogramot éppen tavaly akarták megszüntetni).
Ezzel együtt fenn kell tartani a folyamatos éberséget, és mérlegelni kell a HIV-prevenciós intézkedések hatékonyabbá tételét – figyelmeztet a jelentés, elsősorban Magyarországra utalva. Ugyanis nálunk az egyik legnagyobb kockázata annak, hogy HIV-járvány törjön ki, egyebek mellett a növekedés ellenére is alacsony lefedettségű tűcsere-programok és az intravénás droghasználók növekvő száma miatt.
3. Gyógyszermentes lehozás
Bár csak tíz ország szolgáltatott adatokat a heroinfüggők gyógyításáról, az kirívó, hogy Magyarországon merőben máshogy kezelik őket, mint másutt. A többi országban rendszerint helyettesítő kezelést használnak, azaz olyan legális szerekkel kezelik őket, amelyek enyhítik az elvonás nehézségeit. Magyarországon ezzel szemben az esetek több mint felében gyógyszerek nélküli kezelést használnak.
4. A dílernél fogják meg a problémát
Magyarországon az EU-s országokhoz viszonyítva arányaiban jóval több pénz jut a kínálat visszaszorítására, mint a kereslet csökkentésére. A prevencióra szánt állami pénzek több mint 70 százalékát a kínálat visszaszorítására fordítjuk, ebben a mutatóban csak Horvátország előz meg minket. Szinte az összes országban a drogtermesztés és –terjesztés felszámolására költenek több pénzt, mint a fogyasztási hajlam visszaszorítására, ez alól csak Lettország, Franciaország, Portugália és Olaszország a kivétel.
(origo)
