Az új földtörvényről
Honlapunk általában nem politizál, mi hisszük, hogy fajra, nemre, vallásra való tekintet nélkül minden emberért imádkoznunk kell, hogy Istent megismerhesse és részesüljön szeretete áldásaiból. Az alábbi cikknél sem az az érdekes számunkra, hogy számunkra szimpatikus vagy ellenszenves-e az adott párt. A törvény viszont hosszú időre meghatározhatja hazánk "fejlődési irányát", ezért érdemes megismerkednünk a véleményekkel:
"A pénteken elfogadott földtörvényről, illetve az indítványról tavaly októberben kezdett tárgyalni a parlament. Orbán Viktor miniszterelnök korábban egy agrárfórumon azt mondta, a jogszabály véget vet a külföldiek földvásárlásának, visszaszerzi a zsebszerződéssel "kilopott" földet, megvédi a termőföldet a spekulánsoktól, és korlátozza a nagybirtokot. Fazekas Sándor agrárminiszter szintén arról beszélt, garantálják, hogy csak magyar földművesek vehessenek termőföldet.
A törvénnyel kapcsolatban minden ellenzéki párt megfogalmazta kifogásait. De kritikák nem csak az ellenzék oldaláról érkeztek: Ángyán József korábbi agrárállamtitkár és fideszes frakciótársa, Bencsik János is benyújtott számos módosító indítványt, illetve felszólaltak különböző rendezvényeken, keményen kritizálva a Fideszes törvénytervezetet.
Schiffer András LMP-s politikus arról beszélt korábban, hogy a magyar földet a legjobban a külföldiek földvásárlási tilalmának 2014-es megszűnése fenyegeti, és ebben az ügyben „Orbán Viktor semmilyen szabadságharcot nem folytatott”. Az LMP ezt a kérdést uniós szinten akarja rendezni, ezért vette rá az Európai Zöld Pártot arra, hogy kezdeményezze: az EU vegye ki a tőke szabad áramlásáról szóló uniós alapelvből a földvagyont. Schiffer szerint a kormány földpolitikájával bebizonyította, hogy „az emberek helyett a nagytőke, a nagyüzem oldalán áll”.
Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért politikusa álláspontja szerint "a kormány elárulta a gazdákat" és "folytatja azt a folyamatot, amely egyfajta új hűbéri rendszer kialakulásához vezet". Szabó már korábban megfogalmazta, hogy az egyik legfőbb probléma, hogy egy érdekeltség akár a maximális 1800 hektárnál is több területhez juthat. A politkus azt is kifogásolta, hogy a helyben élő gazdálkodókhoz képest előnyt élvez a haszonbérlettel illetve elővásárlással kapcsolatban az, aki adott esetben több tíz kilométerre lakik, de már műveli azt a földterületet. Miközben a helyi földbizottságok nem kapnak véleményezési vagy vétójogot a hosszú távú földbérletek elosztásakor.
Ángyán József − most már csak volt fideszes politikus − többször is bírálta az állami földbérletpályázatok eredményeit, azt állítva, hogy a földek többsége a kormánypártokhoz közel álló érdekcsoportok kezébe került. A politikus szerint probléma, hogy a módosító javaslatok a korábbi 1200 hektárról 1800-ra növelték a maximális birtokméretet. Ezt azt jelenti, hogy ennél nagyobb birtok nem lehet egy kézben, de míg a korábbi tervezet szerint a családtagok által birtokolt területek összeadódtak, a módosítások után már a férj és a feleség kezében is lehet 1800-1800 hektáros föld.
Ángyán szerint a bizottsági módosítások révén a tervezetből kikerült az is, hogy egy településen egy család a földterületek 25 százalékánál többet nem birtokolhat. Problémás a volt államtitkár szerint az is, hogy a földbirtokosnak helyben nem kötelező munkát adnia senkinek. Kihagyta a bizottsági javaslat az úgynevezett demográfiai földprogramot is - ami szerepelt a Fidesz választási programjában is -, amely tehetővé tette volna, hogy a fiatal letelepedő párok földvásárlás során kedvezményeket kapjanak.
A Jobbik is támadta a földtörvényt, a párt leginkább a külföldiek földvásárlására hívta fel a figyelmet. A párt szerint a nagybirtokosok földszerzését elsősegítő rendelkezések jelentik a földtörvény gerincét, és ez szerintük már nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet. A Jobbik a földüggyel kapcsolatban bírálta az EU-t a földpiac liberalizálása miatt, és a kormányt a földpiac monopolizálása miatt.
Június elején pedig körülbelül százan tüntettek a földtörvény ellen a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért szervezésében az Országház közelében, az Alkotmány utcában. A tüntetők azt követelték, az Országgyűlés ne engedje a magyar földet "a külföldi tőke és oligarchák" kezére játszani. A megmozduláson részt vett Ángyán József fideszes országgyűlési képviselő is, aki akkor azt nyilatkozta az Indexnek: „Ha így szavazzák meg, valószínűleg másfajta módon kell a magyarságnak és a helyi közösségnek, családoknak a földjét biztosítani”. - (Index)"
