Mit adtak a világnak a magyarok? - egy kiállításról
A Műszaki Tanulmánytár tavaszi kiállításán 22 ezer egyéb tárgy mellett bemutatják a tizenhárom legfontosabb találmányt. A tárlatban szerepel a minden lakásban megtalálható golyóstoll, a Jedlik-dinamó, vagy épp az első tükörreflexes fényképezőgép.
Virágárus ihlette a porlasztót
A kiállítás nem csak a tárgyak miatt, hanem a hozzájuk kapcsolódó sztorik miatt is érdekesek. A porlasztó működési elvét megjegyezhetőbbé, megérthetőbbé teszi, ha az ember megtanulja, hogy Bánki Donát a Múzeum körúton sétálva látta, ahogy egy virágárus vízzel permetezi a virágokat. A benzin porlasztására szolgáló eszköz kidolgozásához még évekre volt szükség, de a szikrát ez a véletlen találkozás adta. A találmány, ami ma a legtöbb motorban dolgozik, hozzájárult ahhoz, hogy az óriási, zakatoló gőzgépek világát a motorok kora kövesse.
De nem csak a nemzeti ereklyének számító első porlasztót lehet megnézni a Műszaki Tanulmánytár Mobileum nevű kiállítóhelységében. Kézzel is meghajtható Ganz-motorokat és sűrített levegő hajtotta mikrosütő méretű gőzgépeket is lehet csodálni. A bejárat mellett közvetlenül pedig ott a CsM-1 nevű gázturbinát: a betűszó a csónakmotort rejti. Azért kapta ezt a nevet a találmány Jendrassik György mérnöktől, hogy a második világháború során kidolgozott hajtómű még véletlenül se tűnjön hasznosnak a német hadvezetés számára.
Megettük az aranytojást tojó tyúkot
Nem minden magyar találmány története végződik dicsőséggel. Kevesen tudják például, hogy a kazettás floppylemezt, a “kisfloppyt” Jánosi Marcell találta fel. A magyar mérnöknek a régi típusú magnószalagnál sokkal kevésbé sérülékeny magnókazetta adta az ötletet. A később elterjedt négyzet alakú floppy helyett Jánosi téglalap alakú adathordozót tervezett, mert az kényelmesebben elfér az ingzsebben. A sikert a mérnök munkahelye, a BRG és a magyar bürokrácia akadályozta meg. Még akkor sem vették elég komolyan a találmányt, amikr Jack Tramiel, a Commodore vezérigazgatója maga repült Budapestre magánrepülőgépén, hogy a floppyról tárgyaljon.
A kislemez a szabadalom lejárta után kezdett elterjedni, amikor a nyugati cégek elkezdték klónozni az ötletet. A lemez formája átalakult, felvette a mindenki által ismert négyzetes alakját. A lemezekből több milliárd példányt adtak el. A technológia mára meghaladottá vált, de régebbi laborfelszerelésekben, zenei eszközökben a mai napig lehet floppylemezzel találkozni.
Hogy kerül a polcra a szoftverkód?
A modern magyar találmányok kevéssé megfoghatók, mint a századelőn kitalált dolgok. Egy porlasztót kézbe lehet fogni, a porlasztó által forradalmasított Ganz-motor pedig nagyobb, mint egy ember. Még a Jánosi-féle kis sorozatban legyártott floppylemezt és meghajtót is be lehet mutatni a múzeumban.
Képes Gábor muzeológus azt is elmondta, hogy szívesen látna üvegbetont a kiállított magyar innovációk között. A Leona3do 3D-s tervezőeszköz prototípusa már vendégeskedett egy kiállításon, és találnának neki helyet az állandó tárlatban is. Arra azonban egyelőre nincs megoldása a múzeumnak, hogy bemutassa a világszerte használt Hunspell helyesírás-ellenőrzőt, a Prezit, a LogMeInt vagy bármelyik most még befektetői pénzre ácsingózó, a világ megváltását tervező magyar startupot...
(Szedlák Ádám, origo)
