Alig olvasnak a magyar fiatalok
Alig olvasnak könyvet a magyar fiatalok – derül ki az Ipsos kutatásából. A tizen- és huszonéveseknek csak 7 százaléka olvas naponta, és további 16 százalékuk vesz könyvet a kezébe heti rendszerességgel. Egyharmaduk semmit sem olvas, és csak minden második fiatal havonta egyszer, vagy ennél is ritkábban.
Legtöbben az időhiányra hivatkoztak, de többségük elismerte, hogy nem érdeklik őket a könyvek. A témában folytatott kutatások már rámutattak arra, hogy az iskolások 50-60 százalékánál a tanulási problémák hátterében valamilyen olvasáshoz kapcsolódó zavar mutatható ki.
Sosincs túl korán ahhoz, hogy a szülők megkedveltessék az olvasást gyermekeikkel. „Már két-három éves korban érdemes nekik felolvasni, hogy megértsék, azoknak a fura kis jeleknek jelentése van” – nyilatkozta Nancy Singer, amerikai olvasásszakértő. Három-négy évesen már maguktól olvashatnak, még ha csak imitálják is az olvasást, és fejből mondják el a történetet. Ha elakadnak, érdemes bátorítani őket, hogy a képekből találják ki a folytatást, ezzel is fejlesztve képességeiket.
Lenny Sanchez, az Indianai Egyetem olvasástudomány professzora szerint az olvasás nem csak arról szól, hogy a betűket dekódoljuk és szavakká alakítjuk. Rendkívül fontos, hogy tudatosuljon a fiatal olvasóban a szavak jelentése is. Éppen emiatt nem mindig tanácsos félbeszakítani a gyereket, ha kihagy egy szót, vagy betűt téveszt. Sanchez szerint ezzel megtörik a lendület, és a megértés helyett a hibátlan olvasásra fog koncentrálni. A legnagyobb motiváció a gyerek számára, hogy tudja, a szülő drukkol neki. Ha egy szóval nagyon küszködik és elakad, lehet emlékeztetni arra, hogy mennyi más szót megtanult már kiolvasni. Jó módszer, ha kérdéseket teszünk fel az olvasottakkal kapcsolatban, vagy célt helyezünk elé azzal, ha megkérdezzük, vajon mi fog történni a következő részben.
Ahogy a gyermek már könnyebben boldogul az olvasással, kiemelten fontos, hogy milyen könyveket választunk neki. Sanchez szerint „olyan szituációkat kell teremtenünk, ami kihívás nekik, ugyanakkor megvan benne a siker lehetősége”. Ha az iskolai kötelező olvasmányok nem fedik le a fiatalok érdeklődését, akkor segíteni kell nekik megtalálni az őket inspiráló könyveket.
A gyerekek figyelik és utánozzák a szülőket, ezért fontos példát mutatni, hogy az olvasás élvezetes tevékenység, és része a mindennapoknak. Meg Caroll, a Chicagói Egyetem professzora szerint „a gyerekek rájönnek, hogy a felnőttek rákényszerítik őket az olvasásra, ezért ahogy felnőnek, abbahagyják az olvasást. Ezt látják a szüleiktől is, ezért azt gondolják, az olvasás egy rossz dolog”.
Ösztönző eszközök
Minden gyerek másképp „működik”, mindenkinél meg lehet találni, hogy mivel lehet motiválni az olvasásra. Van, akinek elég egy „piros pont” vagy „aranycsillag”, míg mások valami komolyabb jutalom érdekében mozgósíthatóak, például egy közös kirándulás az állatkertben vagy az uszodában. Nem érdemes viszont a tévézéssel jutalmazni. Thom Barthelmess, a Butler Gyermekirodalmi Központ kurátora szerint ezzel azt az érzetet keltenénk, mintha az olvasás lenne az eszköz arra, hogy a tévézést, az igazán érdekes tevékenységet elérjék.
Ha van rá lehetőség, érdemes a gyerek érdeklődésének megfelelő irodalmat meg is vásárolni, míg a többi kötetet ki lehet kölcsönözni a könyvtárból. Magyarországon 16 éven aluliaknak ingyenes a Szabó Ervin könyvtár szolgáltatása, már pici gyerekek nevére is kölcsönözhet a szülő gyerekkönyveket.
Születésnapokra, ünnepekkor ajándékozzunk könyvet. Minél nagyobb lelkesedéssel adjuk, annál jobban fogják értékelni. A gyerekek nagyra értékelik, ha valami kizárólag csak az övék, ezért legyen mindenkinek elkülönített könyvespolca, lehetőleg közel az ágyhoz. Minden lefekvéskor legyen pár perc, amit az olvasással töltünk. A gyerekek mindig tovább akarnak fennmaradni, kössük a plusz negyedórát, fél órát az olvasás feltételéhez. Elképzelhető, hogy ez egész életére rászoktatja az elalvás előtti olvasásra.
Sokszor a kisfiúkat nehezebb rávenni az olvasásra, mint a lányokat, mivel nem annyira érdeklik őket a narratív szövegek, márpedig a legtöbb mese ebben íródik. Éppen ezért lehet, hogy elsőre a képes sportújságokkal, képregényekkel, nagyobb méretű képeskönyvekkel vagy tematikus ismeretterjesztő könyvekkel lehet felkelteni az érdeklődésüket (olyan témákkal például, mint robotok, dinoszauruszok, hogyan építsünk dolgokat, világűr, robbanások, állatok, foci stb.) Figyeljünk oda arra, hogy az iskolai szünetek alatt se maradjon el az olvasás, akár könnyedebb irodalommal, de folyamatosan legyen könyv a gyermek kezében.
(Szekeres Katalin, hetek)
