Milyen az iskolaérett gyerek?
Idén, a változó szabályok miatt "három hónapnyi gyerek" iskolakezdése ugrott előre egy évet. Azok, akik május 31 és augusztus 31 között lesznek hat évesek, hirtelen iskolakötelezetté váltak, holott eddigi ovis pályafutásuk annak jegyében telt, hogy ők majd betöltött hét évesen kezdik az elsőt.
Az érintett anyukák között több az aggódó, mint a nyugodt. Ennek nem csak az az oka, hogy nem erre készültek, de az is, hogy a szabályváltozást követő, átmeneti időszakban az éppen csak hat éveskék jóval idősebbekkel kerülhetnek össze az első osztályban, hiszen a 2013 szeptemberben induló első osztályokban olyanok is lehetnek, akik az iskolaév során már nyolc évesek lesznek.
A most érvényes szabályok szerint az elvileg iskolaköteles, de a hetedik évét még be nem töltött gyereket az óvodavezető által adott véleménnyel tarthatjuk még egy évig az oviban. Emellett természetesen szintén jó eszköz erre a területileg illetékes nevelési tanácsadó szakvéleménye, csakhogy az iskolaérettségi vizsgálatokra rengeteg helyen már nem fogadnak el jelentkezést. Erről, ha eddig nem tették meg, mindenki érdeklődjön a maga körzetében.
Ha a nevelési tanácsadó még tud adni időpontokat, feltétel, hogy a gyerek vagy az adott körzet egyik ovijába járjon, vagy a körzetben legyen a bejelentett lakcíme. Magánovik esetében a tanácsadók a bejelentett lakcímet szokták irányadónak tekinteni.
Megkérdeztünk egy nevelési tanácsadóban dolgozó fejlesztőpedagógust, kinek érdemes erőltetni az iskolakezdést, és kit érdemes inkább visszatartani.
A szakember azt mondta, ők kétséges esetben inkább a még egy év óvodára szavaznak. Sok szülő türelmetlen, és hivatkozik arra, hogy a gyerek az oviban "csak az idejét vesztegeti", hogy ott "nem fejlődik, nem tanul semmit, egész nap csak játszik".
Ezek azonban veszélyes érvek, mert bár az sem ideális, ha az egyértelműen iskolaérett gyerek még egy évig az oviban marad, de ha jó a közösség és a kapcsolat az óvónőkkel, ez általában kevesebb problémát okoz.
A túl korai iskolakezdés viszont komoly negatív hatással lehet a gyerek egész iskolai pályafutására. Ha egy gyerek nehezen boldogul, nehezebben teljesít, saját képességeivel kapcsolatban kudarcélmények érik az iskola első évében, az semmiképpen nem jó alap. Nem ritka forgatókönyv az, amikor a szülő türelmetlenségében inkább "benyomja" a gyereket elsőbe, aztán, amikor az nem úgy teljesít, ahogy elvárta volna tőle, teljesen kikészül, illetve kikészülnek mindketten. Aki nem szeret iskolába járni, nem szereti a tanítóját, az képességei alatt teljesít, és pszichoszomatikus tüneteket produkál, hogy ne kelljen iskolába mennie.
Amennyiben a gyerek szociálisan nem elég érett, a társakhoz való kapcsolódás nehézsége miatt túl harsánnyá, bohóckodóvá válhat. Az ilyen gyerek könnyen kerület olyan helyzetbe, hogy nem fogadják el, ami fokozhatja benne az agressziót.
Az iskolaéretlenség lehet biológiai, amikor a magasság, testsúly kisebb vagy a finommozgások fejletlenek. A "genetikai" iskolaéretlenségre jellemző a gyenge figyelmi képesség, a túlzott játékosság és mozgékonyság, a gondolkodásbeli elmaradottság.
Az iskolaérettség feltételei
Az alábbi feltételeket az ovink feljesztőpedagógusa, Timi néni által összeállított anyagból másoltam ki. Az egyes pontokhoz részletes magyarázat is tartozik, amit csak néhány helyen emeltem át zárójelbe téve, ellenkező esetben a Háború és Béke terjedelmével vetekednénk. De fontos tudni, hogy a fejlesztőpedagógusok nem saját passziójuk miatt tartják a felsoroltakat fontosnak, mindegyik mögött érdemi érvek állnak.
1. Fizikai érettség:
A gyerek legalább 115-120 centi magas, 20-24 kg súlyú, fogváltása megkezdődött, bal-jobb oldal dominanciája kialakult, alkata átalakulóban (pl pocak eltűnik), érzékszervei épek, agyi fejlődése rohamos, a mozgás összerendezettebbé válik. (A túl fejletlen gyerek fáradékonyabb, nehezebben teljesít, állandóan lemaradhat a többiekhez képest, ami kudarcélményt okozhat. Az ép érzékszervek, a rendezett mozgás szükséges a zökkenőmentes írás és olvasástanuláshoz.)
2. Pszichés érettség:
Figyelem: 5-10 percig egy dologra koncentrál, kizárja a zavaró történéseket. Kudarctűrő képessége alakul. Rövidtávú memóriája hirtelen fejlődésnek indul, képes bővített mondatokat emlékezetből visszamondani, és fel tud idézni egy 4-5 elemből álló szósort/képsort/mintát. Képes alak, forma, nagyság és szín megállapítására, felismeri az azonosságot és különbözőséget, általánosságban tájékozott, megfelelő beszéd-, írás- és rajzkészsége kialakult.
3. Szociális érettség:
Képes hosszabb ideig egy helyben ülni, monotóniatűrő képessége javult, teljesítménymotivált, önellátó tevékenységben egyre kevesebb segítséget igényel, elfogadja azokat a szabályokat, amelyek a közösségbe való beilleszkedéshez szükségesek, a szabályokat képes alkalmazni, nélkülük nem érzi jól magát.
4. Mozgásfejlettség:
Elemi mozgásminták összerendezettsége, jó kéz-szem koordináció (képes legyen majd írás közben a leírt szövegre és nem a kezére nézni), domináns kéz használata, jó térbeli tájékozódás, megfelelő egyensúlyérzék, finommozgások kialakulása (megfelelő ceruzafogás, a csukló és az ujjak mozgása függetlenedik a válltól - ez elengedhetetlen az írástanuláshoz), iránykövetés.
(Koncz Andrea, divany.hu)
