A munkanélküliségé a jövő?
A dolgozók az ipari forradalom kezdete óta féltették munkahelyüket a gépekt?l. A fejl?dés két évszázadon át mindig rácáfolt ezekre az aggodalmakra. Az automatizálás új hulláma a 21. században is rengeteg új munkahelyet teremt. De egyesek szerint még többet szüntet meg.
„Lehet, hogy nehéz elképzelni, de a század végére a jelenlegi munkahelyek 70 százalékát gépesítik. A fölöslegessé vált dolgozók azonban nem lesznek tétlenségre ítélve. A gépesítés milliószámra hozza létre az új állásokat az új területeken” − írja Kevin Kelly kiberguru a Wired webmagazinban.
A technika fejlődésének köszönhetően a gépesítés újabb és újabb területekre tör be. A számítógépnek köszönhetően már nemcsak a monoton fizikai munka, de a bonyolultabb feladatok is automatizálhatók. A hírgyártás, a könyvszerkesztés szoftverekkel is elvégezhető, sőt már az ügyvédeket is fenyegeti a leépítés. Több cég sikeresen teszteli a számítógép vezette autót. Egyes becslések szerint az orvosok feladatainak 80 százalékát számítógépekre és robotokra lehet majd bízni, sőt, ezek nemcsak olcsóbban, de megbízhatóbban és gyorsabban végzik el a munkát.
Kelly szerint mindazonáltal nincs ok az aggodalomra. A 19. század elején Amerika népességének 70 százaléka mezőgazdasággal foglalkozott, ma viszont mindössze 1 százaléka. A paraszti munkát fölöslegessé tevő gépesítéshez gyárak kellettek, amelyek felszívták a földművelésből kiszoruló farmereket. A gépesítés egyre nagyobb jólétet tesz lehetővé egyre kevesebb munka által, így a növekvő szabadidő mindenki számára lehetővé teszi az önmegvalósítást − ismétli el Kelly a marxi utópiát.
A baj csak az, hogy a számok nem igazolják az elméletet. Ellentétben a korábbi technikai forradalmakkal, ezúttal úgy tűnik, hogy a gépesítés miatt megszűnő munkahelyek helyett nem jönnek létre újak, aminek következtében a fejlett világban egyre csökken a munkával eltöltött órák száma és nő a munkanélküliség.
Ez pedig ahhoz vezet − mutatnak rá Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee közgazdászprofesszorok Versenyfutás a géppel című könyvükben −, hogy a megtermelt javak egyre egyenlőtlenebbül oszlanak meg: a technikai fejlődés eredményét és a több szabadidőt elsősorban a jól képzett és tehetős rétegek élvezik.
„És hogy mi lesz az emberekkel? Jó kérdés. Az okos gépeknek köszönhetően nő a GDP, de egyúttal csökken a munkaerő iránti igény − a tanult emberek iránti is. Lehetséges, hogy a társadalom egyre gazdagabb lesz, ám csak annak nő a vagyona, aki a robotokat birtokolja” − foglalja össze a gépesítésből fakadó egyenlőtlenség problémáját Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász.
De odáig azért ő sem megy el, hogy a robotok köztulajdonba vételét javasolja az egyenlőtlenség felszámolása érdekében.
(metazin)
