Az ukrajnai háború az ottani keresztények szemével
Az ukrán görögkatolikus egyház feje, Szvjatoszlav Sevcsuk kijev-halicsi nagyérsek és Visvaldas Kulbokas érsek, ukrajnai apostoli nuncius beszélt az ukrajnai helyzetről az Szükséget Szenvedő Egyház (ACN) pápai jogú segélyszervezet által szervezett konferencián – közölte a Vatican News február 14-én.
A konferenciát az ukrajnai fegyveres konfliktus kezdetének 10. évfordulójához – amely 2014. február 20-án a Krím és Kelet-Ukrajna egyes részeinek megszállásával kezdődött –, valamint a 2022-es teljes körű invázió második évfordulójához kapcsolódóan rendezték. Az alapítvány, amely a 2024-es nagyböjti kampányát Ukrajnának szentelte, azért rendezte meg az eseményt, hogy többet tudjon meg arról a helyzetről, amellyel a keresztények szembesülnek az országban.
Február 24-én lesz két éve annak, hogy Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát és kitört a háború. A halálos áldozatok száma tovább emelkedik, ahogy a pusztítás mértéke is annak a konfliktusnak köszönhetően, amely valójában tíz évre nyúlik vissza, a Krím Oroszország általi annektálásával.
Szvjatoszlav Sevcsuk nagyérsek, az ukrán görögkatolikus egyházfő a Szükséget Szenvedő Egyház pápai jogú alapítvány által szervezett sajtótájékoztatón a jelenlegi helyzetre reflektálva fájlalta a tragédiát, amely továbbra is sújtja népét és országát.
A teljes körű orosz invázió óta eltelt csaknem két év alatt a katonai áldozatok száma a nem hivatalos ügynökségek becslései szerint félmillióra emelkedett. A harcok és a légicsapások közel 22 ezer civil áldozatot követeltek, és mintegy 17,6 millió ukránnak nagy szüksége van humanitárius segítségre. Körülbelül 6,2 millió ember menekült el Ukrajnából, és több mint 5 millióan kényszerültek hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni, mivel a bombázások mindennaposak.
„Nagyon fontos elítélni a háborús bűnöket” – mondta Őboldogsága a konferencián, felidézve példának a bucsai mészárlást, és figyelmeztetett, hogy ha észrevétlenek maradnak, a háborús bűnöket világszerte meg fogják ismételni. Ez az ítélet – hangsúlyozta a nagyérsek – azt jelenti, hogy határozottan nemet mondunk a háborúra. „Ukrajnában embereket ölnek meg, mert ukránok.”
Sevcsuk nagyérsek különösen elítélte, hogy gyermekek és családok halnak meg, és emlékeztetett arra, hogy a háború kezdete óta több mint 500 gyermek halt meg és több mint 1200-an sebesültek meg. Azt is kárhoztatta, hogy számos ukrán gyermeket deportáltak Oroszországba, és sok családot szétválasztottak. Arról is beszélt, hogy az ország leginkább elpusztított területein tilos egyháza jelenléte, megjegyezve, hogy Kelet-Ukrajnában nincsenek papok, és az emberek nem mehetnek be a templomokba, amelyek ajtajait lepecsételték. Megjegyezte, hogy a mérhetetlen szenvedés ellenére, mint Egyház „reményt adunk népünknek”, miközben háláját fejezte ki azért, hogy a világméretű szolidaritásnak köszönhetően „Ukrajnában senki sem halt meg humanitárius okokból”, például éhezés vagy szomjúság miatt.
A konferencián felszólalt Ukrajna apostoli nunciusa, Visvaldas Kulbokas érsek is, aki rámutatott arra, hogy akik Ukrajnában jártak, hazatérve „képtelenek beszélni”, mert „annyira megrázta őket, amit láttak.” A nuncius figyelmeztetett az ország oktatási válsághelyzetére is, felvázolva, hogy már négy éve „az ország nagy részén, először a járvány, majd a teljeskörű invázió miatt, nincsenek iskolák”. Emellett kiemelte a humanitárius szervezetek, különösen az ACN nagyszerű munkáját, de sajnálkozott, hogy a kisebb karitatív szervezeteknek „fel kellett adniuk”, mert gyakran kifogytak a pénzből, és gondjaik voltak a határátkeléssel vagy az ellátmányok szállításával. A nuncius kiemelten megemlékezett a tíz évvel ezelőtt kezdődött háború óta fogságban tartott ukrán görögkatolikus papokról: „Velük vagyunk, és a napot úgy kezdjük, hogy imádkozunk értük”.
Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelőcsoportja (HRMMU – United Nations Human Rights Monitoring Mission in Ukraine) szerint – amely figyelemmel kíséri az országban uralkodó emberi jogi helyzetet és nyilvánosan beszámol róla –, 2024 januárjában legalább 641 civil halt meg vagy sebesült meg Ukrajnában, és ezzel folytatódik a 2023 decemberétől tapasztalható tendencia, miszerint a polgári áldozatok száma növekszik. Az ENSZ statisztikái azt is mutatják, hogy a civil áldozatok száma januárban 37 százalékkal volt magasabb, mint 2023 novemberében, főként az orosz fegyveres erők országszerte fokozódó, rakétákkal és „öngyilkos” drónokkal végrehajtott támadásai miatt. Tekintettel arra, hogy ezek a támadások a frontvonaltól távol eső területeket érintenek, megnőtt a megölt és megsebesült gyermekek száma. A családok is nagyobb arányt képviselnek a frontvonaltól távol eső áldozatok között, mivel sok családot gyermekeikkel együtt evakuáltak a frontvonalon lévő településekről. Az ENSZ küldöttsége igazolta, hogy januárban 40 gyermek vesztette életét vagy sérült meg, míg novemberben csak 18-an.
Két évvel a február 22-i teljeskörű invázió után az ACN 630 projektet hagyott jóvá, köztük 117 szentmisetámogatási projektet, összesen több mint 16,5 millió euró értékben, hogy Ukrajna-szerte segítse a Katolikus Egyházat mindkét rítus esetében. Az ACN jótevői nagylelkűségének, imáinak és áldozatvállalásának köszönhetően mind 2022-ben, mind 2023-ban Ukrajna volt az ACN által világszerte a legtöbbet támogatott ország. Több mint 2200 kitelepített ember részesült közvetlen humanitárius segélyben az ACN jótevőinek köszönhetően.
Forrás: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége
Fotó (archív): ANSA; Vatican News
Hollósi Judit/Magyar Kurír
