Megújuló energiaforrások aránya Európában és hazánkban
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint 2022-ben a megújuló energiaforrások részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban uniós szinten elérte a 23 százalékot. Ez 2021-hez képest 1,1 százalékpontos, 2015-höz képest pedig több mint 5 százalékpontos növekedést jelent. Az EU célja az, hogy 2030-ra 42,5 százalékra növekedjen a megújulók aránya az összes felhasznált energiaforrás között.
Ha megnézzük, hogyan teljesítenek az egyes tagállamok, egy nem túl egységes kép tárul elénk. Míg Magyarországon 2015 és 2022 között 14,5 százalékról mindössze 15-re nőtt a megújulók aránya, addig Szlovákiában 13-ról 17,5 százalékra, Lengyelországban pedig 12-ről 17-re nőtt ugyanez, de például Romániában 25-ről 24 százalékra csökkent. A nyugat- és észak-európai országokban jóval nagyobb emelkedés látható: Svédország 52-ről 66 százalékra, Dániában 30-ról 42-re, Franciaországban 15-ről 20-ra, míg Görögországban 16-ról 22,5 százalékra nőtt a megújuló források aránya a végső energiafelhasználásban.
Az világosan látszik, hogy Magyarország nem jeleskedik a zöld átmenetben. Érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy mekkora az az energiafelhasználás, amin belül az Eurostat a megújulók arányát méri – hiszen hiába nő egy tagállamban a zöldenergia előállítása, ha közben az összes energiafogyasztás még jobban nő.
Ha ezeket a számokat is alaposabban megnézzük, akkor azt találjuk, hogy az EU 27 tagállamában 2015-ben még kicsivel kevesebb, mint 960 millió tonna olajnak megfelelő energiát fogyasztottunk el, miközben 2022-ben már csak 940 milliót. Ebben természetesen benne van a megújulókból származó energia is, csak éppen minden energiafelhasználás az olajban tárolt energiára van átszámítva. Ez tehát azt jelenti, hogy az EU-ban úgy tud nőni a zöldenergia aránya, hogy közben csökken a végső energiafelhasználás.
Jól látszik, hogy azokban az országokban tudott nagyot nőni a zöldenergia aránya, ahol közben csökkent az összesen felhasznált energia mennyisége – az persze továbbra is kérdés, hogy a csökkenéshez vajon az olyan hatékonyságnövelést és takarékosságot célzó programok vezettek-e, mint az épületszigetelések, az ipar modernizálása vagy pedig bizonyos gazdasági ágazatok leépülése.
És persze az sem egyértelmű, hogy mit mutat a növekvő energiafelhasználásról árulkodó magyar adat: azt, hogy egyáltalán nem tudunk előrelépni az energiahatékonyságban vagy pedig azt, hogy az elmúlt években megvalósult ipari beruházások miatt egyre több energiára van szükségünk. Akármilyen arányban is áll egymással ez a két magyarázat, az biztosan következik a számokból, hogy ha nem csökkentjük az energiafelhasználásunkat, akkor csak nagyon lassan tudunk előrelépni az energiaszektor zöldítésében.
(Szabó Attila, qubit.hu)
