Új remény a tüdőrákkal küzdőknek
A daganatos betegségek közül Magyarországon is a tüdőrák számít a vezető haláloknak, az érintettek számára azonban reménykeltő, hogy a túlélési esélyeik a modern terápiákkal megduplázódtak az elmúlt 10 évben – derült ki a Magyar Tüdőgyógyász Társaság a betegség kezelésének eredményeit bemutató sajtóeseményén.
A tüdőrákot jellemzően későn diagnosztizálják, mert a daganat „csendben” növekszik, kezdetben nem okoz tüneteket, a betegek 2/3-a már áttétes, mikor felfedezésre kerül a betegség – mondta az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, Bogos Krisztina.
Ahol a szike nem segít
Míg 1890-ben csak sebészeti úton tudták kezelni, az orvostudomány óriási XX. századi előrehaladásával 1940-től már gyógyszeres kezelések is elérhetővé váltak. Ekkor jött be a kemoterápia, az 1990-es években pedig már rendelkezésre állt monoklonális antitestes-, azaz immunterápia is. Az elmúlt tíz év során a (a daganatsejtek jelzőrendszerét megcélzó) úgynevezett sejtalapú terápia megjelenésével egyre jobb onkológiai eredményeket értünk el.
Az utóbbi öt év során a modern immunonkológiai kezelések megjelenésével pedig már az áttétes tüdőrákosok túlélési esélyei is megduplázódtak hazánkban. Ez derült ki a HeLP3 nevű kutatásból, amit a Magyar Tüdőgyógyász Társaság és az MSD indított. Az eredményeket a Frontiers in Oncology szaklapban publikálták idén ősszel.
Nem igazán öröklött
Hazánkban évente 10 ezer embert diagnosztizálnak tüdőrákkal, és 8500-an vesztik életüket a betegség miatt. Az egész világon, így Magyarországon is a vezető daganatos halálokok között szerepel, egyértelmű, hogy megjelenésében a dohányzásnak kiemelt szerepe van – mondta Bogos Krisztina korházigazgató. A betegek 80 százaléka legalább tíz éven keresztül napi egy doboz cigarettát füstölt el, a betegség a dohányzás elhagyását követően 5-10 évvel is megjelenhet, azonban 16 évvel később akár a teljes szervezet regenerálódhat. Rámutatott: a megelőzésnek éppen ezért még nagyobb jelentősége van.
Kovács Krisztina, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatója hozzátette: ha az egyenes ági felmenő tüdőrákban szenvedett, még nem biztos, hogy ez megjelenik a leszármazottnál. A Korányi Intézet főigazgatója megjegyezte: statisztikailag csak 10 százalék az esélye annak, hogy mindkét szülőnél előfordul a betegség.
A daganatos betegségek családi halmozódása azonban fokozott rizikót jelenthet, akár más ráktípus megjelenésére is, amit szűrésekkel és egészséges életmóddal lehet kivédeni, vagy kezdeti, kezelhető stádiumban diagnosztizálni – hangsúlyozta a Korányi Intézet vezetője. Hozzátette: a tüdőráknál ebben az alacsony dózisú CT-vizsgálatok széles körű elterjedésének kiemelt jelentősége lesz.
Remény az áttéteknél
A tüdőgyógyász rávilágított: a tumorok szórványos elterjedésekor vagy többszervi érintettségnél már a műtét nem jöhet szóba, ilyenkor a gyógyszeres kezelésre és/vagy sugárterápiára van mód. Ez a hagyományos kemoterápiát, illetve azok kombinációit, egyes genetikai mutációknál célzott terápia alkalmazását, vagy a modern, immunonkológiai kezeléseket jelenti.
Mint a sajtótájékoztatón elhangzott: Magyarországon 2017 óta már NEAK-finanszírozottan olyan modern immunonkológiai terápiákat alkalmaznak a betegség kezelésében, mint Nyugaton. A kanadai összevetésben ebből adódóan hasonlóan jó túlélési eredményeket produkáltak a magyarok az előrehaladott tüdőrák tekintetében az új készítmény alkalmazásával. Ez a kemoterápiától eltérő módon, a betegek saját immunrendszerét ösztönzi arra, hogy legyőzze a daganatos sejteket.
Korábban az áttétes tüdőrákosoknál átlag egyéves túlélés volt jellemző, a 2011–2012-es évben a III. vagy IV. stádiumban diagnosztizáltak 14,5 százaléka élt még három évvel később is. Miután hazánkban is elérhetővé vált a modern onkoterápia 22,5 százalékra emelkedett ez az arány.
A következő mérföldkő a 2019-es év volt, miután már nemcsak a második terápiás fázisban lévő betegek, hanem rögtön a daganat felfedezését követően diagnosztizáltak is azonnal részesülhettek a kezelésben, hároméves túlélési esélyük 28,7 százalékra emelkedett – állapította meg a HEPL3 kutatássorozat, amiben a magyar betegek anonimizált adatait vetették össze nemzetközileg öszehasonlítható módon.
A Covid sem törte meg
Kiss Zoltán, a kutatást végző munkacsoport vezetője, egyben a Pécsi Tudományegyetem ÁOK címzetes egyetemi docense kiemelte: gyakorlati egészségügyi előnyökkel járhat, hogy Magyarországon centralizált adatvagyon áll rendelkezésre. Ez a törvényi keretek mellett anonim módon tudományos célra használható, amivel a döntéshozatalt is lehet támogatni. Mint megemlítette, a prevenció eredményei már lekövethetők: 2 százalékkal csökkent a tüdőrák hazai előfordulása, a férfiaknál 3 százalékkal, a nőknél pedig megállt az esetszámok emelkedése.
A tanulmány társszerzője, Bogos Krisztina arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány alatti betegutakról is lehetett következtetni az adatokból.
Ezen megterhelő időszak alatt, habár komplex hatást látunk, de összességében nem romlottak a betegek túlélési esélyei – emelte ki. „Az viszont egyértelműen megmutatkozott, hogy a koronavírussal fertőzött tüdőrákosok halálozása kilencszer magasabb volt, de a modern terápiákban részesülőknél nem voltak kedvezőtlenebbek az adatok"– emelte ki.
Onkoteam dönt az alkalmazhatóságáról
A tüdőrák több altípusra oszlik: 20 százalékban kissejtes, 27 százalékban laphámsejtes, 48 százalékban adenokarciómás tüdőrákról van szó, ez utóbbira alkalmazták az említett oki kezelést. Öt százalékban más típusok fordulnak elő.
A HeLP3 vizsgálat ugyancsak kedvező előrelépést mutatott a tüdőrák laphámkarcinómás alcsoportjában is, ahol szintén elérhetők a fejlett gyógymódok az első és a második vonalban. A nagyságrendet jelzi, hogy Magyarországon évente mintegy 2400-2500 olyan kései stádiumú tüdőrákos beteget diagnosztizálnak, akiknek szisztémás kezelésekor a modern terápiák is alkalmazhatók – jegyezték a meg szakértők.
Az Indexnek arra a kérdésére, hogy voltak-e korosztályos eltérések a kezelésre való reagálásban, a Korányi Intézet főigazgatója elmondta, hogy a korábbiaktól eltérően minden korosztályban ugyanazt a javulást hozta a modern terápia. Hozzátette: ritkábban fiatalabbaknál is előfordulhat, de a tüdőrák-felfedezettek átlagéletkora 65 év. Bogos Krisztina úgy véli, a legújabb terápiákkal akár az áttétes tüdőrák is a krónikus betegség szintjén kezelhető lesz, azonban csak kezdeti stádiumban gyógyítható a rosszindulatú elváltozás.
Más onkológiai megbetegedéseknél is hasonló eredményeket láttak: a kezdeti emlődaganatos betegnek 70 százalékos, a melanomásoknál még magasabb ötéves túlélést figyeltek meg az új hatásmechanizmusú terápiák következtében. Kiss Zoltán arra a kérdésünkre, hogy az OECD 2021-es adatai ezzel miért ellentétesek, azt a tájékoztatást adta, hogy megfigyelésük szerint a romániai, szerbiai, bolgár adatokból vonták le a hazánkra vonatkozó következtetést a nemzetközi statisztikában.
(index.hu)
