Szent László-legendát ábrázoló falfestményt fedeztek fel Sepsikőröspatakon
A Szent László-legendakör egyik jelenetét ábrázoló középkori falfestmény(ek)re bukkant rá Jánó Mihály művészettörténész és Szakács Tamás restaurátor. Ez már a tizenegyedik ilyen jellegű felfedezés Kovászna megyében.
Jánó Mihály a közösségi oldalon adott hírt arról, hogy vélhetően a kerlési csata egyik jelenetét ábrázoló freskó(ciklus) került napvilágra a sepsikőröspataki római katolikus templom hajójának északi hosszfalán. Az 1400-as évekből származó falkép „a 11-dik olyan középkori művészeti emlékünk Háromszéken, amely Szent László életének egyik meghatározó mozzanatát örökítette meg számunkra” – írja a művészettörténész. Mintegy 10 négyzetméternyi freskóról lehet szó, amelyről el kellene távolítani a vakolatot.
A nagy jelentőségű felfedezést az tette lehetővé, hogy mivel a katolikus egyház restauráltatni szeretné a templom már feltárt freskóit (a 19. század óta ismert, ún. „apostolgaléria” egyedülállóan gazdag falfestményeit), újabb kutatási ablakokat nyitottak. A középkorban ugyanis az volt az úzus, hogy a templomhajó északi, ún. evangéliumi oldalára általában a Szent László-legenda jeleneteit festették egyfajta felhívó, buzdító célzattal, így itt remélhető volt hasonlók felbukkanása, annál is inkább, hogy a 2000-res években Kiss Lóránd restaurátor már ígéretes eredménnyel tárt fel kis részleteket a festményből.
Akkor viszont nem folytatódtak a kutatások, így nem lehetett tudni sem az ábrázolás típusát, sem a méretét. Az apostoli galéria viszont már 95%-ban fel van tárva, megtörtént a falkép tisztítása, konzerválása, beinjektálása, a hiányok újravakolása, de a színbeli kiegészítés, fixálás, integrálás még nem történt meg – tudtuk meg Szakács Tamástól, aki többek között a gidófalvi templomban is restaurálta a Szent László-falfestményeket.
„Mindeddig a következő háromszéki római katolikus, református és unitárius templomokban ismertek a híres legenda 14–15. századi falképábrázolásai: Besenyő, Bibarcfalva, Erdőfüle, Gelence, Gidófalva, Kilyén, Kökös, Maksa, Nagyajta, Szacsva. Ezek közül az erdőfülei és a maksai képsorokról ma már csak Huszka József (1854–1934) sepsiszentgyörgyi rajztanár akvarell-másolatai alapján tudunk” – írta Jánó Mihály, aki a kőröspataki templom történetére vonatkozó adalékkal is szolgált. Tudomása szerint az istenháza fennállása során egy ideig az unitáriusok birtokában is volt, az ellenreformáció korában kapta vissza a katolikus egyház.
(Bodor Tünde / Székely Hírmondó, romkat.ro)
