Gratulálunk! Karikó Katalin kapta az orvosi Nobel-díjat
Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weismann amerikai mikrobiológus kapják idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. A kutatók a a módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezéseikkel érdemelték ki az elismerést, amelyek lehetővé tették a Covid–19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését. Egy korábbi díj átvételekor tanulságos szavakat mondott, amiket érdemes megszívlelni:
„Ha nem bocsátottak volna el többször a munkahelyemről, most nem lehetnék itt. Amikor elküldenek, az mindig mások döntése. Nagyon fontos, hogy ezután jöjjön egy másik döntés, és az már a miénk legyen. A saját elhatározásunknak arról kell szólnia, hogyan tovább, és nagyon okosan kell meghozni.
Nem állítom, hogy mindenkinek örülnie kell, akit holnap kirúgnak az állásából, és azt kell mondania: „Hú, ez negatív stressz, máris átfordítom pozitívba!” Nem, de megemlítem azért az egyik tanáromat, aki azt mondta: „Elintézem, hogy ne vegyenek fel az egyetemre”. Hát ez is a pozitívumot hozta ki az emberből.
Először is, a fiatal megtanulja; „Jé, nem mindenki nekem szurkol!”. Tudjuk jól, később is így lesz az életben. Másodszor arra sarkallt, hogy még jobban tanuljak, mert egyetlen esélyem marad: nekem kellett a legjobbnak lennem a felvételinél. Ha a tanárom azt mondta volna: „Elintézem, hogy fölvegyenek”, csak hátradőlök a széken.
Minden elsőre negatívnak tűnő dologban találhat az ember valami pozitívumot. Ezért van az, hogy mindegy, mit mondtak, mi történt, hogyan küldtek el, külön köszönetet mondok mindazoknak, akik annyi éven át próbálták megnehezíteni az életemet. Nélkülük nem lennék itt.” (Karikó Katalin ünnepi beszéde a Semmelweis Díj átvételekor, 2022. 12. 22.)
"Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon. A kutató 1978-ban kezdett el dolgozni az akkori MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, ahonnan 1985-ben küldték el létszámcsökkentés miatt. Ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldre költözik, az Egyesült Államokban Philadelphiában és Washingtonban is dolgozott, majd hosszú időn át a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa volt. A magyar szakember kutatásainak fókuszában évtizedek óta a messenger RNS (mRNS) állt, régóta meggyőződése volt, hogy az mRNS-t terápiákban is fel lehetne használni.
Karikó munkássága idővel felkeltette a szintén a Pennsylvaniai Egyetemen tevékenykedő Drew Weissman figyelmét, aki ekkortájt a HIV-vel foglalkozott. A két szakértő 2005-ben szabadalmaztatta az új technikát, ami módosított nukleozidokra alapozva hozhatja létre a kívánt mRNS-t. Tanulmányuk igazi áttörést jelentett a témában, megoldásuk sokáig ugyan nem hozta lázba a szakmai köröket, de két cég, az amerikai Moderna és a német BioNTech elkezdett érdeklődni a munkájuk iránt.
Mindkét vállalat tett állásajánlatot a magyar kutatónak, aki Weissmannal együtt 2013-ban végül a BioNTech mellett döntött. Karikó Katalin aztán a cég alelnöke lett. A Pfizer és BioNTech közös laboratóriumában elkezdték vizsgálni, hogy miként alkalmazhatnák technikájukat a vakcinafejlesztésben, többek között egy influenza elleni védőoltás létrehozásában. Aztán jött a Covid-19-járvány, ami felgyorsította az eseményeket." (24.hu)
Magyar orvosi Nobel-díjasok
Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 114. alkalommal ítélték oda, összesen 227 kitüntetettnek, közülük 13-an voltak nők – írja az MTI. Az elismerést eddig három magyar vagy magyar származású ember vehette át: Bárány Róbert (1876-1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat. (24.hu)
