Újabb problémák egy édesítőszerrel
Az aszpartám egy mesterséges (kémiai) édesítőszer, amelyet az 1980-as évek óta széles körben használnak különböző élelmiszerekben és italokban, többek között diétás termékekben, így például a népszerű kólaízűekben is. A Florida Állami Egyetem (FSU) Orvostudományi karának új tanulmánya szerint azonban a cukormentes, alacsony kalóriatartalmú édesítőszert, az aszpartámot a memóriazavarok és a tanulási nehézségek kialakulásával hozták összefüggésbe.
A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány ezt a megállapítást arra alapozza, hogy a kísérletük során az aszpartámot fogyasztó hím egereknek – még az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által biztonságosnak ítélt mennyiségben is – olyan utódai születtek, amelyek térbeli tanulási nehézségekkel küzdöttek, és memóriahiányban szenvedtek.
Aszpartámmal nehéz a kiút a labirintusból
A 16 hetes kutatási időszak alatt a kutatók három csoportra osztották szét az egereket. Az első kontrollcsoport állatai az FDA által ajánlott napi maximum-aszpartámbevitel 15 százalékát, azaz négy, nyolcunciás (2,3 deciliteres) üdítőitalnak megfelelő édesítőszer-mennyiséget, míg a második csoport a napi limit 7 százalékát kapta meg. A harmadik csoport egerei sima csapvizet fogyasztottak csak.
Az egereket ezt követően a negyedik, nyolcadik és tizenkettedik héten egy kis labirintusba helyezték, mivel arra voltak kíváncsiak, hogy az édesítőszert fogyasztó egereknek gyengébb tanulási készségei vannak-e, mint a vizet fogyasztó társakénak.
A kísérletek befejezését követően a kutatók megállapították, hogy azok az egerek, akik csak vizet fogyasztottak, sokkal gyorsabban találták meg a kiutat a labirintusból – Mivel jobban is emlékeztek arra –, mint azok a rágcsálók, amelyek aszpartámot fogyasztottak.
A kutatás kiemeli, hogy ugyan az utóbbiak is végül sikeresen megtalálták a kiutat, az sokkal több időbe telt nekik, mint a vízivó társaknak.
Ráadásul a kutatók azt is megállapították, hogy ezen készségek és képességek nem a megszokott módon öröklődhetnek, azaz az aszpartámot fogyasztó hím egerek unokái nem, azonban azok gyerekei örökölték az édesítőszer fogyasztásának betudható hátrányokat.
Az ilyen típusú átvitel a spermiumok epigenetikai változásai miatt következik be – áll a publikációban, amely kapcsán érdemes leszögezni, hogy korántsem biztos, hogy az eredmények az emberek esetében is ezek lennének.
A szóban forgó édesítőszer az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) kapcsolódó csoport listáján a lehetséges rákkeltő anyagok besorolásába került, miután szakértői bizottságuk állásfoglalása szerint AZ ASZPARTÁM RÁKKELTŐ LEHET, DE A KORÁBBAN MEGHATÁROZOTT MÉRTÉKBEN TOVÁBBRA IS BIZTONSÁGOS A FOGYASZTÁSA.
A bizottságok egyike azzal foglalkozott, van-e bizonyíték az aszpartám potenciális egészségügyi kockázatára, a másik pedig azt értékelte, hogy a mesterséges édesítőszer ténylegesen mekkora veszélyt jelent.
De kismértékben biztonságos a fogyasztása – vélik.
Ez a besorolás azt jelenti, hogy KORLÁTOZOTT BIZONYÍTÉKOK VANNAK ARRA NÉZVE, HOGY AZ ÉDESÍTŐSZER RÁKOT OKOZHAT.
A kockázatot jelentő fogyasztási mennyiségét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) közös szakértői bizottsága (JECFA) vizsgálta. A bizottság idén július elején közölte, hogy nem áll rendelkezésére meggyőző bizonyíték az aszpartám egészségkárosító hatásáról, és azt javasolta, hogy az emberek tartsák a fogyasztást a biztonságosként meghatározott napi érték (40 milligramm/testtömegkilogramm) alatt.
(index.hu)
