Egy csodálatos példa egy szegény országból
Évi több százmilliárdos bevétel helyett az őserdő megmentését választották a történelmi népszavazáson - Be kell fejezni az olajkitermelést az amazóniai esőerdő egyik védett területén, miután a vasárnapi ecuadori népszavazáson közel 59 százalék erre szavazott. Az őslakos törzsek által lakott terület az Amazonas biológiailag egyik legdiverzebb része. A Yasuní National Park egy tetszőleges egyhektáros területén feltételezhetően több állatfaj él, mint egész Európában és több fafaj, mint Észak-Amerikában.
Miért fontos ez? A történelminek nevezett népszavazáson egy Magyarországnál lényegesen szegényebb ország (harmadakkora az egy főre eső GDP) lakosai döntöttek úgy, hogy jelentős állami bevételekről mondanak le a környezet megóvása érdekében. Az amazóniai esőerdő a világ legfontosabb ökoszisztémái közé tartozik, megóvása kulcsfontosságú a klímaváltozás mérsékléséhez.
Számokban: az olaj Ecuador fő exportterméke, tavaly az exportbevétel 35 százalékát tette ki. A mostani döntéssel mintegy 12 százalékkal, napi közel 60 ezer hordóval csökken a kitermelése. Hivatalos becslés szerint éves szinten 1,2 milliárd dollár (420 milliárd forint) bevételtől esik el Ecuador.
A Yasuní National Park területe nagyjából akkora, mint két magyar megye (10 ezer négyzetkilométer), bár nem a területének egészén tiltották be a kitermelést.
Egy másik népszavazást is tartottak, amelyen 68 százalék szavazott arra, hogy tiltsák be a bányászatot a főváros, Quito közelében fekvő Choco Andino erdőben, amely nagyjából akkora, mint egy fél magyar megye.
Előzmények: Rafael Correa korábbi elnök hat éven át kampányolt azzal gazdag országoknál, hogy fizessék ki a védett területen fekvő olajmennyiség várható hasznának a felét. Mivel a kért összeg töredéke érkezett csak be, tíz éve elindult a kitermelés.
Az őslakosok és környezetvédők kezdeményezésére jelentős társadalmi ellenállás indult, 1400 önkéntes járta az utcákat, és közel 800 ezren írták alá a népszavazási kezdeményezést (a szükséges 200 ezer helyett).
Tágabb kontextus: bár tavaly 10 százalékkal több erdőterületet irtottak ki az előző évhez képest (percenként 11 focipályányi őserdő tűnt el), számos jel mutatja, hogy egyre láthatóbb a politikai akarat az őserdők megvédésére. Indonéziában és Malajziában például drasztikusan csökkent a letarolt erdők aránya állami programoknak köszönhetően.
A brazil Lula elnök kezdeményezésére két hete tartották meg az első esőerdő konferenciát az Amazonas országai, a két Kongó és Indonézia részvételével. Azzal a céllal ültek össze, hogy 2030-ig teljesen véget vessenek az esőerdők irtásának, bár ez nem került írásba, maga a találkozó így is fontos első lépésnek tűnik.
Mióta Lula hivatalban van, az idei év első hét hónapjában 42 százalékkal kevesebb területen vágták ki a fákat, mint egy évvel ezelőtt. A tavaly megválasztott kolumbiai elnök, Gustavo Petro pedig azt tűzte ki célul, hogy Kolumbia legyen az első ország, amely környezetvédelmi okok miatt felhagy az olajkitermeléssel.
(Fabók Bálint, g7.hu)
