Ferenc pápa a keresésről, továbblépésről és az élet kincseiről
A Szentatya a vasárnapi evangéliumból kiindulva az igazgyöngyöt kereső kereskedő három gesztusáról elmélkedett. Hangsúlyozta, hogy nekünk is szüntelenül keresnünk kell a jót, és nap mint nap meg kell különböztetnünk az értéket a kacattól, s egész életünket oda kell adnunk Jézusért. Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim, jó napot kívánok!
A mai evangélium az igazgyöngyöt kereső kereskedő példabeszédét mondja el. A kereskedő – mondja Jézus – „talált egy nagyon értékeset, erre elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvásárolta azt” (Mt 13,46). Álljunk meg egy kicsit a kereskedő gesztusainál, aki először keres, aztán talál, végül pedig vásárol.
Az első gesztus: a keresés. Vállalkozó szellemű kereskedőről van szó, aki nem ül a babérjain, hanem kilép az otthonából, elindul, hogy igazgyöngyöt keressen. Nem azt mondja: „megelégszem azzal, amim van”, hanem szebbeket keres.
Ez figyelmeztetés számunkra, hogy ne zárkózzunk a megszokottba, a megelégedett középszerűségbe, hanem élesszük fel a vágyat, s a keresés vágya, a továbblépés vágya ne aludjon ki;
figyelmeztetés, hogy továbbra is álmodozzunk jó dolgokról, keressük az Úr újdonságát, mert az Úrra nem jellemző az ismétlés, hanem mindig újat hoz, a Lélek újdonságát, mindig megújítja az élet valóságait (vö. Jel 21,5). Nekünk ezt a magatartást kell követnünk: keresés.
A kereskedő második gesztusa: a találás. Ő egy éleslátó ember, akinek „van szeme”, képes felismerni a nagy értékű gyöngyöt. Ez nem könnyű. Gondoljunk csak a lenyűgöző keleti bazárokra, ahol a falak mentén egymásra zsúfolódnak az árutól roskadozó bódék az emberekkel teli utcákon; vagy gondoljunk a sok városban látható árusító asztalokra, tele könyvekkel és különféle tárgyakkal. Olykor ezeken a piacokon, ha az ember alaposan körbenéz, kincsekre lelhet: értékes dolgokra, ritka kötetekre, melyeket a többi áru közé keveredve első pillantásra nem veszünk észre. A példabeszédben szereplő kereskedőnek azonban éles szeme van, tud keresgélni, tud „megkülönböztetni”, tud felismerni, így rá tud találni a gyöngyre. Ez számunkra is tanulságos: mindennap, otthon, az utcán, a munkahelyünkön, a nyaraláson lehetőségünk van arra, hogy észrevegyük a jót. Fontos, hogy képesek legyünk megtalálni azt, ami számít: gyakorolnunk kell, hogy felismerjük az élet igazgyöngyeit, és megkülönböztessük a kacattól.
Ne pazaroljuk az időnket és a szabadságunkat jelentéktelen dolgokra, olyan időtöltésekre, amelyek belül üresen hagynak bennünket, miközben az élet mindennap felkínálja nekünk az Istennel és másokkal való találkozás igazgyöngyét!
Fel kell tudnunk ismerni, meg kell tudunk különböztetni, meg kell tudunk találni.
A kereskedő utolsó gesztusa: megveszi a gyöngyöt. Mivel ismeri annak hatalmas értékét, mindent elad, minden vagyonát feláldozza, csak hogy megszerezze. Teljesen megváltoztatja raktárkészletét; nem marad mása, csak ez a gyöngy: ez az egyetlen vagyona, jelenének és jövőjének értelme. Ez is felhívás számunkra. De mi is ez a gyöngy, amelyért az ember mindenről lemondhat, milyen gyöngyről beszél az Úr? Ez a gyöngy ő maga, ez a gyöngy az Úr! Az Úr keresése, az Úr megtalálása, az Úrral való találkozás, az Úrral való együttélés. A gyöngy Jézus: ő az élet igazgyöngye, akit keresnünk, megtalálnunk és magunkévá tennünk kell. Érdemes mindent befektetni érte, mert aki találkozik Krisztussal, annak megváltozik az élete. Ha találkozol Krisztussal, megváltozik az életed!
Most tekintsük át újra a kereskedő három gesztusát – keres, talál, megvásárol –, és tegyünk fel magunknak néhány kérdést. A keresés: vajon én kereső vagyok-e saját életemben? Úgy érzem, a helyemen vagyok, célba értem, megelégedett vagyok, vagy gyakorlatoztatom a jó utáni vágyamat? Vajon már „lelki nyugdíjba” mentem? Hány fiatal van már nyugdíjban! Második gesztus, a találás: gyakorlom-e a jónak, az Istentől származó dolgoknak a megkülönböztetését, és le tudok-e mondani arról, ami keveset vagy szinte semmit sem ad? Végül, a vásárlás: képes vagyok-e odaadni magamat Jézusért? Ő van-e számomra az első helyen? Vajon ő a legnagyobb jó az életemben? Jó lenne, ha ma azt tudnánk mondani neki: „Jézus, te vagy számomra a legnagyobb érték!”
Most mindnyájan mondjátok ezt a szívetekben: „Jézus, te vagy számomra a legnagyobb érték!”
Mária segítsen, hogy keressük, megtaláljuk és egész lényünkkel magunkhoz öleljük Jézust!
A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:
Kedves testvéreim és nővéreim!
Ma két, az ENSZ által meghirdetett világnapot tartunk: a barátság napját és az emberkereskedelem elleni küzdelem napját. Az első a népek és kultúrák közötti barátságot mozdítja elő, a második az embereket áruvá tevő bűncselekmény ellen küzd. Az emberkereskedelem szörnyű valóság, borzasztó sok embert érint: gyermekeket, nőket, munkásokat…, megannyi kizsákmányolt ember; mindannyian embertelen körülmények között élnek, a társadalom közömbösségétől és elutasításától szenvednek. Manapság rendkívül nagy mértékű az emberkereskedelem a világban. Isten áldja meg mindazokat, akik az emberkereskedelem ellen küzdenek!
Továbbra is imádkozzunk a meggyötört Ukrajnáért, ahol a háború mindent elpusztít, a gabonát is. Ez Isten elleni súlyos vétek, mert a gabona az ő ajándéka az emberiség táplálására; és az éhségtől szenvedő testvéreink és nővéreink millióinak kiáltása az Égbe száll! Felhívást intézek testvéreimhez, az Orosz Föderáció hatóságaihoz, hogy állítsák helyre a fekete-tengeri kezdeményezést, hogy a gabona biztonságosan elszállítható legyen.
Augusztus 4-én lesz három éve annak, hogy pusztító robbanás történt a bejrúti kikötőben. Újból szeretném elmondani, hogy imádkozom az áldozatokért és családjaikért, akik igazságot és igazságszolgáltatást keresnek, és kívánom, hogy a libanoni bonyolult válság az ottani nép történelméhez és értékeihez méltó megoldást találjon. Ne felejtsük el, hogy Libanon egyben üzenet is!
Kérlek benneteket, kísérjetek imádságaitokkal portugáliai utamon, mely szerdán kezdődik, az ifjúsági világtalálkozó alkalmából. Számtalan fiatal gyűlik egybe, az összes földrészről, hogy megtapasztalják az Istennel és a testvérekkel való találkozás örömét, Szűz Mária vezetésével, aki az angyal híradása után „felkelt, és sietve útnak indult” (Lk 1,39). Őrá, a keresztény út Portugáliában oly tisztelt vezércsillagára bízom az ifjúsági világtalálkozó zarándokait és a világ összes fiatalját.
Most pedig köszöntelek benneteket, rómaiak, Olaszországból és sok más országból érkezett zarándokok. Külön is köszöntöm a bulgáriai Veliko Tarnovo gyermekkórusát és a mexikói fiatalok csoportját; továbbá a biadenei és a caonadai fiatalokat. Üdvözlöm a Szeplőtlen Szűzanya-plébánia fiataljait is!
Mindenkinek szép vasárnapot kívánok. Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étágyat az ebédhez! Viszontlátásra!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
