A kamupártok nagy választási biznisze
A kamupártok először a 2014-es választáson jelentek meg tömegesen, miután eltörölték a névre szóló kopogtatócédula rendszerét, és a képviselőjelölteknek már elég volt csak 500 aláírást összegyűjteniük az induláshoz. Jelentősen megkönnyítette a kamupártok indulását, hogy egy választópolgár a lakóhelye szerinti választókerületben több jelöltet is támogathat.
Miért akkora biznisz a választás? A pártok a lista és az egyéni képviselőjelöltjeik után busás állami támogatást kapnak a kampányra: a tavalyi választáson akár 800 millió forintot is felvehetett, aki mind a 106 választókerületben tudott egyéni jelöltet indítani. Ha azonban a párt 1 százalékot sem ér el a választáson, a törvény szerint kötelezően vissza kell fizetnie az állami támogatást. A kamupártok az elmúlt három választás után azonban többségében egyszerűen köddé váltak, a hatóságok pedig nem törték magukat eddig a pénz behajtásáért.
A Transparency International szerint a 2014-es és 2018-as országgyűlési választáson összesen 7 milliárd forintnyi állami támogatás tűnt el a bizniszpártok zsebében. A Partizán riportja szerint ezen a két választáson legalább fél tucat kamupárt indulása volt köthető bizonyítottan a Stekler–Seres házaspárhoz, és ezek a pártok összesen több mint 2 milliárd forint kampánytámogatást nyúlhattak le.
Az ügyészség öt év nyomozás után, 2020-ban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat Steklerék ellen: a vádirat szerint a házaspár a 2014-es országgyűlési választáson 117 millió forint állami támogatást csalt el a Seres Mária Szövetségesei (SMS) nevű pártjukkal. Később ugyancsak büntetőeljárás indult a 2018-as választásra létrehozott – Gődény György vezette – Közös Nevező ellen, miután nem fizették vissza a 153 millió forintos állami támogatást. Összesen tehát 270 millió forintnyi csalás miatt már biztosan indult eljárás.
A tavalyi országgyűlési választás előtt már nem vett fel kampánytámogatást a Normális Élet Pártja. Az ország számos pontjáról írtak azonban olvasóink, hogy a tudtukon és akaratukon kívül kerültek fel a párt helyi képviselőjelöltjeinek ajánlóívére, több választókerületben pedig halottak aláírásait adták le. Stekler a Telexnek tagadta, hogy szándékosan adtak volna le hamis ajánlásokat.
A pártvezető szerint addig nem tudják ellenőrizni, hogy az ívüket aláírók valóban a saját adataikat vezetik-e fel, amíg nem kérhetik el a személyi igazolványukat.
Ő úgy sejti, hogy azok írtak be szándékosan hamis adatokat az ajánlóívükre, akik aztán feljelentést tettek ellenük, hogy lejárathassák a Normális Élet Pártját.
Az Átlátszó cikke szerint legalább húsz választókerületben volt probléma a Normális Élet Pártja ajánlóíveivel, több esetben büntetőfeljelentést tettek a helyi választási irodák. Megkérdeztük a rendőrséget, hogy hol tartanak a nyomozások, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Egy büntetésről lehet már tudni: a párt egyik Vas megyei képviselőjelöltje pár hete 300 ezer forintos pénzbüntetést kapott a hamis ajánlóívek miatt.
Hiába nyúlnak le százmilliókat a Stekler házaspárhoz köthető kamupártok az elmúlt években, ez nem jelentett akadályt, hogy a Normális Élet Pártja Stekler Ottó vezetésével népszavazást kezdeményezhessen, és ismét aláírásokat gyűjtsön. „A jogszabály értelmében országos népszavazást minden magánszemély szervezhet, aki az országgyűlési képviselők választásán választó lehet. Szervező lehet párt, illetve a nem párt jogállású egyesület is” – írták a Nemzeti Választási Irodától (NVI) a Telex megkeresésére. A törvény a pártok és egyesületek jogálláson túl „nem tartalmaz sem további megkötést, sem kizáró okot”.
„Nem lehet pártot eltiltani népszavazás kezdeményezésétől” – mondta Döbrentey Dániel, a TASZ jogásza a Telexnek. Csak az jelenthet akadályt, ha a bíróság feloszlatja a pártot, például ha „a jogi személyen keresztül visszatérően követnek el bűncselekményeket”. Döbrentey nem tud arról, hogy a rendszerváltás óta előfordult-e már olyan, hogy a bíróság feloszlatott egy pártot. Korábban nagy port kavart a szélsőjobboldali Magyar Gárda feloszlatása, de az egyesületi formában működött.
A rendőrség mellett megkerestük múlt hét közepén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) is, és a Normális Élet Pártja ellen indult adatvédelmi eljárásokról érdeklődtünk. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Pócs Alfréd a szkítákat honosítaná, a soroksári virágárus a vagyonnyilatkozati rendszert szigorítaná
A Normális Élet Pártja mellett Gődény György egyik szövetségese, Pócs Alfréd, a koronavírus-járvány alatt oltásellenességéről híressé vált orvos is aláírásokat gyűjthet a Nemzeti Választási Bizottság döntése nyomán.
Pócs azt szeretné elérni, hogy a szkítákat vegyék fel a magyarországi nemzetiségek sorába.
A nemzetiséggé nyilvánításhoz legalább ezer olyan személy érvényes aláírására van szükség, aki az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Ez azonban csak az első lépés, a döntő szót a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása ismeretében az Országgyűlés mondja ki. Az MTA a Telex megkeresésre azt közölte, hogy a kérdésben „előreláthatólag szeptember végén lesz majd hivatalos állásfoglalás”.
Az elmúlt években két ilyen próbálkozás jutott el a parlamentig: 2017-ben a székely, 2018-ban az orosz nemzetiség elismertetése érdekében gyűlt össze kellő számú aláírás, de az MTA nem támogatta egyik kezdeményezést sem, és végül az Országgyűlés mindkét esetben elutasító döntést hozott. A kisebbségi törvény tizenhárom nemzetiséget sorol fel: ez a szám a kilencvenes évek első fele, a törvény elfogadása óta változatlan.
Pócs Alfréd neve sem ismeretlen a nyilvánosság előtt: Gődény György mellett ő is vezető tagja az Orvosok a Tisztánlátásért Egyesületnek, és a járvány alatt előszeretettel hangoztatta vírusszkeptikus véleményét, kampányolt a maszkviselés ellen, de az 5G-s mobiltornyok egészségre káros hatásairól is előszeretettel beszél. Áltudományos nézetei miatt a Magyar Orvosi Kamara elhatárolódott tőle, a gyöngyösi kórház pedig elbocsátotta, mert rendelési időben sem volt hajlandó maszkot viselni. Egerben önkormányzati képviselő, és a Szkíta Jogvédő Egyesület elnöke. A hét elején kerestük Pócs Alfrédot, hogy hol tart az aláírásgyűjtésben, de nem reagált levelünkre.
A rendszerváltás óta még egyetlen magánszemélynek sem sikerült elérnie, hogy a kezdeményezésére országos népszavazást írjanak ki, Dani Miklósné ennek ellenére több kérdéssel is megpróbálkozott az elmúlt hónapokban, és április végén három népszavazási kérdését is hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság. A soroksári virágárus azonban csak az egyik kérdéshez kezdett el aláírásokat gyűjteni, amely így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?”
A népszavazási kérdést leadó Dani Miklósné a Szabad Európának azt mondta áprilisban, hogy el fogja kezdeni az aláírások gyűjtését.
„Gyűjtöttem már aláírást, nem lehetetlen, csak időigényes feladat egész nap járni az országot.”
Mint mondta, nem áll mögötte párt, de lesznek emberek a segítségére. „Ha az ember éjszaka nem tud aludni és gondolkodik, sok minden eszébe jut, és ha hajnali négyig nézi a tévét, sok minden felmerül” – válaszolta arra a kérdésre, hogy honnan jött az ötlet. Elmondása szerint ő egy „elkeseredett ember, hogy ilyen országban élünk, ilyen vezetés mellett”.
(Cseke Balázs, telex.hu - részlet)
