Elfogadták a státusztörvényt - összefoglaló
Béremelést nem, megszorításokat viszont tartalmaz a státusztörvény, amelyet kedden fogadott el a Országgyűlés. Fél éves munkaidőkerettel, átvezényléssel, hosszabb felmondási idővel kell számolniuk a közoktatásban és köznevelésben dolgozóknak, és ha nem fogadják el az új „megállapodást”, legfeljebb 3 havi végkielégítésre jogosultak. Az új szabályozásra 134 kormánypárti képviselő szavazott igennel, míg az ellenzéki honatyák nemmel voksoltak.
Magas kötelező óraszám
A törvény egy fideszes módosító szerint 24 órában határozza meg a pedagógusok heti kötelező óraszámát, ami korábban 22-26 volt. Ebbe nem számítanak bele az ingyenes helyettesítések – az elrendelhető ingyenes helyettesítések számát az eredeti törvénytervezet meg akarta növelni, ám ettől később elálltak a végleges tervezetben. Az a pedagógus, aki 24 óránál többet tanít, így hamarabb érheti el azt a határt, ami után már fizetik a túlóráit. A kiemelkedően magas óraszámban, akár 27-30 órában tanító pedagógusok így anyagilag jobban járhatnak. Ugyanakkor a szakszervezetek soknak tartják a 24 órát, ami nemzetközi összehasonlításban is magas terhelés.
Munkaidőkeret
A státusztörvény lehetőséget ad munkaidőkeret alkalmazására a teljes tanítási félévre és a nyári szünetre szólóan – óvodák esetében három hónapra –, ami azt jelenti, hogy a munkáltató eltérhet a nyolc órás munkaidőtől, rövid távon, de akár tartósan is, csak a tanítási félév átlagában kell tartania magát a nyolc órás munkaidőhöz. Vagyis lehetőség van arra, hogy a munkaidőt egyenlőtlenül osszák be, napi legfeljebb 12 illetve heti legfeljebb 48 órás munkavégzést is elrendelhetnek.
Átvezénylés
A törvény lehetővé teszi a pedagógusok átvezénylését azonos járáson belül egy másik intézménybe, ha az oktatás folyamatossága miatt ez szükséges. Ez legfeljebb a tanítási év végéig szólhatna, illetve öt éves időszakban az egy évet nem haladhatja meg az ilyen foglalkoztatás. Az utazási időt végül napi három órában maximálta a törvény, az eredeti tervezet ezt nem tartalmazta. A pedagógus csak akkor utasíthatja vissza az átvezénylést, ha a törvényben felsorolt okok fennállnak – ezek családi helyzetre vonatkoznak, például aki kisgyermeket nevel, vagy hozzátartozóját ápolja, esetleg rokkant, megteheti, hogy nem fogadja el a tankerület ajánlatát.
„Lex PDSZ”
A törvény szerint csak azokat a szakszervezeteket tekinti a kormány tárgyalópartnernek ágazati szinten – vagyis országosan –, amelyek taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát. Ha egyik pedagógus szakszervezet sem éri el a tíz százalékos tagsági feltételt, akkor a legnagyobb tagsággal rendelkező érdekképviselettel kell tárgyalni a kormány szerint, vagyis a 14 ezres tagsággal rendelkező Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kerülhet helyzetbe a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével szemben. A szakmai kérdéseket pedig csak az általa életre hívott Nemzeti Pedagógus Karral kell egyeztetnie a kormánynak, a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokat a munkaügyi és szociális kérdésekre szűkíti a törvény, bár a PDSZ szerint a gyakorlatban képtelenség elválasztani a munkaügyi kérdéseket a szakmai kérdésektől.
Kedvezőtlen távozás
A státusztörvény megfosztja a pedagógusokat a közalkalmazotti státusztól – és annak bizonyos előnyeitől – és új jogállást ír elő számukra, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, hasonlóan, ahogy ez korábban a szakképzésben dolgozók esetében történt. Ám míg a szakképzésben dolgozók, ha úgy döntöttek, nem fogadják el új munkaszerződésüket, a közalkalmazotti törvény szabályai szerint távozhattak, vagyis jelentős végkielégítéssel, a közoktatásban dolgozók viszont legfeljebb 3 havi végkielégítést kaphatnak, ha nem fogadják el az új jogállást szeptember 15 és 29. között, amikor nyilatkozniuk kell majd erről. 20 évnél kevesebb ledolgozott év után mindössze egy havi, 20-30 év között két havi, 30 év felett három havi végkielégítést kaphatnak. Ez visszatartó erő lehet, ha egy pedagógus az új jogállás elfogadása helyett inkább lemondana. Nehezítheti a munkahelyváltást a jövőben az is, hogy a státusztörvény két hónapról három hónapra emeli a pedagógusok felmondási idejét.
Nincs fizetésemelés
Míg a szakképzésben dolgozók a 2020-as jogállásváltáskor – amikor elveszítették közalkalmazotti státuszukat – 30 százalékos fizetésemelést kaptak, a közoktatásban dolgozók egyelőre mindössze tíz százalékos béremeléshez jutottak az év elején, további fizetésemelésre pedig bizonytalan idő múlva kerülhet sor. A státusztörvény nem vállal garanciát a béremelésre, a fizetések meghatározásakor csak a minimális és a maximális lehetséges összeg szerepel a törvényben. A minimális fizetést a törvény úgy határozza meg, hogy az a pedagógusok nagy része számára nem jelent béremelést. A szeptembertől bevezetendő teljesítménybérezésnek csak néhány szempontját tartalmazza a törvény, azt azonban nem, hogy ezek alapján pontosan mennyivel nőhet a fizetés, és mikor. A kormány az európai uniós támogatások megérkezéséhez kötötte a nagyobb mértékű pedagógus béremelést, ezek a források azonban továbbra sem érkeztek meg. A kormányzati tervek szerint 2023-ban 21 százalékkal kellett volna megemelni a pedagógusbéreket, ez azonban eddig elmaradt.
(R. Kiss Kornélia, hang.hu)
