Már nem tartják fontos értéknek az engedelmességet
Magyarországon öt felnőtt közül ma csak egy tartja fontosnak az engedelmességre nevelést. Hasonló a helyzet Európa más országaiban is. Közben az engedelmességre egyre inkább úgy tekintünk, mint valamiféle birkatermészetre, ami a hatalom kénye-kedvét szolgálja. Pedig az eredeti kifejezés ennél sokkal több értéket hordoz magában, mind az egyén, mind a társadalom számára.
A European Values Study (EVS) legutóbbi adatfelvételére 2017 és 2020 között került sor. A kilencévente ismétlődő közvélemény-kutatásban tizenegy érték közül ötöt jelölhetnek meg a válaszadók, melyek szerintük különösen fontosak a gyermeknevelésben.
A felsorolás a következő: jó modor; önállóság (angol eredeti alapján inkább függetlenség); szorgalom; felelősségérzet; képzelőerő, fantázia; mások tisztelete, tolerancia mások iránt; takarékosság; elszántság, állhatatosság; vallásos hit; önzetlenség; engedelmesség.
Míg 1990-ben a magyar válaszadók majdnem fele (44,8 százalék) fontosnak tartotta a gyermekkori engedelmességet, 2017-re ugyanakkor kevesebb mint egyötödük (17,9 százalék) említette ezt a nevelési értéket.
Ugyanezen időszakban az önállóságra, függetlenségre nevelést fontosnak tartók aránya emelkedett (70 százalékról 79 százalékra).
Beszédes, hogy a tradicionális értékek, úgymint az önzetlenség, állhatatosság vagy akár a vallásos hit a fontossági sorrend végén szerepelnek.
(dr. Balassa Bernadett, hetek.hu)
