Hazánk a Pentagon-iratokban
A Pentagon-iratok szivárogtatásával egy 21 éves férfit, Jack Douglas Teixeirát vádolják, aki korábban a Nemzeti Gárda massachusettsi légibázisának hírszerző egységénél dolgozott. A szivárogtatásban szigorúan titkos amerikai és NATO hírszerzési dokumentumok kerültek nyilvánosságra egy tervezett ukrajnai tavaszi offenzíváról, illetve szigorúan titkos külpolitikai elemzésekről. A Pentagon-iratok három témában tartalmaznak Magyarországra vonatkozó állításokat:
- a bemutatón szereplő első dokumentum a szövetségesi együttműködés keretében jelöli Magyarországot, amely – a délkeleti zászlóalj harccsoport részeként – teljesíti vállalt szövetségesi feladatait.
- a második dokumentumban az Egyesített Vezérkar hírszerző részlege összesíti a szövetséges országok fegyverszállítással kapcsolatos akkor aktuális álláspontját – ebben az olvasható, hogy Magyarország nem szállít halált okozó eszközöket Ukrajnának, és a jövőben sem tervezi ezt, ugyanakkor a Horvát Fegyveres Erők 14 darab Mi-8 HP típusú helikopterét Ukrajnába magyar légtéren keresztül fogják szállítani.
- a CIA Műveleti Központjának jelentésében az olvasható, hogy Orbán Viktor február 22-én egy politikai stratégiai ülésen az Egyesült Államokat jelölte meg pártja első három ellenfele egyikeként. A jelentés készítője forrásként az USA budapesti nagykövetségét jelölte meg, azzal a megjegyzéssel, hogy mindez az Amerika-ellenes retorika szintjének növekedését jelenti a kommunikációban.
Kovács Zoltán András dandártábornok, a Nemzeti Információs Központ főigazgatója leírja: az utolsó pont sajtóhírre alapozott értesülés, és nem a magyar kormány lehallgatásából származó információ. A főigazgató megjegyezte: mivel a legtöbb médium látszólag az iratok tartalmának pontos ismerete nélkül dolgozta fel az információkat, akár a dezinformáció terjesztéséhez is hozzájárulhattak. A levélben azt is leírta: megvizsgálták a magyar vonatkozású dokumentumok eredetiségét, és abban nem fedeztek fel utólagos módosításokat.
„Az eddig ismertté vált dokumentumok alapján közvetlen magyar érdeksérelem nem merült fel” – írta a főigazgató. „…a nyilvánosságra kerülő dokumentumokban a magyar fél hivatalos álláspontját a készítők megfelelően és pontosan mutatták be, az iratok pedig hazánk szempontjából negatívan értékelhető elemet nem tartalmaztak, azok közbeszédben megjelenése kizárólag a korábban említett torzító tényezőknek köszönhető.”
(telex.hu)
