Don Bosco harcai az ördöggel
Az ördög dühös lesz azokra, akik törekednek a saját lelki tökéletességükre, és így vállalja a mindennapi harcot velük, csábítja őket a gonosz felé; ha ma nem sikerül, reméli, hogy holnap igen; ismeri a gyengeségeit mindenkinek, valamint az is, hogyan használja ki ezeket, hogyan vezesse az embereket a tisztátalanság, a gyűlölet vagy Isten kegyelmével való visszaélés felé.
De ha jámbor emberekkel így viselkedik, képzeld gyűlöli azokat, akik a lelkeket Istenhez viszik. Don Bosco a lelkek halásza volt, a démon ennek következtében felbőszült ellene abban a bolond reményben, hogy megakadályozhatja apostolságát. Az ördögi zaklatások hangos, éjszakai zajokkal kezdődtek otthonnak tetőzetén; hirtelen és rémületes rázkódás hallatszott az ajtón és az ablakokon; miközben pihent, a takarókat az ágyán egy láthatatlan kéz visszahúzta.…
A démon gyakran szörnyűséges, látható alakot öltött és személyesen támadta Don Boscot. Az ilyen jelenségek olyan rendszerességgel ismétlődtek, hogy igen megviselte a szent egészségét.
Egy éjjel Angelo Savio atya bátran úgy döntött, hogy virrasztani fog a szent előszobájában, hogy igazolja a furcsa jelenségeket, de amikor meghallotta az ördögi zörejt, megrémült és annyira megrettent, hogy visszamenekült a saját szobájába.
A fent említett zaklatások egy bizonyos időpontokban történtek, különösen akkor, amikor új apostoli tevékenységet kezdett vagy fejezett be. Egyik este Don Bosco, miközben egy csapat fiúnak mesélt szörnyű éjszakáiról, egyikük félbeszakította:
- „Ó, én nem félek az ördögtől!”
- „Maradj csendben! Ne mondd ezt!” válaszolta Don Bosco vibráló hangon, ami meglepett mindenkit. „Nem tudod, milyen ereje van a démonnak, ha az Úr megengedi neki, hogy cselekedjen.”
- „Igen, igen! Ha meglátnám, a nyakánál fogva kapnám el, és velem gyűlne meg a baja!”
- „Belehalnál a félelembe, ha meglátnád.…”
- „És hogy sikerült elüldöznöd? A kereszt jelével?”
- "Igen,de ez nem volt elég; a kereszt jele csak egy-két percre elég.”
- „Akkor szentelt vizet öntöttél rá?”
- „Néha a szentelt víz nem elég. Mindenesetre, felfedeztem egy hatékony gyógymódot, amiről nem szükséges nektek beszélnem. Nem kívánom senkinek a szörnyű pillanatokat, amiket átéltem. Istenhez kell imádkoznunk, hogy megakadályozza, hogy az ellenség szórakozzon velünk ezekkel a trükkökkel.”
A démonnal vívott minden harc ellenére a szentnek sikerült megvalósítania Isten terveit, és teljes mértékben győzedelmeskedett ellensége felett a keresztények segítője, Miasszonyunk segítségével.
Élete utolsó éveiben egy ember megkérdezte tőle: „Don Bosco, ha meghalsz, mindenki bánni fogja! Azt válaszolta: „Mindenki, kivéve az ördög, aki azt fogja mondani: végre! Az, aki annyi bajt okozott nekem, meghalt!”
(Don Giuseppe Tomaselli írásai alapján (H/T Cordialiter Blog, facebook)
