Így szállt meg egy dél-koreai szekta egy apró szigetországot
A 905 ezer lakosú Fidzsi-szigeteki Köztársaság a Csendes-óceán déli részén fekszik, Ausztrália és Új-Zéland viszonylagos közelségében. A több mint 300 szigetből álló ország fő bevételi forrásai a turizmus és a cukorexport, ezért nem csoda, hogy amikor a koronavírus-járvány az előbbit megroppantotta, a helyi vezetés örült annak, hogy egy külföldi befektetői csoport hajlandó jelentős összegeket invesztálni a helyi kiskereskedelmi láncokba és a szolgáltatóiparba. Mint utóbb kiderült, ez a befektetői csoport egy dél-koreai szekta volt, amelynek vezetője jelenleg is börtönben van, és amely gyanúsan jó kapcsolatot ápolt az előző fidzsi kormánnyal.
Az Édenkert
A Kegyelem Útja Egyházat (KÚE) 2002-ben alapította Dél-Koreában Sin Okdzsu lelkésznő, aki azt állította, hogy közel a végítélet napja, és Koreában hamarosan éhínség következik be. Ezért – a keresztény szekta vezetőjének elmondása szerint – megpróbáltak keresni egy olyan helyet, amely maga a földi paradicsom, és ahol majd átvészelhetik az éhséglázadásos időszakot. Így találtak rá Fidzsire, amely a trópusi pálmafás, homokos tengerpartjaival teljes mértékben megfelel a leírásnak, 2014-ben pedig Sin meggyőzött 400 embert arról, hogy költözzenek Fidzsire, és dolgozzanak ott a KÚE nevében.
Előbb egy farmot alapítottak 45 percnyire Fidzsi fővárosától, majd étteremláncokat, szupermarketeket, szépségszalonokat nyitottak, amelyek még ma is gyarapodnak – derült ki az OCCRP nemzetközi újságírószervezet tavaly nyári tényfeltáró riportjából. Ebben felhívják a figyelmet arra is, hogy egy olyan országban, ahol a boltokban sokszor rossz minőségű ételt lehet kapni, a KÚE üzleteiben friss zöldség, gyümölcs, tejtermék, hús és organikusan termesztett rizs is került a polcokra. A grace, azaz kegyelem szót a nevükben tudó tiszta és modern éttermek és üzletek szerte az országban megjelentek, miközben rendre dicsérték őket a kormányhoz közel álló újságokban. Arra, hogy a boltok kinek a tulajdonában is vannak, olyan szórólapok emlékeztetnek a pultokon, melyek szerint a koronavírus-járvány Isten büntetése volt, és hogy a hét szűk esztendő hamarosan eléri Dél-Koreát.
Cséplés
A szórólapoktól eltekintve a KÚE működése normálisnak tűnik, a náluk dolgozó fidzsi lakosoknak is rendes fizetést adnak, egészen más a helyzet viszont azokkal a szektatagokkal, akiket a boltokban és az éttermekben dolgoztatnak. Az OCCRP újságírói öt egykori szektataggal beszéltek, akik testi fenyítésről és megaláztatásról számoltak be.
Egyikük, a 62 éves Jongrin Kim 2014 és 2020 között dolgozott a szekta építkezésein Fidzsin, mígnem egy rituális verés után meg nem szökött. Kim arról beszélt, hogy elvették tőlük az útlevelüket, és a munka, alvás, evés és vécézés mellett semmit nem csinálhattak, miközben hetente hat napot dolgoztak reggeltől késő estig, és ezt csak egy közös istentisztelet idejére szakíthatták meg. Ha valaki nem tartotta be a szabályokat, akkor jött a „cséplés”, vagyis a nyilvános megverés rituáléja, amely napi rendszerességgel megtörtént, amíg Sin Okdzsu szabadlábon volt.
A szektatagokat azonban nem csak fizikailag bántalmazták, hanem más módon is kihasználták. A cégadatbázis szerint a szekta tagjai legalább kilenc, a KÚE-hez tartozó fidzsi cégben tulajdonostársak, de a korábbi tagok bevallása szerint nekik nem volt beleszólásuk abba, hogy melyik cégbe kerül bele a pénzük, illetve egyáltalán hol szerepel a nevük a papírokon. Az OCCRP 339 egykori és jelenlegi szektatagot talált az érintett cégekben, fejenként 22–23 ezer dolláros befektetéssel, így ők ezzel nagyjából 22,53 millió fidzsi dollárt (3 és fél milliárd forint) fektettek be a fidzsi gazdaságba. A tagok pénzbeli hozzájárulása abban is segített, hogy egy olyan országban, ahol alapvetően nehéz letelepedési vízumot kapni, megkaphatták a munkavállalói vízumot.
Bár KÚE cégeinek számos részvényese van, az igazgató mindenhol ugyanaz a személy: Sin Okdzsu fia, Daniel Kim. Ő remek kapcsolatot ápolt Fidzsi előző miniszterelnökével, Frank Bainimaramával, aki 2006-ban egy puccsot követően került hatalomra, majd az OCCRP megfogalmazásában „a demokratikus választásokat az elnyomással váltogatva” maradt hatalmon egészen 2022-ig.
Bainimarama 2017-ben Kimnek adományozta a „miniszterelnök nemzetközi üzleti díját”, 2021 októberében pedig együtt nyitották meg a KÚE legújabb szupermarketét. Bainimarama azonban nem csak miniszterelnök volt, hanem ő felelt a külügyekért, a bevándorlásért, illetve annak a tanácsnak a vezetője volt, amely az őslakos földek bérbe adását felügyelte, például azét, amelyen kialakították a KÚE farmját. A helyiek szerint Bainimarama közeli kapcsolatot ápolt a rendőrséggel is, lévén korábban ő volt a fegyveres erők vezetője.
Az összefonódások azonban itt nem érnek véget: 2016-ban a szektát bízták meg azzal, hogy építsék újjá az egyik ciklon által elpusztított házakat, 2017-ben pedig ők újíthatták fel a miniszterelnök és a köztársasági elnök rezidenciáit. Hogy ez pontosan mennyibe került, azt nem tudni, de a költségvetésben bő 6,78 millió fidzsi dollárt (1 milliárd forintot) különítettek el erre a célra. Összehasonlításképpen: a havi minimálbér 902 fidzsi dollár, ez körülbelül 150 ezer forint.
A helyi versenytársak arra panaszkodtak az újságíróknak, hogy a KÚE cégei annyira kivételezett helyzetben vannak a közbeszerzéseken, hogy nem tudnak velük versenyezni. Az OCCRP azonban tavaly nyáron olyan kedvezményekre is rábukkant, amely addig nem volt ismert. A Fidzsi Fejlesztési Bank (FDB) legalább 1,4 milliárd forintnak megfelelő értékben adott fejlesztési hitelt a KÚE farmjának, azonban mivel a papírokon csak azok a kölcsönök szerepelnek, amelyeknek ingatlan a fedezete, a tényleges összeg még magasabb lehet. Egy korábbi kormányszóvivő szerint ekkora hitelhez a helyi igazságügyi miniszter engedélye is kell.
Kormányváltás
Hogy a Kegyelem Útja Egyház mennyire jól feküdhetett Bainimarama kormányánál, érzékletesen szemlélteti az a történet, amikor 2018 augusztusában 17 dél-koreai rendőr utazott Fidzsire, hogy egy titkos bevetés keretében lecsapjanak a szekta ott tartózkodó vezetőire. A magát az Igazság Szellemének nevező Sin Okdzsu tiszteletesnőt pár nappal korábban tartóztatták le Szöul fő repülőterén, amikor hazaérkezett Dél-Koreába, és többek között testi sértéssel, gyermekbántalmazással, a gyülekezeti tagok bebörtönzésével vádolták meg.
A dél-koreai rendőrök a helyi erőkkel együtt a szekta egyik farmján razziáztak, ahol az egyik szobában megtalálták több tucatnyi tag útlevelét, és letartóztattak hat embert, köztük Sin fiát és egyben helyettesét, a miniszterelnökkel parolázó Daniel Kimet. Az egyik fidzsi bíróság azonban pár nap múlva megtiltotta a letartóztatott személyek kiadatását, majd a fidzsi rendőrség arról értesítette a koreaiakat, hogy innentől átveszik a nyomozást, helyette azonban a dél-koreaiak szerint azután, hogy megbeszélést tartott Fidzsi akkori bevándorlásért felelős minisztere, a miniszterelnök személyi titkára, az államügyész-helyettes és a főügyész – szabadon engedték a letartóztatottakat. Köztük olyanokat, akik ellen több szektatag is tanúskodott a rendőrségen erőszak miatt, sőt, hiába jártak fidzsi rendőrök Dél-Koreában és beszéltek ott is tanúkkal, az eljárásból mégsem lett semmi.
Egészen mostanáig. A decemberi választáson győztes kormánykoalíció miniszterelnöke, Sitiveni Rabuka ugyanis a minap bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak a Kegyelem Útja Egyház ellen, és arra kérte a külügyminisztériumot, hogy vegyék fel a kapcsolatot a dél-koreai kollégáikkal, egyúttal kérjenek tájékoztatást a szektáról, mondván tudniuk kell, hogy amit egy külföldi ország állampolgárai csinálnak Fidzsin, azt az ő hazájuk kormánya támogatja. A Kegyelem Útja Egyház esetében valószínűleg elítélő választ fognak kapni, tekintve, hogy Sin Okdzsut 2019 júliusában hat év börtönre ítélte egy dél-koreai bíróság, és azóta a börtönből küldi a „tanításait”.
(24.hu)
