Nem merik felnyitni a tudósok az ősi kínai császár sírját
A világ nyolcadik csodájaként számontartott agyag hadsereg Kína első császárának sírját őrzi. Csin Si Huang-ti Közép-Kínában, a Li-hegy gyomrában, több mint kétezer éve fekszik háborítatlanul, a régészeknek sok fejtörést okozva. A császár nyughelye annyi rejtélyes legendával övezett, hogy feltárását már lassan 50 éve halogatják a kutatók.
Az agyagkatonákat a közeli földből épített piramis alatt nyugvó császár túlvilági védelmére állították hadrendbe. Teljes életnagyságukban, kicsit talán túlméretezve, megtalálhatunk köztük katonákat, parasztokat, lovakat, hivatalnokokat, akrobatákat, lányszobrokat, erőművészeket és zenészeket.
A terrakottakatonák felfedezésük óta szenzációként járják a világot, Magyarországon az első kisebb kiállítás az 1980-as években volt, de tavaly is láthatott belőlük pár példányt a hazai nagyérdemű.
De vajon mit tud a császár mauzóleuma, hogy még mindig titok övezi?
A régészeti lelet felfedezése
1974-ben kútásó parasztok minden idők egyik legfontosabb régészeti felfedezésére bukkantak az északnyugat-kínai Senhszi (Shaanxi) tartományában, Hsziantól (Xian) 35 kilométere keletre egy szerény mezőn. Ásás közben egy agyagból készült emberi alak töredékei tárultak eléjük. És ez csak a jéghegy csúcsa volt. A régészeti ásatások során kiderült, hogy a mező több árkot rejt, melyekben katonák és harci lovak ezreinek életnagyságú terrakottamodellje áll titkos szoborparkként.
A feltételezések szerint ennek a terrakotta hadseregnek az volt a feladata, hogy őrizze – az i. e. 221-től 210-ig uralkodó – Csin Si Huang-ti, a Csin-dinasztia félelmetes első császárának közeli mauzóleumát.
Sze-ma Csien történetíró írásai szerint (i. e. 145 – i. e. 90) a mauzóleum építése i. e. 246-ban kezdődött, 700 000 munkás részvételével. A száz évvel később élt történetíró azt írja, hogy az első császár palotákkal, csodás tornyokkal, hivatalokkal, értékes és csodás használati tárgyakkal lett eltemetve, higanyfolyókkal, tavakkal övezve.
De a sírrablókat fenyegető csapdák és higanymérgezés csak egy a sír felnyitása körüli aggodalmak közül.
A császár sírja érintetlen
Eddig összesen kétezer agyagkatonát tártak fel, de becslések szerint összesen nyolcezer terrakottaharcost rejt még a föld. Az első feltárást 1978 és 1984 között mindösszesen 6 hónapig végezték, amikor 1087 agyagszoborra leltek. A 2. számú árok munkálatait nem sokkal később szakemberhiányra és a korszerű, állagmegóvó védelmet biztosító technológia hiányára hivatkozva leállították. Mindezek ellenére 1987 decemberében a sírhely és az uralkodó örök álmát vigyázó agyag hadsereg felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
Bár a mauzóleumot körülvevő nekropolisz nagy részét már feltárták, magát a császár sírját még soha nem nyitották fel, annak ellenére, hogy rengeteg legenda övezi. A több mint 2000 éve érintetlen sír feltárása körüli tétovázás egyik fő oka, hogy a régészek aggódnak amiatt, hogy az ásatás során a sírkamra kárt szenvedhet, és ezáltal létfontosságú történelmi információk veszhetnek el. Jelenleg csak invazív régészeti technikákkal lehetne behatolni a sírba, ami nagy kockázatot jelent a helyrehozhatatlan károk okozására.
Rosszul megválasztott régészeti technológia
Az egyik legvilágosabb példa a rosszul megválasztott régészeti technológiára a Heinrich Schliemann által az 1870-es években Trója városában végzett ásatás esete. Elhamarkodottságában és naivitásában munkájával sikerült szinte minden nyomát megsemmisítenie annak a városnak, amelynek feltárására vállalkozott. A régészek ma már türelmet gyakorolnak, és nem akarják újra elkövetni ugyanezeket a hibákat.
A tudósok felvetették az ötletet, hogy bizonyos nem invazív technikákkal belenézzenek a sír belsejébe. Az egyik ötlet a müonok, a földi légkörben lévő atomokkal ütköző kozmikus sugárzás szubatomi termékeinek felhasználása, amelyek fejlett röntgensugárként képesek átnézni a szerkezeteken. Úgy tűnik azonban, hogy a legtöbb ilyen javaslat csak lassan kap engedélyeztetést.
A sír feltárásának veszélyei
A sír feltörése sokkal közvetlenebb és a régészekre nézve akár halálos veszélyekkel is járhat. Az ókori kínai történész, Sze-ma Csien egy beszámolójában, amelyet körülbelül 100 évvel a császár halála után írt, elmagyarázza, hogy a sírra olyan csapdákat szereltek, amelyek arra lettek volna tervezve, hogy minden behatolót megöljenek.
Beszámolója azt sugallja, hogy mérgező folyékony higany áradata fenyegeti a sírrablókat, ami bár elképzelhetetlennek tűnik, de a tudományos vizsgálatok igazolták a magasabb higanykoncentrációt a sír körül.
Csin Si Huang-ti sírja egyelőre lepecsételve, a szem elől elzártan, de nem elfeledve létezik. Ha azonban eljön az ideje, lehetséges, hogy a tudományos fejlődés végre feltárja a titkokat, amelyeket mintegy 2200 éve háborítatlanul őriz ez a nagyszabású mauzóleum.
(divany.hu)
