Európai politikusokból szervezett dezinformációs hálózatot a Kreml

Egy, az orosz parlamenten belülről irányított titkos szervezet évekig sikeresen beavatkozott a megszállt Ukrajnáról szóló európai politikába. A kiszivárgott e-mailek új betekintést adnak a műveletbe, és bemutatják, hogy az Európai Unió azon politikusai, akik segítettek Moszkva narratívájának előmozdításában, hogyan kaptak készpénzt és juttatásokat. És egy idézet a cikkből: "Ochsenreiter ellen később nyomozás indult, mert egy ukrajnai magyar központ elleni álcázott gyújtogatással gyűlöletet szított Ukrajna és Magyarország között, de Moszkvába menekült, és 2021-ben váratlanul meghalt."

Amióta Oroszország 2022 februárjában inváziót indított Ukrajna ellen, a teljes Nyugat elítélte Vlagyimir Putyin rezsimjét. Oroszország azonban még mindig számíthat egy-egy baráti hangra Európában: tavaly novemberben például Stefano Valdegamberi szélsőjobboldali olasz helyi törvényhozó írt egy véleménycikket, amelyben az Európai Unió azon döntését, hogy Oroszországot terrorista államnak nyilvánította, olyan „súlyos hibának” minősítette, amely „konfliktust szít a történelmi igazság tagadásával” - írja cikkében az Organized Crime and Corruption Reporting Project nevű, oknyomozó újságírókból álló nemzetközi hálózat.
Valdegamberi azt azonban nem említette cikkében, hogy ő maga régóta együttműködik egy titkos orosz lobbicsoporttal, amely közvetlen kapcsolatban áll a Kremllel. Ez a csoport legalább 2014 óta készített terveket arra vonatkozóan, hogy készpénzt juttasson európai politikusokhoz, így elősegítve a Krím orosz megszállásának legitimációját és a Moszkva-barát politika támogatását az uniós országokban.
A csoport tevékenységének részletei azután kerültek napvilágra, hogy koordinátorának, az orosz parlament munkatársának, Szargisz Mirzakanijannak – aki a Politikai Témák Nemzetközi Ügynökségét (International Agency for Current Policy) vezette a Krím annektálását követő években – feltörték az e-mail-fiókját, és nyilvánosságra hozták az abban lévő leveleket.
Bár a kiszivárgott e-mailek  számos bizonyítékot tartalmaznak arról, hogy az orosz lobbisták pénzt terveztek fizetni a politikusoknak, beleértve a kulcsfigurák tiszteletdíjának listját és az utazási tervek költségvetését, pénzügyi dokumentumok vagy bankszámlakivonatok, amelyek bizonyíthatnák, hogy a kifizetések valóban megtörténtek, nincsenek köztük.
Az e-mailek arra utalnak, hogy csoportja több ezer eurót fizetett politikusoknak azért, hogy oroszbarát határozatokat terjesszenek elő az európai törvényhozásban - derült ki az Eesti Ekspress új vizsgálatából, amelyet az OCCRP, az IrpiMedia, az iStories és a Profil együttműködésével végzett.
Emellett segítettek megszervezni, hogy olyan országok, mint Németország, Ausztria, Olaszország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország politikai szereplőit drága repülőutakon elvigyék a megszállt Krímben tartott oroszbarát rendezvényekre, és tiszteletdíjat fizettek jelenlétükért.
A lobbicsoport több európai politikai személyiséget is elvitt Oroszországba, hogy hivatalos választási megfigyelőként tevékenykedjen.
Az e-mailek, amelyeket ukrán hacktivisták egy csoportja szivárogtatott ki, különösen szoros kapcsolatokat tárnak fel Mirzakanijan művelete és az olaszországi és ciprusi tisztviselők között. Ezek a kapcsolatok előkészítették az utat ahhoz, hogy mindkét országban oroszbarát indítványokat fogadjanak el: a ciprusi parlament és több olasz regionális tanács is az Oroszország elleni szankciók megszüntetését követelte a Krím inváziója miatt.
Korábbi médiajelentések már mutattak kapcsolatokat az uniós politikusok és a Kreml propagandistái között, de ez az első átfogó bizonyíték arra, hogy a kampányt Oroszországból irányították. Az e-mailekből kiderül, hogy Mirzakanijan, aki az orosz parlament, a Duma jó kapcsolatokkal rendelkező munkatársa és tanácsadója volt, politikai elemzők, újságírók, aktivisták és akadémikusok hálózatát építette ki, akik segítettek neki a Kreml érdekeit külföldön érvényesíteni.
Anton Sekovtszov, a demokráciapárti nonprofit Demokratikus Integritásközpont elnöke szerint a kiszivárgott e-mailek „az egyik legfontosabb forrásaink arról, hogyan működnek az orosz politikai hadigépezet egyes motorjai”.
Sekovtszov szerint a legjelentősebb szerepük, hogy megmutatják Mirzakanijan szerepét a tüntetések koordinálásában, az újságcikkek elhelyezésében és a parlamenti állásfoglalások előkészítésében Európa-szerte, miközben hamis választási megfigyelőmissziókat szervezett, amikor ő és társai a Krím annexiójának legitimálására és „az orosz bel- és külpolitikai érdekek előmozdítására” törekedtek.
Az e-mailek datálása 2007 márciusától 2017 szeptemberéig tart, és nem világos, hogy az International Agency for Current Policy ma is működik-e, bár a hálózathoz kapcsolódó személyek, köztük Valdegamberi továbbra is oroszbarát nyilatkozatokat tesznek.
Olga Lautman, aki a Kreml által használt dezinformációkat és hibrid fenyegetéseket kutatja a Center for European Policy Analysisnél, azt mondta, hogy a Mirzakanijanéhoz hasonló csoportok segítettek megnyitni az ajtót Oroszország agressziója előtt Ukrajnában.
Oroszország rendkívül sikeresen igyekezett tompítani a különböző cselekményeire adott reakciókat azzal, hogy korábbi és jelenlegi politikusokat vett fel fizetési listájára.
Oroszország mostani háborúja annak a közvetlen következménye, hogy a nemzetközi közösség nem vonta felelősségre Oroszországot a 2008-as grúziai invázió, a 2014-es ukrajnai invázió, a Szíriában [Bassár al-]Aszadnak nyújtott segítség, valamint a különböző merényletek vagy merényletkísérletek után, amelyekben idegen földön vetettek be vegyi fegyvereket - mondta el Lautman.
Mirzakanijan és a csoportjához kapcsolódó más kulcsfigurák nem válaszoltak az újságírók megkereséseire.

A szavazatok ára
Az International Agency for Current Policy a kiszivárgott e-mailekben található egyik PowerPoint-prezentációban „zárt szakmai szövetségként” szerepel, amelynek célja „az Európai Unió vezető parlamenti pártjaival és egyes politikusokkal való együttműködés”. Más prezentációk és prezentációtervezetek Ausztriát, Németországot, Olaszországot, Bulgáriát, Görögországot, Ciprust, Lettországot, Romániát és Törökországot nevezték meg célországként.
Úgy tűnik, hogy a szervezet közvetlen kapcsolatban áll a Kremllel: Mirzakanijan 2014 és 2017 között több mint ezer e-mailt váltott Inal Ardzinbával, az orosz elnöki adminisztráció egyik osztályvezetőjével, aki Vlagyiszlav Szurkovnak, Vlagyimir Putyin elnök akkori főtanácsadójának dolgozott.
A Politikai Témák Nemzetközi Ügynökségének tevékenységét a kiszivárgott e-mailekhez csatolt prezentációk sora, valamint magukban az e-mailekben szereplő részletek teszik egyértelművé. Ezek a NATO-ellenes utcai tüntetések szervezésétől az európai törvényhozóknál való befolyásszerzésig terjedtek.
A dokumentumokban szó esik arról is, hogy európai delegációkat vittek Moszkvába és a Krímre, és „az Európai Unió nemzeti parlamentjeit” célozták meg, hogy hozzanak oroszbarát állásfoglalásokat. Ez utóbbiak között szerepeltek az oroszellenes szankciók megszüntetéséről és Oroszország Krímre vonatkozó igényének elismeréséről szóló határozatok.
Az e-mailekből kiderül, hogy Mirzakanijan csoportja jelentős kifizetéseket szervezett annak érdekében, hogy az uniós politikusok kedvező indítványokat támogassanak hazájukban. Mirzakanijan ezeket a kifizetéseket egyenesen a „szavazatok árcédulájának” nevezte egy olyan e-mailben, amely Olaszországra és Ausztriára vonatkozó projektvázlatokat tartalmazott.
A csoport azt tervezte, hogy Paolo Tosato olasz szenátor és Johannes Hübner osztrák parlamenti képviselő - mindketten szélsőjobboldali pártok politikusai - saját törvényhozásukban határozatokat nyújtanak be az Oroszország elleni szankciók feloldásáról.
A projekt vázlatai nem részletezik, hogyan történne ez, de mind az olasz, mind az osztrák állásfoglalásra 20 ezer eurós költségvetést tüntettek fel, és további 15 ezer eurót sikeres szavazás esetén. Nem világos, hogy ezeket az összegeket közvetlenül a két politikusnak akarták-e kifizetni, vagy a teljes projektek költségvetését jelentették.
Végül Hübner és Tosato is benyújtotta az orosz szankciók elleni állásfoglalást a saját parlamentjében, de a törvényhozók nem fogadták el. (Ezekről a projekttervekről már tavaly beszámolt a média, de anélkül hogy azonosították volna Mirzakanijan szervezetének szerepét. Tosato tagadta, hogy az állásfoglalásért pénzt kapott volna Oroszországtól, akárcsak Hübner pártja, az FPÖ.)
A dokumentumok külön projekteket tartalmaznak Lettország, Görögország, sőt még az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) számára is. Nincs azonban arra utaló jel, hogy ezeket az indítványokat valaha is beterjesztették volna.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Nemzetközi Aktuális Politikai Ügynökség nem járt sikerrel. Mind az olaszországi regionális tanácsokban, mind a ciprusi nemzeti parlamentben valóban elfogadtak olyan indítványokat, amelyeket Mirzakanijan Kremlhez kötődő apparátusának segítségével fogalmaztak meg.

Sikertörténetek
„Ez egy bomba! A média szempontjából valószínűleg ez lesz a leghangosabb információs akciónk” - írta Mirzakanijan 2016 áprilisában egy kollégájának.
A Politikai Témák Nemzetközi Ügynöksége az első jelentős európai siker küszöbén állt: az olaszországi Veneto tartomány egyik helyi tanácsa indítványt készített elő, amelyben elismerte a Krímben tartott manipulált orosz népszavazások eredményét, és az Oroszország elleni uniós szankciók megszüntetését követelte.
Az indítványt Mirzakanijan csoportjának segítségével dolgozták ki, belső emberük Valdegamberi helyi tanácsos volt, aki akkoriban a szélsőjobboldali Északi Ligához tartozott.
A határozatot 2016. május 18-án többségi szavazással fogadták el a tanácsban. Bár egy regionális törvényhozásnak nincs érdemi hatalma az állami politika felett, számos orosz propagandamédium örömmel számolt be arról, hogy elsőként legitimálta az Európai Unió egyik régiója. A következő hónapokban az Északi Liga vezetésével Liguria és Lombardia olasz helyi tanácsai követték Veneto példáját, és elfogadták saját határozatukat, amelyekben elismerték a Krímet Oroszország részeként.
Oroszország számára rendkívül fontos, hogy minden szinten beszivárogjon az országokba, beleértve a helyi önkormányzatokat is. Oroszország ezeket a határozatokat belföldi propagandacélokra használja, valamint arra, hogy beszivárogjon külföldön a helyi önkormányzatokba, befolyásolja a helyi közvéleményt és a kezében tartsa a helyi politikusokat - mondta Lautman.
Néhány hónappal a velencei indítvány után a csoport még jelentősebb győzelmet aratott, ezúttal Cipruson. Mirzakanijan segítője, Areg Agaszarjan 2016 áprilisának végén újabb projektötletet küldött, amelyben egy indítványt javasolt, amelyet Androsz Kiprianu, a ciprusi Dolgozó Emberek Haladó Pártjának régi főtitkára terjesztett a ciprusi parlament elé.
Agasarjan, aki Mirzakanijanhoz hasonlóan az orosz diplomáciai akadémián végzett, Dimitrij Kozlov ciprusi orosz üzletemberen keresztül teremtett kapcsolatokat Cipruson, aki a csoportot oroszbarát politikusokkal hozta össze.
A Kiprianu pártja által 2016 júliusában benyújtott indítvány megegyezett az Agaszarjan és kollégái által megfogalmazottakkal, és két további követelést tartalmazott: az egyes oroszok elleni szankciók feloldását, valamint az oroszbarát erők és Ukrajna között 2015 februárjában kötött minszki megállapodások feltételeinek végrehajtását.
Az indítványt elfogadták, és ezzel a ciprusi parlament szembefordult az Európai Unió saját, a Krím elfoglalása miatt kivetett szankciókról szóló álláspontjával.
2016 októberében Kiprianu meghívást kapott egy moszkvai találkozóra Kozlovval és a krími befektetéseket támogató két vezető személlyel, Andrej Nazarovval és Rusztam Muratovval.
Az utóbbi páros Business Russia nevű szervezete a Nemzetközi Politikai Témák Ügynöksége mellett kulcsszerepet játszott abban, hogy Európa elfogadja a Krím orosz megszállását. Ennek az erőfeszítésnek a középpontjában az európai politikusok számára szervezett, az orosz állam által finanszírozott utazások álltak, amikor a krími Jaltában egy luxushotelben tartott éves konferencián vettek részt.
Kozlov az OCCRP-nek elmondta, hogy Agaszarjant egyetemi éveiből ismeri, és hogy részt vett a ciprusi oroszbarát mozgalomban, de a moszkvai találkozót nem kommentálta. Kiprianu az OCCRP-nek elmondta, hogy Kozlov nyomást gyakorolt rá, hogy találkozzon Nazarovval Moszkvában, és elmondta, hogy nem tudott arról, hogy az Oroszországról szóló állásfoglalást Mirzakanijan csapata koordinálta. Nazarov és Muratov nem válaszolt az újságírók megkereséseire.

Mulatozások a Krímben
Az európai politikusok és a Kreml közötti együttműködés kialakulása több esetben is a Mirzakanijan és csoportja segítségével szervezett jaltai nemzetközi gazdasági fórumokra vezethető vissza. A Business Russiához kötődő Muratov és Nazarov is a fórum vezetője volt, amelyet az amerikai pénzügyminisztérium „a Krímben lévő befektetési lehetőségek bemutatásának fő orosz platformjaként” jellemzett.
2016 áprilisában Mirzakanijan elküldött Muratovnak egy Európai előirányzatok című dokumentumot, amely kilenc európai politikust sorolt fel Ausztriából, Németországból, Olaszországból, Csehországból és Lengyelországból, akik részt vettek volna a jaltai fórumon, valamint összesen 21 500 euró értékű „tiszteletdíjat” politikusok szerinti bontásban. Úgy tűnik, hogy ezek a honoráriumok túlmutatnak a költségtérítésen, mivel az egyes résztvevők utazási költségeiről külön e-mail-váltásokban tárgyaltak. Az e-mailek egy másik csoportjából kiderül, hogy a szervezők mintegy 7600 euró értékben vásároltak repülőjegyet politikusnak.
Marcus Pretzell, az Európai Parlament volt német képviselője, akinek neve szerepel a dokumentumban, tagadta, hogy pénzt ajánlottak volna neki a jaltai fórumon való részvételéért.
Felajánlották nekem a fórum elnökségi tagságát, amit elutasítottam - mondta az OCCRP-nek.
Axel Kassegger jelenlegi osztrák parlamenti képviselő és Barbara Rosenkranz volt politikus, akik mindketten a jobboldali Osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) tartoznak, szintén szerepelnek a dokumentumban. Az OCCRP-nek azt állították, hogy ők sem kaptak kifizetést.
A repülőjegyek megvásárlását a Granel, egy nagy orosz építőipari vállalat marketingigazgatója szervezte meg, amelynek társalapítója és elnöke a jaltai fórum vezetője, Nazarov volt.
A szervezők fizették a politikusok szállását is az ötcsillagos Mriya Resort and Spában, egy 300 millió dollárt érő szállodában a Fekete-tenger partján. A jaltai fórum honlapja szerint az orosz kormány, valamint állami és magánbankok vegyesen szponzorálták az eseményt. Az állami tulajdonú Sberbank finanszírozta a szálloda építését, amelyet később az Egyesült Államok szankciókkal sújtott azért, mert a fórumok házigazdája volt.
Oroszország számára fontos, hogy nyugati politikusok látogassanak el (…) a Krímre, hogy normalizálják és szépítsék illegális inváziójukat és megszállásukat. Belföldön Oroszország ezeket a látogatásokat propagandára használja, hogy megmutassa, hogy Európa nemcsak elfogadja a Krím annektálását, de semmi illegális nincs ebben az agresszióban - mondta Lautman.
Ukrajna kezdettől fogva tiltakozott az európai politikusok jaltai fórumokon való részvétele ellen, de 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is egyre többen látogattak el rá (a későbbi rendezvények a világjárvány miatt elmaradtak).

Megfigyelők vagy üzletemberek
A Mirzakanijan és orosz politikusok közötti levelezés között szerepelnek Leonyid Szluckijtól, az orosz Duma Kremlhez igazodó régi tagjától származó e-mailek, aki a nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke. Egy 2017-es levélváltásból kiderül, hogy Mirzakanijan és Szluckij csapata hogyan dolgozott együtt annak érdekében, hogy prominens európaiak megfigyelőként részt vegyenek az oroszországi helyhatósági választásokon, fedezve az utazási és szállásköltségeiket.
A meghívásokat egy Szluckij által vezetett civil szervezeten, az Orosz Béke Alapítványon keresztül intézték, a 2017-es választási megfigyelési projekt költségvetése legalább 68 ezer euró volt. Három európai parlamenti képviselőt és több helyi parlamenti képviselőt is elvittek az megfigyelőnek olyan országokból, mint Belgium és Svédország.
A hamis választási megfigyelés gyakran belépőajtó más Kreml-barát tevékenységekhez, amelyek aztán pénzügyi kapcsolatokban vagy korrupcióban is végződhetnek - mondta Stefanie Schiffer, az Európai Platformnak a választási megfigyelőmissziókat nyomon követő Demokratikus Választásokért nevű szervezet igazgatótanácsának elnöke.
A nemzetközi választási megfigyelők magatartási kódexe kimondja, hogy „nem fogadhatnak el finanszírozást vagy infrastrukturális támogatást attól a kormánytól, amelynek a választásait megfigyelik, mivel ez jelentős összeférhetetlenséget vethet fel, és alááshatja a misszió megállapításainak integritásába vetett bizalmat”.
Schiffer szerint  a 2017-es küldetés esetében „nem teljesültek ezek a követelmények”.
Sok esetben Mirzakanijan ügynökségéhez kötődő politikusok voltak megfigyelők a közelmúltban lezajlott orosz választásokon. Valdegamberi olasz tanácsos például részt vett a 2018-as orosz elnökválasztáson az elcsatolt Krímben, és a 2021-es orosz parlamenti választásokon is választási megfigyelő volt.
Megdöbbentett, hogy minden mennyire átlátható - mondta az orosz médiának a 2021-es szavazáson.
Korábbi e-mailekből kiderül, hogy Valdegamberi látszólag igyekezett pénzt csinálni a Kremllel kiépült kapcsolataiból. A 2016-os jaltai fórum után üzleti kapcsolatokat keresve a Krímbe repült, és más olasz politikusokat is magával vitt: hármat Veneto tartományból, valamint egy-egy embert Toszkánából, Lombardiából, Emilia Romagnából és Liguriából. Az utazáshoz olasz befektetők küldöttsége is csatlakozott.
Stefano Valdegamberi számára az utazás nem pusztán PR volt, hanem ígéretes kapcsolatokat szerzett olyan üzleti vállalkozásokhoz, amelyek fizetik a választási kampányait és támogatják politikai életképességét - írta Mirzakanijan egyik európai munkatársa 2016 októberében, közvetlenül a delegáció krími látogatása után egy neki címzett e-mailben.
A stratégia meghozta gyümölcsét: Az úgynevezett „Krími Köztársaság” Államtanácsának elnöke együttműködési megállapodást írt alá a venetói regionális tanács elnökével, gazdasági kapcsolatok kiépítését ígérve, az orosz állami média pedig különböző, olasz iparosok és a Krím között létrejött üzleti megállapodásokról számolt be.
Valdegamberi nem válaszolt az újságírók kérdéseire.

Kulcsfontosságú szövetségesek Ausztriában, Németországban és Lengyelországban
A kiszivárgott e-mailekből kiderül, hogy Európában négy konkrét politikus különösen szorosan együttműködött Mirzakanijannal és csoportjával: Robert Stelzl oroszbarát politikai aktivista Ausztriából; Manuel Ochsenreiter, a német populista jobboldali AfD párt tagja; Mateusz Piskorski lengyel politikai aktivista, akit 2016-ban tartóztattak le Oroszországnak való kémkedésért; és Piskorski felesége, Marina Klebanovics, aki segített koordinálni az ügynökség európai tevékenységét.
Stelzl Piskorkis agytrösztjének, a The European Center for Geopolitical Analysisnek dolgozott, és Piskorski révén Stelzl meghívást kapott a 2016-os jaltai fórumra. Az e-mailek tanúsága szerint telefonbeszélgetést kezdeményezett Mirzakanijannal, ami szoros munkakapcsolathoz vezetett: Ezt követően több mint 90 e-mailt váltottak. Ezekből kiderül, hogy Stelzl fizetést kapott azért, hogy a svájci Zeit-Fragen magazinban a Kreml által koordinált cikkeket publikált.
Egy 2016. szeptember 23-i e-mail-váltásban Stelzl panaszkodott Klebanovicsnak egy cikk minőségére, amelynek aláírására felkérték.
„Mivel fizetős lesz, Sargis nem magyarázatot, hanem szöveget szeretne kapni” - közölte vele Klebanovics.
„Ha azt akarja, hogy kinyomtassák, meg kell értenie, hogy olyan stílusúnak és tartalmúnak kell lennie, ami elfogadható - válaszolta, majd hozzátette: – Nem vagyok robot.”
Négy nappal később Stelzl cikke jelent meg a magazinban, amelyben a legutóbbi oroszországi Duma-választásokat átláthatónak, nyíltnak és törvényesnek dicsérte.
Stelzl 2016 októberében létrehozta a Valdegamberi által vezetett olasz küldöttséget a Krímben, és csatlakozott hozzá. Úgy tűnik, közvetítőként működött az orosz propagandisták és az európai politikusok között.
Stelzl dolgozott Ewald Stadler osztrák európai parlamenti képviselőnek, az FPÖ párt korábbi tagjának, aki a szervezet egyik legfontosabb szövetségese volt. Az FPÖ tagjai csatlakoztak az olaszokhoz 2016-os, a megszállt Krímbe tett látogatásukon, és rendszeres résztvevői voltak a jaltai fórumoknak. A jaltai fórum 2018-ban még egy gálaestet is tartott Bécsben. A gálát megelőző évben Mirzakanijan csoportja megszervezte, hogy az FPÖ 25 fős küldöttsége Moszkvába látogasson.
Stelzl újságíróknak elmondta, hogy „évtizedek óta (…) és most még inkább, mint valaha” teljes mértékben támogatja Oroszországot, de konkrét kérdésekre nem kívánt válaszolni.
Ochsenreiter több ezer eurót követelt azért, hogy az általa szerkesztett ZUERST! című magazinban Németországban Mirzakanijan társai által megrendelt oroszbarát cikkeket jelentessen meg. Az e-mailekből kiderül, hogy ennek a propagandakampánynak 12 ezer eurós költségvetése volt, és tartalmazta az AfD-s Marcus Pretzell-lel készített interjú terveit az oroszokra kivetett szankciókról szóló problémákról, amely 2016 júliusában jelent meg.
Az ausztriai FPÖ-hez hasonlóan az AfD is az ügynökség egyik legfontosabb szövetségese volt. Mirzakanijan e-mailjei között szerepel egy terv az AfD-s Markus Frohnmaier 2017-es választási kampányának finanszírozására, és kiderül, hogy 2016 márciusában a hálózat az AfD szankcióellenes állásfoglalásának tervezetén dolgozott, amelyet két hónappal később a baden-wüttenbergi törvényhozó gyűlésen nyújtottak be.
Ochsenreiter ellen később nyomozás indult, mert egy ukrajnai magyar központ elleni álcázott gyújtogatással gyűlöletet szított Ukrajna és Magyarország között, de Moszkvába menekült, és 2021-ben váratlanul meghalt.
Piskorskit 2016 májusában, két hónappal a varsói NATO-csúcstalálkozó előtt fogták el Lengyelországban. Az e-mailekből kiderül, hogy Mirzakanijan hatalmas oroszbarát befolyásszerző akciót tervezett az eseményre Piskorski pártja, a Smena segítségével. Piskorskit azzal vádolták, hogy kémkedést folytatott az orosz és a kínai hírszerzés számára, és bár 2019-ben óvadék ellenében szabadlábra helyezték, továbbra is rendőri felügyelet alatt áll. (Piskorski és Klebanovics nem reagált a megkeresésekre.)
A Piskorski és Mirzakanijan tervét ismertető dokumentumok, amelyek célja az volt, hogy a varsói csúcstalálkozó alatt különböző országokban NATO-ellenes álláspontokat népszerűsítsenek, egy újságíró és négy politikai személyiség nevét tartalmazzák, akikkel együtt dolgoztak. Közülük kettőt - a litván Algirdas Paleckist és a magyar Kovács Bélát - 2021-ben bűnösnek találtak Oroszországnak való kémkedésben.
Miközben Mirzakanijan eltűnt a nyilvánosság elől, csoportjának európai szövetségesei továbbra is Moszkva-barát nyilatkozatokat tesznek és az orosz érdekek mellett agitálnak: Az AfD-s Frohnmaier bírálta Németországot, amiért segít Ukrajnának; az FPÖ-s Axel Kassegger tavaly szeptemberben azt követelte, hogy Ausztria vizsgálja felül az orosz szankciókkal kapcsolatos álláspontját; Robert Stelzl pedig novemberben egy oroszbarát bécsi tüntetésen a hírhedt orosz Z szimbólumot és az „Orosz hadsereg” feliratot viselő pólót viselt.
Amikor az újságírók a fotóról kérdezték, Stelzl nem mentegetőzött: Ezt Szerbiából rendeltem. Jó minőségű, jó anyagból készült, és az üzenete is megfelelő - mondta.
(Kovács Ferenc, index.hu)