A legkorruptabb uniós tagállam Magyarország
Idén 28. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését a Transparency International. Az úgynevezett korrupció érzékelési index szerint Magyarország a tavalyi évben az uniós tagállamok sorában Bulgáriát is megelőzve az utolsó helyre csúszott vissza. Az antikorrupciós szervezet kutatásában Magyarország 42 pontot szerzett a 100 pontig terjedő skálán, ezzel egy év alatt egy pontot és négy helyezést rontva a 2021-es eredményen. Idén mindez a 77. helyre volt elég a 180 országot vizsgáló felmérésben, ami világviszonylatban a középmezőnynek tekinthető, az EU-ban azonban a legrosszabb értéknek számít.
Hazánk 2020-ban Bulgáriával és Romániával közösen osztozott az Európai Unión belüli rangsor utolsó helyén, majd egy évvel később Románia előttünk, Bulgária pedig mögöttünk végzett. Ezzel Magyarország 2019 után másodszor szorult az utolsó előtti helyre.
Az utolsó helyet azonban idén először birtokoljuk egyedül, ami a Transparency szerint az elmúlt bő egy évtizedben zajló, „rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamat betetőzésének tekinthető”. 2012-ben az akkor 27 tagú Európai Unión belül hazánk még a 19. helyen állt, azóta azonban trendszerűen romlott a teljesítménye, összességében 13 pontot veszítettünk. Ugyanebben az időszakban Szlovákia és Csehország egyaránt 7 ponttal javította a megítélését, így aligha meglepő, hogy a V4 csoporttal való összevetésben zsinórban hetedik éve végeztünk az utolsó helyen. A Transparency szerint mára a korrupció súlyossága szempontjából hazánk globálisan Kuvaittal, Burkina Fasoval, a Salamon-szigetekkel, Kelet-Timorral, Trinidad és Tobagoval, valamint Vietnámmal van azonos szinten.
Az unióban továbbra is erős az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nagyságával mért gazdasági teljesítmény és a korrupció érzékelési indexben elért eredmény, vagyis a korrupcióval szembeni ellenálló képesség közötti összefüggés. Ez a hatás nem mindenhol érvényesül: számos országban – elsősorban Ázsiában – a magas korrupciós fertőzöttség tartósan együtt jár az imponáló gazdasági teljesítménnyel, amire Kína a legevidensebb példa.
A világranglista élmezőnyében rendre ugyanazok az országok találhatók: a tavalyi évhez hasonlóan 2022-ben ismét Dánia (90), Finnország (87) és Új-Zéland (87) végzett az első három helyen. Változatlanul negyedik Norvégia (84) és holtversenyben ötödik Svédország (83), valamint Szingapúr (83), ahogy Svájc (82), Hollandia (80), Németország (79) és Írország (77) is ismételten az élmezőnyben végzett.
Az utolsó három helyen, 13-13, illetve 12 ponttal Dél-Szudán, Szíria és Szomália osztoznak.
Komoly lépések történtek az unió nyomására
A felmérés szerint tavaly a korrupció elleni harc legjelentősebb eseménye a jogállamisági eljárás elindítása volt, amely feltételekhez köti az uniós támogatások folyósítását. Az unió történetében először döntött így az Európai Bizottság, ami a szerzők szerint az elmúlt tíz évhez képest személetváltásról tanúskodik.
A felmérés aláhúzza:
az uniós pénzek kiszabadítása érdekében tett kormányzati intézkedések hatásai még nem jelentek meg az idei korrupció érzékelési index eredményeiben. Az uniós források túlnyomó része elvileg rendelkezésre áll, de feltételekhez kötött. Jelen állás szerint
a jogállami mechanizmus alapján Magyarország a 2021–2027-es költségvetési ciklus három operatív programjából származó források 55 százalékához, azaz 6,3 milliárd euróhoz (mintegy 2500 milliárd forinthoz, a teljes kohéziós támogatás csaknem 30 százalékához) nem juthat hozzá mindaddig, amíg nem teljesíti az Európai Bizottság által meghatározott 17 feltételt („mérföldkövet”);
a helyreállítási alapokból (RRF) származó 5,8 milliárd euró (hozzávetőlegesen 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás lehívását pedig az unió további 10, főleg az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó követelményhez kötötte.
Így Magyarországnak összesen 27 úgynevezett „szuperfeltételt” kell teljesítenie, ráadásul a legfrissebb információk szerint ezen felül az Európai Unió alapjogi kartájában megfogalmazott értékek érvényre juttatása is előfeltétel, ha hozzá akarunk férni a kohéziós pénzekhez.
Aláhúzzák: az EU által kierőszakolt, a korrupció visszaszorítását célzó csomag az elmúlt másfél évtized legkomolyabb korrupció elleni intézkedéssorozata azzal együtt, hogy a kormány célja a lépésekkel nem a jogállamiság helyreállítása, hanem az uniós források lehívása.
„Ha a bizottság szigorúan ellenőrzi az új szabályok végrehajtását, a jövőben számítani lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések mérséklődésére, de arra nem, hogy semmissé válik az elmúlt évtized intézményi rombolása, és egy csapásra helyreáll a jogállam” – szögezik le a jelentésben.
Egyelőre nagy kérdőjel az Integritás Hatóság
A magyar kormány számos engedményt tett az uniós pénzek megszerzéséért, melyek közül a legfontosabb az Integritás Hatóság felállítása volt. A szervezet elsősorban az uniós közbeszerzéseket ellenőrzi majd, de ezen túl is lesznek lehetőségei és feladatai.
A Transparency szerint az Integritási Hatóság hatáskörei alulméretezettek, ugyanis
nem cselekedhet saját maga (nem indíthat nyomozást, nem járhat el a bíróság előtt), hanem kénytelen az illetékes állami szerv eljárását kezdeményezni;
vizsgálhat vagyonnyilatkozatokat, de nincs joga a feltárt szabálytalanságok szankcionálására, ahogy a jogosult társhatóságokat sem kényszerítheti rá, hogy tegyék a dolgukat.
A közbeszerzésekkel kapcsolatban ugyanakkor erősebb jogosítványok illetik meg, hiszen jogsértés esetén konkrét közbeszerzési eljárásokat is felfüggeszthet.
A jelentés szerint egyelőre bizonytalan, eredményes lesz-e az új intézmény működése: a nála összpontosuló hatalom és a jogosítványai leginkább az ombudsmani jogkörökre emlékeztetnek. A hatóságnak ugyan jelentési kötelezettsége van az EU felé, de ki van szolgáltatva a többi állami szerv – köztük a Közbeszerzési Hatóság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, az ügyészség, valamint az adóhatóság és a rendőrség – együttműködési készségének. Így a szervezet vezetésének elkötelezettségén múlik majd, hogy mennyire hajlandó konfliktust vállalni a kormánnyal és „a foglyul ejtett állam intézményeivel”.
A Transparency a K-Monitorral és az Átlátszóval együtt pályázat útján bekerült az Integritás Hatóság mellett működő Korrupció Elleni Munkacsoportba. Ennek a Transparency – saját elmondása szerint – addig marad a tagja, amíg esély mutatkozik az érdemi munkavégzésre.
A kormány már tavaly megkezdte a felfüggesztett uniós pénzek kiosztását
Magyarországon a közbeszerzések gazdasági súlya továbbra is jelentős: 2022-ben 4590 milliárd forintot tett ki az eljárások összértéke, ami 9 százalékkal haladja meg a tavalyi értéket, és jóval a koronavírus-járvány előtti szint fölött van. Az eljárások azonban rendkívül kitettek a korrupciónak.
Az Európai Bizottság sokadszor hívja fel figyelmet az egyajánlatos közbeszerzések magas arányára és a közbeszerzési piac koncentrációjára – a Korrupciókutató Központ adatai szerint 2011 és 2021 között 42, a kormánypárttal szoros kapcsolatot ápoló cég nyerte el az uniós források 21 százalékát –, amelyek jelentős korrupciós kockázatot jelentenek és csökkentik a verseny intenzitását. Az egyajánlatos közbeszerzések mértéke csökken, annak 35 százalékos aránya továbbra is jóval meghaladja az Európai Unió által elvárt 15 százalékos szintet, az arányuk pedig összességében hazánkban az egyik legmagasabb az EU-ban. 2022-ben a kormány ígéretet tett rá, hogy csökkenti az egyajánlatos eljárások arányát, és letornássza a számukat az unió által elvárt 15 százalékos szintre.
A koronavírus-járvány ürügyén vagy épp nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a kormány rendszeresen kivonja a legjelentősebb beszerzéseket a hagyományos közbeszerzési eljárások alól.
Tavaly több, az uniós jogszabályokkal szembemenő koncessziós eljárást is lezártak (egyebek mellett a hulladékkezelésre és az autópályák üzemeltetésére kiírt, 35 évre szóló koncessziós eljárást).
A 2021-ben kezdődő uniós programozási időszakban a források felfüggesztése miatt idáig egyetlen euró sem érkezett, ennek ellenére a támogatások kiosztása már tavaly megkezdődött. A kormányzati pályázati portál adatai szerint a helyreállítási alapból 193 pályázónak immár 528 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kiosztottak. Ez a források 20 százaléka, azonban egyelőre mindezt a magyar költségvetés állta. A győztes pályázók szinte kivétel nélkül állami, önkormányzati vagy egyházi tulajdonú cégek voltak, az eddig ismert egyetlen piaci szereplő Mészáros Lőrinc egyik energiacége volt.
Az uniós támogatások hasznosulásának hosszabb távú trendjeit vizsgálva az látszik, hogy hiába volt Magyarország az uniós költségvetés egyik legnagyobb kedvezményezettje, a pénzbeáramlás nem járult hozzá sem a hatékonyság, sem pedig a vállalkozások számával mért gazdasági aktivitás növekedéséhez, és nem csökkentek az egyenlőtlenségek, ellenben nőtt a korrupció – összegez a jelentés, amivel hasonló megállapításra jut, mint a 2022-es Társadalmi Riportban megjelent friss tanulmány, amely a EU-s források hazai hasznosulásáról fest lesújtó képet.
(Papp Attila, 24.hu)
