Passzold Vissza Tesó!
A Jane Goodall Intézet közös kampányt indított a KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban használt, de használaton kívülre került mobiltelefonokat célozza meg. Ezeket a készülékeket az emberek elpakolgatják különböző rejtett zugokba, ahol aztán évekig lapulnak, amíg egyszer csak kidobásra kerülnek. Nem is sejtve micsoda kincs rejlik benne. Miért fontos ez?
A mobiltelefonok előállításához szükséges koltán ércet Afrikában, veszélyeztetett fajok, pl. gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásszák, felemésztve erdeiket. Ezt a folyamatot szeretnénk megfékezni, így most elhatároztuk, hogy ezeket a mobilokat újrahasznosítás céljából összegyűjtjük. Arra kérünk mindenkit, hogy nézzen körül otthon, vegye elő, keressen egy általunk létesített gyűjtőpontot, és dobja be a kihelyezett dobozunkba.
Miért van szükség a mobilok újrahasznosítására, és mi az a “koltán”?
A koltán nevű ércből nyerik a tantál nevű fémet. Ezt kondenzátor bevonatok készítésére használják, így megtalálható a mobilokban, a laptopokban, gps-ekben, táblagépekben.
A világ koltán készletének 80% Afrikában található, ennek is nagy része a Kongói Demokratikus Köztársaságban (DRC). Ugyanott, ahol a hegyi gorillák, Grauer gorillák, bonobók, a csimpánzok is élnek. Élőhelyüket drasztikusan megváltoztatja a bányászat. Az erdők területe csökken, a meglévőket pedig a kitermeléshez használt utak hálózzák be.
A bányák jó része illegális. A bányákból az ércet gyakran Kigaliba (Ruanda) csempészik, melyet “Coltanville”-nek is neveznek, arra utalván, hogy a település az ásványból él. Ruanda, annyi koltánt exportál főleg Kínába, amennyi hivatalosan nincs is az országban, így próbálják a DRC-ből érkező fémet tisztára mosni. A koltánt hajóval szállítják Kigaliból a nyugat-európai országokba, és így gyakorlatilag lehetetlenné is teszik az érc eredetének követését. Illegális bányászat a gorillák otthonául szolgáló Kahuzi-Biega Nemzeti Park, Itombwe Rezervátum, Virunga Nemzeti Park (határ)területein történik.
Számok:
2018-ban 5.100.000.000 mobil jutott a 7.6 milliárd emberre. 1996-óta 6.000.000 ember halt meg a koltán bányászat következtében. Számítások szerint, ha a növekedési tendenciák ebben az ütemben folytatódnak 2025-re a 8.6 milliárdnyi emberiségből 5.9 milliárd előfizető lesz. Ebből következően 2020-ra a koltán kereslet meghaladhatja az 1000 tonnát.
Ha azonban a használt mobiltelefonokban található ásványok újrahasznosításra kerülnek, akkor ezen ércek bányászata csökkenni fog.
Hogy folyik a bányászat, milyen konfliktusokat okoz a térségben?
A kongói bányászat biztonsági feltételeiről jobb nem is beszélni. A gyermekmunka mindennapos, azonban mindennek tetejében a bányákat illegális félkatonai szervezetek tartják felügyeletük alatt.
Ezek mind külszíni bányák, amiket erdőírtással kezdenek egy-két futballpályányi területen, amit folyamatosan szélesítenek. Apró méretű járatokat vájnak a földbe, amiket rozoga támfákkal erősítenek meg. Az apró járatokba a gyerekek könnyedén beférnek.
A munkáért a bányászok, ha szerencsések, napi 1-2 dollárt kapnak. A szerencsétlenebbek feleségét és lányait fogolyként tartják, vagyis az ő életükért cserébe bányásznak a férfiak. A bányászat sokszor szinte kizárólagos bevételi forrás a kongói férfiak számára – a földjeiket a lázadó katonai szervezetek magukévá teszik, így szó szerint elvéve a mindennapi betevőjüket.
Az állatokat hogyan érinti a bányászat?
Ezer és ezer vadállatot ölnek le azért, hogy ezeket az embereket helyben élelemhez juttassák. „A nemzeti park dolgozóinak megfigyelése szerint 2000 decemberében mintegy 3150 bányászatból élő család (>10000 fő) költözött a Kahuzi-Biega Nemzeti Park területére. A családokat mintegy 300 vadász kísérte, akik a bányákat felügyelő milíciától kapott Kalashnikov fegyverekkel lőtték az állatokat, hogy élelemként szolgáljanak a bányászok számára. Feltételezhetően mintegy 3700 elefántot és 8000 gorillát mészároltak le.”*
A WWF 2018-as Élőbolygó jelentése alapján1960 óta a főemlősfajok 80%-a, 1970 óta az emlősfajok 60%-a eltűnt a Földről. Nincs több időnk, azonnal cselekednünk kell!
A konfliktusos ásványok importjának szabályozása:
2014. US: Dodd–Frank-törvény értelmében a cégeknek „jóhiszeműen” és „megfelelő mértékben” kell utánajárniuk a 3TG-készleteik származási helyének. Az amerikai egyesült államokbeli Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) 2012. augusztus 22-én elfogadta a Dodd-Frank törvény 1502. szakaszában említett Wall Street reformját és fogyasztóvédelmi programját, az úgynevezett „konfliktus-ásványokra” vonatkozó óvintézkedéseket. Ez a szabályozás előírja, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságból és a szomszédos országokból nyersanyagokat (*1) beszerző vállalatoknak nyilatkozniuk kell arról, milyen intézkedésekkel biztosítják, hogy az ásványkincs-vásárlásukból származó bevételekből ne részesüljenek emberi jogsértéseket elkövető fegyveres csoportok.
2016. EU: Európai Bizottság rendelet-tervezete szerint az importált ón, tantál, nióbium és arany több mint 95%-a felelős forrásból kell, hogy érkezzen az Európai Unióba. A szabályozás 2021. január elsejével lép életbe.
Az ENSZ szakértői jelentése szerint a kongói és ruandai feketepiacon olyan hivatalos zárjegyet is lehet kapni, mint amilyennel az igazoltan tiszta forrásból származó érceket látják el az erre illetékes nemzetközi szervezetek. Általános jelenség az is, hogy a konfliktuszónákban bányászott nyersanyagot valamelyik szomszédos országba csempészik, utána pedig úgy utazik tovább, mintha Ruandában vagy Angolában került volna ki a földből. A gyémánttal ellentétben a tantál származási helyét nem lehet utólag meghatározni.
Az Európai Bizottság rendelete szerint 2021-től az importált ón, nióbium, tantál, és arany 95%-ának felelős forrásból kell származnia, ami reményt ad a főemlősök, és az ott élő emberek számára, hogy megszűnhet ez a fajta, a Föld kizsákmányolására épült gazdasági modell, ami által akár a politikai helyzet is átrendeződhet.
A Jane Goodall Intézet válasza a problémára: Passzold vissza Tesó!
Ha szeretne valaki gyűjtőpontot a munkahelyén, az irodaházban ahol dolgozik, az iskolában ahol tanul, vagy akárcsak egy rendezvényen tudja biztosítani számunkra a megjelenést, és meg is hirdeti a leadás lehetőségét, akkor bátran keressen meg minket az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e- mail címen.
A zárt dobozokban összegyűlt használt telefonokat partnerünk az Inter-Metal Recycling Kft fogja újrahasznosításra átvenni, ahol egy zárt láncolaton keresztül kerül feldolgozásra, vagyis nem fogja tudni senki eltulajdonítani a készülékeket, vagy az abban lévő adatokat megszerezni.
Várjuk cégek jelentkezését is, akik a lecserélt céges flotta-telefonjaikat ajánlanák fel.
A programba való jelentkezéshez ezt az űrlapot kell kitölteni: https://goo.gl/forms/JriR52z2t72YNPUF3
A gyűjtőpontok folyamatosan kialakítás alatt vannak, vagy éppen megszűnnek. Ezek pontos helyszíneiről, indulásukról a Facebook oldalunkon, vagy a Google térképünkön tájékozódhattok.
Kiállítás kérhető!
A Védegylet Egyesület plakát és roll-up kiállítása a Jane Goodall Intézet főemlősökről szóló előadásával együtt megrendelhető iskolákba, munkahelyekre, irodaházakba, művelődési házakba, és egyéb közintézményekbe. További információk: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
(janegoodall.hu)
