Halálbüntetések, gyorsított eljárásban
Négy fiatalembert végeztek ki Iránban az alig négy hónapja kirobbant országos tüntetések után, további tizennyolcat pedig halálra ítéltek. Emberi jogi csoportok szerint súlyosan igazságtalan látszatperek után marasztalták el őket, gyorsított eljárásban. Mohamed Mehdi Karamit január 7-én akasztották fel, mindössze 65 nappal a letartóztatása után. Tizenöt percnél rövidebb időt kapott a törvényszék előtt a védekezésére – állítják a BBC perzsa adásának forrásai. Tragikus története tökéletesen illusztrálja, hogy Iránban a hatóságok miként alkalmazzák a kirakatpereket a tüntetők megfélemlítésére, akik szabadságot és a klerikális rezsim felszámolását követelik.
A tiltakozási hullám Mahsza Amini, egy 22 éves nő rácsok mögött bekövetkezett halála után kezdődött, akit szeptemberben vett őrizetbe az erkölcsrendészet, mert nem viselte „megfelelően” a kötelező fejkendőt.
Teherán a tüntetéseket „lázadásnak” minősítette, és megkísérelte határozottan elfojtani.
A biztonsági erők legalább 481 tüntetőt öltek meg a norvégiai székhelyű Iran Human Rights civil szervezet szerint.
Karamit a Teherántól nyugatra fekvő Karadzs városában november 3-án tartott tüntetések során, a félkatonai Baszidzs alakulat egyik tagjának meggyilkolásával összefüggésben tartóztatták le.
Utóbb a „korrupció a Földön” főbenjáró bűncselekményével vádolták meg. November 30-án állították bíróság elé a karadzsi forradalmi bíróságon tizenhat állítólagos bűntársával – köztük három gyermekkel – együtt, akiket szintén a gyilkosságban való részvétellel vádoltak.
Iránban ugyan a vádlottakat megilleti a jogi képviselet, de a mostanihoz hasonló kényes, illetve kémkedési ügyekben nem választhatnak maguknak ügyvédet. Ehelyett a bíróság jelöl ki egyet a számukra.
Zárt tárgyalás
A nagy horderejű tárgyalásokról kizárják a családtagokat és a sajtót. Ezekről csak az igazságszolgáltatás által közzétett, erősen szerkesztett felvételek tanúskodnak.
Az egyiken Karami szemmel láthatóan kétségbeesetten „bevallja”, hogy egy kővel fejbe vágta a Baszidzs tagját. A kirendelt védő nem vitatta, ehelyett bocsánatot kért a bírótól.
Karamit négy társával együtt december 5-én halálra ítélték. A gyerekek és nyolc másik vádlott hosszú börtönbüntetést kaptak.
A vádlottak családtagjait a hatóságok általában hallgatásra kényszerítik.
Mohamed apja, az utcai árus Maszala Karami ezzel szemben elmondta egy lapnak, hogy fia zokogva hívta fel az ítélethirdetés napján.
„Apa, közölték velünk az ítéletet. Anyának ne mondj semmit” – emlékezett vissza az apa, aki biztos fia ártatlanságában.
Egy ellenzéki aktivistacsoport szerint Karamit megkínozták. Amikor hozzátartozói meglátogatták a börtönben, bevallotta, hogy az őrök eszméletlenre verték. Azt hitték, meghalt, ezért a börtöntől távol megszabadultak tőle, és csak akkor vitték vissza, amikor rájöttek, hogy még mindig él.
A kínzásoknak nem szakadt vége. Mindennap azzal fenyegették, hogy megerőszakolják.
Az iráni igazságszolgáltatás szerint az alsóbb szintű bíróság halálos ítéletét a Legfelsőbb Bíróságnak kell jóváhagynia, de még utána is marad lehetőség fellebbezésre.
Karami apja azonban hiába kereste a kirendelt védőt. Válaszra sem méltatta.
Ezután fogadta fel Irán egyik legtekintélyesebb emberi jogi ügyvédjét, de Mohamed Agasszi is csak falakba ütközött. Beadványaira nem kapott választ, és végül a Legfelsőbb Bíróság is elutasította fellebbezését.
A hatóságok nem is titkolták, hogy a gyorsított eljárás és a szigorú ítélet célja az elrettentés.
A védőügyvédet is őrizetbe vették
Szejed Mohamed Hosszeinit, egy 39 éves önkéntes gyermekedzőt január 7-én Karamival együtt végezték ki akasztással, ugyanezért az állítólagos bűncselekményért.
A szülei már meghaltak, így az ítélethirdetés után nem indult a családja által vezetett kampány az élete megmentéséért. Sok iráni osztott azonban meg egy posztot, amelyben azt hirdették: Mi mindannyian Mohamed családja vagyunk.
A bipoláris betegségben szenvedő Hosszeininek sikerült független jogi képviseletet találnia, miután a legfelsőbb bíróság helybenhagyta a halálos ítéletét.
Ali Sarifzadeh Ardakani ügyvéd decemberben látogatta meg a börtönben.
„A látogatás alatt végig sírt. Beszélt a kínzásokról, arról, hogy megbilincselve és bekötött szemmel verték, fejbe rúgtá,k és elvesztette az eszméletét” – írta az ügyvéd, aki szerint védence „vallomásait kínzással kényszerítették ki, így minden jogalapot nélkülöznek”.
Ardakani benyújtotta a Legfelsőbb Bíróság döntése elleni fellebbezéshez szükséges iratokat, mire felszólították, hogy január 7-én térjen vissza a bíróságra. Odafelé tartva értesült, hogy ügyfelét közben már felakasztották.
Őt őrizetbe vették, mert védence kínzásáról tweetelt.
Nincs kihez fordulni
Az emberi jogi szervezetek elítélik az iráni igazságszolgáltatást, mert „kényszerített vallomásokra” támaszkodik.
Az állam által kijelölt ügyvédek gyakorlatilag cinkos kihallgatóként működnek a tárgyalások során, és inkább nyomást gyakorolnak a vádlottakra, mintsem hogy védenék őket.
Az Iran Human Rights jelentése szerint jelenleg legalább 109 halálra ítélt vagy halálos bűncselekményekkel vádolt tüntetőt fenyeget a kivégzés veszélye. Átlagéletkoruk 27 év, hárman pedig még kiskorúak.
A nemzetközi tiltakozás ellenére egy héttel Karami és Hosszeini kivégzése után felakasztották Alireza Akbari brit–iráni kettős állampolgárt, az iráni védelmi minisztérium volt vezető tisztviselőjét, akit kémkedésért ítéltek el. Egy megszerzett hangfelvétel tanúsága szerint Akbari azt állította, hogy megkínozták, és arra kényszerítették, hogy „bevallja” azokat a bűncselekményeket, amelyeket el sem követett.
(index.hu)
