Erdő Péter bíboros vezette a gyertyás rózsafüzér-körmenetet a békéért a budai Várban
Október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepének estéjén Erdő Péter bíboros, prímás gyertyás rózsafüzér-körmenetet vezetett a békéért a Budai Várban. A körmenet a Nagyboldogasszony-templom előtti Szentháromság térről indult. A több száz imádkozó bejárta a Várnegyed utcáit, majd visszatért a Mátyás-templom elé.
A gyertyás rózsafüzér-körmenetet az Emmánuel Közösség, a Szeretetláng Mozgalom, a Szociális Testvérek Társasága, valamint több egyházi közösség hirdette meg mindazoknak, „akik szívükben hordozzák hazánk, Európa és a világ békéjét és védelmét”.
A Szeretetláng Mozgalom által megfogalmazott közlemény kiemeli:
a februárban kirobbant ukrajnai háború nem csendesedik, s ahogy mélyül a konfliktus, az is látszik, hogy emberi megoldást nagyon nehéz találni a sokasodó szenvedésre és problémára.
A naponta érkező riasztó hírek hallatán elérkezett az idő, hogy felidézzük magunkban a régmúlt vagy az utóbbi idők olyan rendkívüli eseményeit, amikor a közös ima, különösen a rózsafüzér ereje csodás módon megváltoztatta a történelem menetét. Az egyik legismertebb ezek közül a Fülöp-szigeteki rózsafüzéres forradalom. 1986-ban Manilában kétmillió, a csuklóján rózsafüzért viselő ember gyűlt össze bíboros főpásztoruk vezetésével, hogy békés úton elérjék Ferdinand Marcos elnök távozását. Amikor a diktátor kiadta ellenük a tűzparancsot, egy csodás szépségű, fénynyalábtól övezett hölgy jelent meg az állig felfegyverzett katonák és a rózsafüzért imádkozó tömeg előtt. Ez elegendő volt ahhoz, hogy megakadályozza a vérontást, és Marcos elnök másnap elhagyta az országot.
A rózsafüzér-körmenet helyszíne azért lett a budavári Nagyboldogasszony-templom előtti Szentháromság tér, mert emblematikus történelmi helyszíne Magyarország békéjének.
1686-ban, a török kiűzése során ugyanis nevezetes „Mária-csoda” történt itt. Egy robbanás után a Szent Szűz addig elrejtett szobra tűnt fel a törökök előtt, amit ők természetfeletti jelenésként értelmeztek, s ettől a helyőrség morálja szinte azonnal összeomlott, így a város még aznap a keresztények kezére került. Magát a Szentháromság teret is ezután alakították ki hálából őseink a Nagyboldogasszony-templom körül.
A gyertyás rózsafüzér-körmenet előtt az Emmánuel Közösség zenekara dicsőítő dalokat énekelt. Az est kezdetén Fábry Kornél, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója köszöntötte a templom előtti teret teljesen megtöltő híveket. Örömét fejezte ki, hogy ilyen sokan vagyunk és azért is, mert öt-hat ukrán határhoz közeli falu jelezte, hogy lélekben csatlakozik az imádkozó körmenethez, csakúgy, mint a csíksomlyói hívek. Kornél atya leszögezte: bízunk a rózsafüzér ima erejében. Példaként említette a lepantói csatát és az osztrák példát.
Szent V. Piusz pápa 1572. október 7-én vezette be Rózsafüzér Királynője ünnepét (először Győzelmes Boldogasszony néven), Győzedelmes Nagyasszonyunk tiszteletére, az 1571. október 7-ei, lepantói tengeri ütközet emlékére. A pápa és az egész keresztény világ ezt a győzelmet a rózsafüzér-imádságnak, illetve a Szűzanyának tulajdonította. Szent V. Piusz, a csatát segítendő, a rózsafüzért imádkozta; közben látomása volt: a győzelmet látta. Délben valóban megfordult a szél, a füstöt a törökökre vitte, így a keresztesek győztek.
A II. világháborút követően a szovjet hadsereg tíz évig tartózkodott Ausztriában. Az osztrák kormány háromszáz alkalommal tárgyalt a szovjetekkel a kivonulásról, de Molotov külügyminiszter kerek perec kijelentette: ha az oroszok egyszer megszereznek valamit, akkor azt önszántukból nem adják vissza. Reális volt a veszélye annak, hogy Ausztria végleg Magyarország sorsára jut. Ekkor azonban egy ferences szerzetes, Paulicsek atya országos rózsafüzér imát hirdetett meg, amelybe osztrák politikusok is bekapcsolódtak. S bekövetkezett az elképzelhetetlen, a szovjetek 1955 májusában békésen, önszántukból kivonultak Ausztriából.
Erdő Péter bíboros a körmenet elején elmondott beszédét teljes terjedelemben közöljük.
„Azt mondta az Úr kezdettől fogva: Az én gondolataim a békesség gondolatai, és nem a pusztulásé (vö. Jer 29, 11). De a te Gondolatod nálad van Urunk, és mi nem tudjuk, hogy te mit gondolsz. Vajon ki látta az Úr gondolatait, vagy tanácsot ki adott neki? (Vö. Róm 11, 34)
De leszáll hozzánk a békesség gondolata, hogy megvalósítsa a békét. Az Ige testté lett, és már közöttünk élt (Jn 1, 14). Valóban a szívünkben él a hit által, ott van emlékezetünkben, ott él a gondolatunkban, és leszáll egészen a képzeletünkig.
Miként lehetséges mindez? Gondolj arra, aki a jászolban feküdt, és a Szűz ölében pihent. Kövessük őt a hegyre, ahol prédikált, az éjszakába, amelyet imádkozva átvirrasztott.
Kedves Testvérek!
A mai estén rózsafüzért imádkozva járjuk a Várnegyed utcáit. Kérjük a Magyarok Nagyasszonyának közbenjárását fővárosunk, népünk és az egész világ békéjéért. Hazánkban csodálatos imameghallgatások fűződnek Magyarok Nagyasszonyának kegyképéhez, amelyet a márianosztrai pálosok őriznek.
Vezessen és kísérjen minket utunkon a Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya és Szent Fia, akiket ez a szentkép ábrázol.”
*
A gyertyás rózsafüzér-körmenet végén Fábry Kornél arra kérte a jelenlévőket, hogy továbbra is imádkozzák a rózsafüzért Európa és a világ békéjéért, egészen addig, míg be nem fejeződik a háború Ukrajnában. Egyúttal bejelentette: november 5-én, Szent Imre herceg liturgikus emléknapján a budapesti Szent István-bazilikában az esti szentmise után rózsafüzér imádságra várják a híveket.
Ezt követően Erdő Péter bíboros a Halászbástya felől megáldotta a várost és az egész országot. Végül pedig a Boldogságos Szűz Mária közbenjárását kérte népünk, Európa és az egész világ békéjéért.
A gyertyás rózsafüzér-körmenet a Boldogasszony Anyánk egyházi népének és a magyar Himnusz eléneklésével ért véget.
Szerző: Bodnár Dániel
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
