David Wilkerson az "utolsó idők" nyugtalanságáról
"Tudni fogod, mikor hív ki Téged a Szentlélek a körülötted levő sekély kereszténységből. Tudni fogod, mikor akar az Úr természetfölötti módon megérinteni Téged. Tudni fogod, mikor hív ki a hétköznapokból. Meg fogja rázni fészkedet. Megmagyarázhatatlan isteni nyugtalanság vesz elő. Érdektelenség fog el aziránt, amit eddig végeztél.
Minden sikered az üresség és beteljesületlenség érzését kelti Benned. Bármivel rendelkezel, vagy bármit teszel is, egyik sem elégíti ki a Valóság iránti szomjadat. Érezni fogod, hogy egy nagyon mély szükséglet még nincs kielégítve Benned. Kérdéseid megválaszolatlanok lesznek. Az elégedetlenség hosszú árnyékot vet egész életedre. Ez annak a jele, hogy Isten természetfeletti módon foglalkozik Veled; megpróbál rávenni, hogy engedj el mindent, amit nagy becsben tartasz. Ő ilyen módon akarja megmutatni, hogy szükségleteid valójában szellemiek és nem fizikaiak.
Majd érzed mágneses erejét, mely von Téged az imához, a megtörtséghez és önmagad megüresítéséhez – a szellemi éhséghez. Hamarosan meg fogod érteni ezeket a kielégülést nyújtó örökkévaló értékeket és lelked felkiált: „Egészen idáig erre vártam! Elvette a földit és szellemivel helyettesítette.”
Szentek, a kulcsszó: éhség. Megígérte, hogy megelégíti az éhező szíveket. Én még sosem éheztem ennyire Istenre. Időnként majdnem felemészt ez az éhség. Minden ébredő órámban lelkem Őutána nyújtózkodik. Minthogy mindig az Ő gondolati járnak az eszemben, a világ dolgai elveszítették értéküket. Az anyagi dolgokra Pálhoz hasonlóan tekintek – e világ szemétjét látom bennük. Kezdek senki lenni – és ez olyan jó érzés.
Te is érzed ezt az elhívást, hogy mélyebben járj Istennel? Lelked több szellemire éhezik-e életedben? Ha igen, fejezd be ezt a polgárháborút magadban úgy, hogy mindenedet, amid csak van, a Mester rendelkezésére bocsátod. Abban a pillanatban megszűnik a nyomorúság, mihelyt mindent átadsz Neki. A valódi békét és boldogságot akkor fogod megismerni, mikor felhagysz azzal, hogy legyél valaki. Ne akarj Jézuson kívül semmit és életed új értelmet kap.
NE FECSÉRELJ EL EGYETLEN TOVÁBBI ÓRÁT SEM
Legnagyobb bánatom, hogy oly sokáig voltam távol Isten útjától. Éveket töltöttem el azzal, hogy szenvedélytől hajtva végeztem dolgokat. Lelkileg vak voltam, mert nem tudtam, hogy Istennek minden lépésemet világosan irányítani kell. Nemzetközi szószékem volt – ezreknek prédikáltam – túlzsúfolt nézőtérrel. Hála legyen Istennek, amiért megmutatta nekem, hogy ennél sokkal több van. Se a számok, se a tömeg semmit sem számítottak. Azt szerettem volna ugyanis látni, hogy az emberek jobban elmélyülnek Istenben. Azt akartam, hogy többé semmi közöm ne legyen sekélyes döntésekhez. Istennek teljesen meg kellett változtatnia gondolkodásomat és most Gedeonhoz hasonlóan tudom, hogy a legnagyobb nem mindig a legjobb.
Ne engedd, hogy ez Veled is megtörténjék. Vess számot életeddel és értékeiddel. Zárd össze magad Istennel egy titkos kamrában. Kitartóan imádkozz lelki éhségért. Kérj Istentől megtört szellemet, amiért ennyi időt elpazaroltál. Imádkozz, hogy még nagyobb vágy fejlődjék ki Benned Igéje iránt. Imádkozz megtört, szomorú szívért. Imádkozz, hogy életed tisztuláson menjen át. Azután készülj fel rá, hogy bevessenek a tüzes megpróbáltatásokba.
„Tűzzel tisztítja meg Lévi fiait” (Malakiás 3,3)
Elárulhatom Neked, megéri! Ez a tüzes megtisztulás nem látszik örvendetesnek, sőt, inkább fájdalmasnak. Rövidesen utána viszont dicsőíteni fogod az Urat az életedben elért eredményekért. Az aggodalom mind a múlté lesz. Minden világi ambíciód kihal. Szellemi szemeid megnyílnak az Igazság előtt. A Szentlélek jelenti meg Neked az ismeretet. E világ gazdagságát felváltod majd a Krisztus Jézusban való igazi gazdagságra. Minden reggel túláradó örömmel ébredsz. Lelked így kiált fel: „Megtaláltam, ami után a lelkem vágyakozott – nyugalmat, gyönyörű nyugalmat az én Uramban.” Akkor majd elmondhatod Dáviddal együtt:
„A Te színed előtt örömnek teljessége van; a jobbodon gyönyörűségek vannak mindörökké.” (Zsoltár 16,11)
(David Wilkerson, 2012)