Meglelték Bétszaida romjait, ahol Jézus sokat tanított, gyógyított
Egy nemzetközi kutatócsoport bukkant az elveszett Bétszaida városának romjaira Mordechai Aviam és R. Steven Notley régészdoktorok vezetésével – adta hírül augusztus 10-én a Háárec (Haaretz) izraeli napilap nyomán a Qubit. Krisztus sokat gyógyított és tanított errefelé, több ismert csodatétele is e területhez köthető, az újszövetségi források szerint legalább három apostol innen származik.
Különleges templomromokra is bukkantak, amelyek könnyen lehetnek a Péter háza fölé később épített templomnak a maradványai is.
Izrael legnagyobb édesvizű tava, a Kineret-tó (amit korábban Galileai-tengerként említettek) fontos biblikus helyszín: az Újszövetség szerint a tó mentén történtek Jézus tanításai, itt hangzott el a hegyi beszéd, valamint a csodatételeinek egy része (vízen járás, csodálatos halfogás, vihar lecsendesítése) is ide kötődik. A Biblia több olyan települést is említ a tó partjáról, amelyek valódi helyszíne máig kérdéses. Az egyik ilyen elveszett város a Kafarnaumtól nem messze eső Bétszaida, ahonnan az újszövetségi források szerint Jézusnak legalább három apostola (Fülöp, Péter és András) származott, és a Szentírás szerint Jézus itt gyógyított meg egy vak férfit, valamint itt történt az ötezer ember megvendégelését megelőző kenyérszaporítás csodája is.
A régészeknek sokáig több elképzelésük is volt arról, hogy hol terülhetett el az említett város, ezt leszűkítették aztán az el-Araj nevű ásatási területre: itt nemcsak római kori maradványokat és a zsidó településre utaló házakat találtak, hanem egy ötödik századi bizánci bazilika romjait is, amely egy Szent Péterhez intézett könyörgést tartalmazó mozaikot rejtett magában. Az apostolok vezetőjéhez intézett felirat a templom sekrestyéjében található mozaikpadló része volt, amelyet bizánci virágmintákkal díszítettek. A kutatók szerint ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az ásatások helyszíne az egykori Bétszaidát rejti magában, míg a feltárt bazilika annak az Apostolok templomának felel meg, amelyet Szent Willibald nyolcadik századi írása szerint Szent Péter és testvére, András háza fölé építettek. Utóbbit inkább valószínűsítik a régészek, egyelőre nincs száz százalékos bizonyítékuk rá. Ettől még a Szent Péternek szánt könyörgést tartalmazó felirat nagyon fontos az apostol és a bazilika kapcsolatának azonosítása szempontjából, és megerősíti a templomot a 8. században meglátogató Willibald püspök tanúvallomását, miszerint a bizánci korban a kereszténység Bétszaidában emlékezett meg Szent Péter szülőházáról, és nem Kafarnaumban, ahová csak az 1920-as évektől kezdve helyezik Péter otthonát.
Josephus Flavius zsidó-római történetíró szerint Bétszaidát Heródes Fülöp fejedelem alakította át szerény halászfaluból polisszá vagyis római várossá. A történelmi feljegyzésekben azonban csak a harmadik század végéig szerepelt a település, majd közel kétszáz évre eltűnt az írásos emlékekből. A régészeti kutatások kimutatták, hogy ebben az időszakban jelentősen megemelkedett a tó vízszintje, ezért valószínűleg az áradás és az iszaposodás miatt a zsidó település jó része odaveszett.
Fotó: Háárec
Magyar Kurír
