Kilátástalan helyzetek a kulturális szférában
Az elmúlt hetekben leginkább a veszélybe került Átrium ügyétől volt hangos a nyilvánosság, ám számos más kulturális helyszínt, társulatot, produkciós irodát is érzékenyen érint a kulturális támogatási rendszer működésének átláthatatlansága (24.hu):
Az Átrium a két fő állami forrásából az idén az egyiket – jelentős késéssel ugyan, de – megkaphatja. A másikból most valószínűleg nem részesül, miközben olyanokat is támogat a kormány, akiket nem is lenne szabad.
A csaknem egy évtizeden át, 2009-től 2018-ig működő, előadó-művészeti társaságiadó-támogatást, más néven a kulturális taorendszert most sokan visszasírják, pedig korántsem működött tökéletesen. A taorendszerben a kulturális szervezetek a nettó jegybevételük 80 százalékáig kaphattak támogatást, amely a cégek társasági adójából volt leírható, ennek révén több tízmilliárd forint folyt a kultúrába. Első hallásra ez szép számnak tűnik, de közelebbről megvizsgálva komoly problémák jelentkeztek a tao felhasználásával kapcsolatban. Például olyan „társulatok” jutottak így milliárdnyi közpénzekhez – hazugsággal vagy csalással –, melyek sokszor semmilyen nyilvános tevékenységet nem végeztek. A G7 mutatta be szemléletesen korábbi cikkében, hogyan éltek vissza a rendszer által adott lehetőséggel ezek a vállalkozások: a visszaéléseket utólag is igazolja, hogy a 2017-es év ötven legnagyobb árbevételű előadó-művészeti szervezetéből csaknem harmincnak lényegében lenullázódtak a milliárdos vagy sok százmilliós bevételei a rendszer megszüntetése után. Egyetlen példa: a listán szerepelt a jegyárbevétele alapján még az Operaházat is lepipáló csepeli lakásszínház is.
A visszaélésekre hivatkozva a kormány – ahelyett, hogy a valódi célszervezetekre racionalizálta volna – 2018-ban felszámolta ezt a típusú állami támogatási rendszert. A helyébe lépő új rendszert még érintett pályázóként sem könnyű átlátni, külső szemlélőként meg aztán végképp nem. Cikkünkben megpróbáljuk elmagyarázni, miért került kilátástalan helyzetbe rengeteg társulat – hosszú távon mindenképpen. Az elmúlt időszakban az Átrium ügye kavarta a legnagyobb vihart, de korántsem ők az egyetlenek. Péterfy Bori a teljes szcéna jövőjéről beszélt, amikor azt nyilatkozta: ami most ránk vár, az már szinte csak a teljes kivégzés lehet.
A hatályos előadó-művészeti törvény a szervezetek két nagy csoportját különbözteti meg:
a minősítetteket (ezen belül vannak a nemzeti és a kiemelt minősítésűek),
illetve a nem minősítettek.
A minősítettekről a miniszter dönt, ezek jellemzően önkormányzati fenntartásúak, de akadnak köztük magánszínházak is. Ezeknek a működtetéséről külön állapodik meg az érintett önkormányzat és az állam. Speciális helyzetben van Budapest, itt a színházak önkormányzati tulajdonban maradtak, egyes intézményeket az állam, másokat a fővárosi önkormányzat működtet, de vannak közös fenntartásúak is. A fentieken kívül minden egyéb nem minősített szervezetnek számít.
A szervezeteknek három fő bevételi forrásuk van:
működési támogatás,
a taót felváltó többlettámogatási rendszer,
illetve a Nemzeti Kulturális Alap (NKA).
Működési támogatás
A nem minősített társulatok már a működési támogatás esetében is sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. A minősített szervezetek a támogatást közvetlenül kapják az önkormányzat és a kormány fent említett megállapodása alapján, a minisztérium csupán végrehajtóként működik közre. Számukra tehát garantált, hogy az előző évi működési keretük minimum 80 százalékát megkapják. Így persze sokkal pontosabban tudnak előre tervezni, mint a nem minősítettek, amelyeknek viszont évente kell pályázniuk a működési támogatásért február 15-ig bezárólag, a kérelmekről pedig április 30-ig dönt a minisztérium.
Idén ez a kiszolgáltatottság még tovább erősödött, mivel a nem minősített szervezetek ezt az alap működési támogatást sem kapták meg – legalábbis mostanáig.
Döntés ugyan már született ezekről, ám a támogatói okiratokat még nem kapták meg a FESZ tagjai, márpedig ezek a dokumentumok az előfeltételei az összegek folyósításának. Hivatalos indoklása a késedelemnek nincs, de a kormánytól szóban az az indoklás érkezett, hogy a csúszás oka technikai, alapvetően a minisztériumi átszervezés, vagyis hogy a kulturális terület az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI) átkerült a KIM-hez.
Csakhogy a támogatások megítélését követően a kormány 415 milliárd forintot zárolt a büdzséből, és ebből csaknem 28 milliárd érinti a KIM-et. A független szektor nem véletlenül szisszent fel ezen hír hallatán, ugyanis 2010-ben is megesett már, hogy a kormány zárolta a minisztériumok pénzeit, és akkor is késett a megítélt támogatások kifizetése, amit végül még meg is kurtítottak 36 százalékkal. A FESZ-nél ennek ellenére abban reménykednek, hogy hamarosan mégiscsak folyósítják a már megítélt teljes működési támogatást a szervezeteknek.
Erre – úgy néz ki – valóban sor kerül, legalábbis a minisztérium most kedden kiadott egy közleményt, amiben azt ígérte, még ezen a héten utalják a megítélt támogatást. Ám ez a pénz a függetlenek támogatásának csak az egyik része.
Többlettámogatás
Egy másik forrás a kiesett taobevételeket helyettesítő többlettámogatás. Ebből kaphatnak minősítettek és nem minősítettek is, utóbbiak jogosultak a működési támogatásuk kiegészítését is kérvényezni.
Hogy arányaiban milyen összegről is van szó, arról a FESZ így írt a lapunknak adott válaszában: „Kisebb, saját játszóhellyel nem rendelkező társulatok esetében a taotámogatás legfeljebb körülbelül 10–20 százalék többletet jelentett.
A nagy nézőtérrel rendelkező, sokat tájoló (a darabokkal saját falain kívül is turnézó) színházak esetében a taotámogatás a költségvetésben a jegybevétel mellett a legfontosabb támogatási forrás volt.
A többlettámogatási rendszerben kiosztottak idén a választásokig közel 13 milliárd forintot, vagyis csaknem egy milliárddal többet, mint a támogatás tavalyi kiírásakor. Igaz, ez az összeg eredetileg, 2019-ben még 37 milliárd forint volt, a 2021-re vonatkozó, tavalyelőtti kiírás pedig 27 milliárd, de idén, 2022-ben is támogattak 365 szervezetet és magánszemélyt (az azt megelőző évben még 1243-at).
NKA
NKA-s pénzeket csak költségvetési szervek kaphatnak, illetve ezen kívül projekt alapon lehet elnyerni, de itt már nem kizárólag szakmai döntések születnek, amióta a kollégiumokba a Magyar Művészeti Akadémia és a minisztérium is delegál tagokat.
Mindebből az következik, hogy számos, minősítéssel nem rendelkező szervezet – legyen szó színházi vagy tánctársulatról, befogadó helyről, produkciós házról, akár több évtizedes múlttal rendelkező, népszerű szervezetekről – idén talán semmilyen állami forrásból nem részesülnek.
Nincs átláthatóság
A taót pótló többlettámogatásoknál az egyik fontos problémát az jelenti, hogy nem átláthatók a szempontok. Az elmúlt években nem volt hivatalos információ arról, hogy ki, mire, miért, kitől és mennyit kap.
Kitől?
Elvileg az utóbbi években, az új kormány felállásáig a kulturális államtitkári posztot betöltő Fekete Péter döntött róla, de nyilván nem egyedül nyálazta át a több mint ezer igénylést. Fekete egy májusi beszélgetésen azt mondta, hogy erre az évre már elfogyott a pénz, de talán még találnak majd forrást. Ez azonban a zárolások fényében nem túl valószínű.
Mire?
Idén tizenhárom kategóriában írtak ki támogatást – tavaly 39 kategóriában –, ezek között vannak a működési kiegészítő támogatások mellett programalapúak is (határon túli előadó-művészeti, családbarát programok; kortárs színpadi és zeneművek megrendelése).
Mindez azonban úgy valósult meg, hogy például a Kísérletező és Alternatív Színházak működést kiegészítő támogatása kategóriában az 500 millió forintos keretből 188 millió forintot, a Befogadó színházak működést kiegészítő támogatása kategóriában a 2 milliárd forintból mindössze 683 millió forintot ítéltek meg.
De hogy pontosan mire is adta a minisztérium a pénzt, nem lehet tudni, indoklást ugyanis nem tartalmaznak a bírálati listák, ahogy nyilvános, előre rögzített szempontrendszer sem létezik. Vagyis egy szervezet eddig sem tudhatta, hogy mire érdemesebb inkább beadni a kérelmét, illetve az igényelt támogatás hányadrészét kapja meg.
Kinek?
Hova ment akkor a pénz? A tavalyi pénzosztás után a hvg.hu értékelésében azt írta, megéri
lovasszínháznak lenni, még ha versmondó egyesületről is van szó;
A38-nak lenni, mert akkor szinte külön kategóriánk van;
Feketének, L. Simon Lászlónak, Vidnyánszky Attilának, Demeter Szilárdnak lenni, vagy legalábbis velük jó kapcsolatot ápolni.
Nem szerencsés viszont főleg olyan függetlennek vagy magántársulatnak lenni, amiknél a fenti kritériumok nem teljesülnek.
A fenti kérdésekre azért is hiányoznak a válaszok, mert a többlettámogatási programból nem pályázat benyújtásával lehet pénzhez jutni, hanem egyedi igénybejelentés útján. Ugyanakkor vannak a még egyedibb kérelmek is, ilyenkor a hivatalos utat megkerülve, elvileg a minisztériumnak írt levélben kérnek a szervezetek pénzt, az államtitkár megítéli nekik, és csak utána kell leadniuk a pályázati adatlapot. Ez a módszer azonban sehol nincs rögzítve, hivatalosan nem is létezik egészen addig, míg az így pénzt kapók váratlanul fel nem bukkannak a támogatottak listáján.
Erre ment el az idén 7 milliárd forint, vagyis a támogatások több mint fele. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos utat megkerülve, a határidő lejárta után könnyebb volt pénzt szerezni. Ráadásul így igényeltek olyanok is, akik az egész rendszernek nem is lehetnének részesei, mert nem szerepelnek az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásában.
Ilyen például a Művészeti Szilícium Völgy Kft, amelynek tulajdonosa a köztévén sugárzott Virtuózok egyik megalkotója, Peller Mariann (nem azonos a műsorvezetővel), a cégnek 1,2 milliárdot ítéltek meg, a keretösszeg 10 százalékát „kulturális esemény támogatására”. Hogy mi ez a kulturális esemény, nem derül ki a döntési listából.
A Művészeti Szilícium Völgy Kft. tipikus példája – és nyertese – ennek a rendszernek, hiszen úgy ítélték meg neki az összes forrás 10 százalékát, hogy
nem teljesül a minimális kritérium, vagyis a pályázó nem regisztrált előadó-művészeti szervezet,
a hivatalos utat megkerülő egyedi kérelem útján jut a pénzhez,
mindezt ráadásul úgy, hogy még a 2019-es, 544 millió forintos támogatással sem számolt el.
Kap pénzt – egyenként 2,5 millió forintot – 18 sportegyesület is a Mező Ferenc Program keretében, hogy megismerkedjenek az utánpótlásukban nevelkedő fiatalok a magyar kultúra értékeivel, a remények szerint „a résztvevők nemzeti identitása erősödik”, miután ellátogatnak a Fővárosi Nagycirkuszba és az Operába, noha ezek a csapatok továbbra is részesülnek a sporttaóból – leginkább épp az utánpótlás-nevelés okán.
Összesen 23 szervezet kap 100 milliós vagy annál nagyobb összeget, ebből nyolc nincs regisztrálva az előadó-művészeti nyilvántartásban. Emellett – a teljesség igénye nélkül – kap például
több állami, önkormányzati és minisztériumi fenntartású szervezet (a fideszes XVII. kerület például 120 milliót „kulturális intézmény támogatására”),
Vidnyánszky Attilához, a Nemzeti Színház igazgatójához, a bekebelezett Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnökéhez köthető több szervezet (Déryné Program, Karinthy Színház),
a Nemcsák Károly családjához köthető Turay Ida Színház 300 milliót,
a Virtuózok másik megalkotója, Vadász Dániel fesztiválszervezésre 120 milliót,
az A38 150 milliót,
a Kőszívű és a Puskás musicalt jegyző Musical Neked Kft.-n keresztül Szente Vajk és Szabó László (az első Orbán-kormány helyettes államtitkára) 120 milliót.
De 100 millió alatt is vannak érdekes támogatások, nem csak a sportkluboké, ott van például a 75 milliója az NK Produkciós Irodának, melynek tulajdonosa az Elios-ügyben többször is a hírekbe került Orbán András.
Elbírálás alatt
Eközben viszont rengeteg szervezet – főleg a függetlenek – tavaly november végéig beadott kérelme hivatalosan „elbírálás alatt” van. Hogy pontosan mennyi, nem tudni: a tavalyi és az idei támogatottak között csaknem 900 támogatottnyi a különbség. Az Átrium mellett biztosan ide tartozik az – egyébként ráadásul kiemelt magánszínházként számon tartott – Centrál Színház (rajtuk kívül a hétből csak egy kiemelt magánszínház, a Recirquel nem kapott támogatást), a Stúdió K, a Veres1 Színház, Mundruczó Kornél Proton Színháza, Pintér Béla és Társulata, a TÁP Színház, a Láthatáron Csoport, a Katlan Csoport, a Duda Éva Társulat, a KV Társulat, a FAQ Színház, a Füge Produkció, a Gólem Színház, a Hodworks, a Káva Kulturális Műhely, a MASZK Egyesület, a Stereo Akt, a MU Színház, a Nézőművészeti Kft. vagy a Willany Leó – legalábbis ők csatlakoztak a FESZ nyílt leveléhez.
Ezek a szervezetek a minisztériumi felhívás eredeti feltételeinek eleget téve nyújtottak be kérelmet, de a pályázatukat nem bírálta el a döntéshozó. „A nyilvántartásba vett, közfeladatot ellátó szervezetek működésére fordítandó támogatási keretet a minisztérium más célra fordította, mint amelyre azt a költségvetésben tervezte” – írta Csák János miniszternek és Hoppál Péter új államtitkárnak szóló nyílt levelében a FESZ, amiben azt is kiemelik: azonos jogállású szervezetek esetében is előfordult, hogy egyesek igényét elbírálta a döntéshozó, másokét nem, így sértve meg a versenyfeltételeket.
És akkor még nem is említettük meg az egyéb gondokat: a kulturális szektort átszövő katázás drasztikus átalakítását, a koronavírus-járvány okozta bizonytalanságokat, a rezsicsökkentés korlátozását, az inflációt, a forint leértékelődését – amelyek szintén sújtják a most cserbenhagyott szervezeteket.
(24.hu)
