Annyi drog került a Balatonba, hogy az már ártalmas...
Az, hogy a nagy nyári zenei fesztiválok idején megnő az adott területre eső kábítószer-használat mértéke, talán nem okoz különösebb meglepetést. Az ebből fakadó rendőrségi ügyeken vagy a látogatók élménybeszámolóin túl azonban kevés szó esik az illegális drogok környezeti hatásáról.
Az első komolyabb tanulmány a témában 2021 őszén jelent meg, amikor kiderült, hogy az angliai Glastonbury fesztivál alatt az élővilágra veszélyes mértékben került kokain és MDMA a helyszínen áthaladó Whitelake folyó vizébe. Legalábbis ez volt az egyik első kutatás a témában, amiről széles körben beszámoltak az újságok, pedig már a brit kutatók is hivatkoztak arra a korábbi tanulmányra, amelyet a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Pécsi Tudományegyetem kutatói jegyeznek, és amely a Balaton fesztiválkárosodását vizsgálta.
A Balaton Soundon a kokain, a ketamin és az ecstasy volt a sláger
Az összesen nyolc magyar szerző, Maász Gábor, Molnár Éva, Mayer Mátyás, Kuzma Mónika, Takács Péter, Zrinyi Zita, Pirger Zsolt és Kiss Tibor részvételével készült tudományos munka 2021 januárjában jelent meg az Environmental Toxicology and Chemistry című szaklapban, angol nyelven. Talán nem véletlen, hogy Magyarországon szinte senki nem kapta fel rá a fejét, és megjelenése óta gyakorlatilag visszhang nélkül maradt: a címében („Illicit Drugs as a Potential Risk to the Aquatic Environment of a Large Freshwater Lake after a Major Music Festival, azaz „Illegális kábítószerek mint egy nagy édesvízi tó vízi ökoszisztémájára jelentett potenciális kockázat egy nagy zenei fesztivál után”) nem szerepel sem Magyarország, sem a Balaton, sem az, hogy melyik fesztiválról van szó. Később a szövegben ugyan nevesül a Balaton, sőt a mintavételi helyeket térképen is ábrázolták a kutatók, azt viszont csak a helyszínből, az időpontokból és a látogatószámokból lehet kitalálni, hogy az emlegetett fesztivál nem más, mint a Balaton Sound.
A magyar kutatók 2017 és 2019 között vizsgálták a Balaton vizét Zamárdinál, a Balaton Sound területén, a tóparthoz viszonylag közel (35 méterre) elhelyezett három mérési ponton, illetve két távolabbi (6–8 kilométerre elhelyezett) kontrollponton. A méréseket több különböző időpontban elvégezték: a fesztivál előtt 3 hónappal (áprilisban) és egy héttel (júniusban), valamint a Sound után egy nappal (júliusban), egy hónappal (augusztusban) és 4 hónappal (novemberben).
Összesen 10 tiltott kábítószer nyomát mutatták ki a vízmintákban, és szinte mindegyik kizárólag a fesztivál utáni napokon volt jelen a vízben, tehát valószínűsíthető az összefüggés a rendezvény és a droghasználat között. Legmagasabb koncentrációban a kokaint, a ketamint, illetve az ecstasy fő hatóanyagát, a 3,4-metiléndioxi-N-metamfetamint (MDMA) mutatták ki. Mint megállapították, a szerek többsége a vízben is „megőrizte farmakológiai hatását, ami potenciálisan káros hatással lehet az élővilágra”.
A köztévé kettes csatornája (fiatalos nevén: Petőfi TV) már a tanulmány megjelenése után, 2021 májusában látogatta meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársait, és a riport annak ellenére egész érdekesen bemutatja a vízminőség-ellenőrzés és a vízi ökoszisztémák kutatásának folyamatát, hogy „a Balaton vizéből inni is lehet” koncepciójára építették fel a műsort – miközben ez az általánosított kijelentés a fenti kutatási eredmények fényében minimum megkérdőjelezhető.
Mit jelent az, hogy tiszta a Balaton vize?
Az „olyan tiszta a Balaton vize, hogy inni lehet belőle” toposzt régóta kedveli a média, pedig ilyet általánosságban nyilvánvalóan nem lehet kijelenteni egy olyan tóról, amely 600 négyzetkilométeres területen fekszik, és három megyét határol.
Rosszabb esetben egy ilyen cím után semmi nem utal arra a cikk szövegében, hogy ki szerint és miért iható a Balaton vize, eggyel jobb esetben legalább az kiderül, hogy az állítás elsősorban a vízminta begyűjtésének helyére vonatkozik. Ha kérdésként szerepel a címben (pl. „Iható-e a Balaton vize?”), akkor már garantálható, hogy egy szakértő magyarázza majd meg a cikkben, hogy egy kortytól nem betegszik meg senki, de azért például a strandok környékén nem érdemes úgy poharazgatni a Balatonból, ahogy államtitkárok és turisztikai vezetők teszik egy jó fotó kedvéért.
A Balaton vízminőségét az algásodás is befolyásolja. Legutóbb 2019-ben, Keszthely és Szigliget környékén lepték el a tavat a kékalgák (cianobaktériumok), amelyek határérték fölötti előfordulása hasmenést, bőrirritációt, szemgyulladást vagy hólyagosodást is okozhat a fürdőzőknél. A túlzott algavirágzás most már évről évre visszatérő veszély, és a klímaváltozás miatt egyre nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy megvédjék a toxinokat is termelő kékalgáktól a Balaton vizét.
Algásodáshoz vezet a túl sok foszfor is, márpedig becslések szerint évi 1,2 tonna foszfor kerül a Balatonba emberi vizelettel, és a logika azt diktálja, hogy a strandokon vagy más frekventált helyeken a tóba pisilés jelensége is gyakoribb. Bár az egészséges vizelet 90–95 százaléka tiszta víz, fertőzött vizelettel vírusok, gombák és baktériumok is kerülhetnek a Balatonba. Vagy épp kokain és MDMA.
Valószínűleg még így is alulmérik a drogok koncentrációját
A balatoni tanulmány végigveszi, hogy milyen tudományos eredmények igazolják a fesztiválokon elszabaduló droghasználat vagy az általános kábítószer-fogyasztás globális növekedésének tényét, majd tudatja, hogy bár a drogok ökológiai hatása méltatlanul alulkutatott terület, „a legújabb tanulmányok arra utalnak, hogy a vízi organizmusokra, köztük a baktériumokra, algákra, gerinctelenekre és halakra is hatással vannak ezek a tiltott kábítószerek a környezeti szempontból releváns koncentrációkban”. A kutatók a következőket tűzték ki célul:
egy zenei fesztivál előtt, alatt és után gyűjtött vízminták elemzését,
a fesztiválon használt rekreációs szerek azonosítását és azok mennyiségéről pillanatkép készítését,
a szennyező anyagok megjelenése általi kockázatok értékelését és felmérését,
valamint a vízi környezetben jelenlévő pszichostimulánsok koncentrációjának átmeneti növekedésével járó kihívások megvitatását.
Bár magát a Balaton Soundot egyszer sem nevezik nevén a tanulmányban, a fesztivál könnyen azonosítható: „A tó partján évente nagyszabású, 5-6 napig tartó zenei fesztivált tartottak, amelyen 2017, 2018 és 2019 júliusában 154 ezer, 165 ezer és 172 ezer látogató vett részt.” A fesztivál előtt és után vett mintákban 34 szer maradványait keresték, alapgyógyszer és kulcsfontosságú metabolit (az anyagcsere során létrejövő melléktermék) formájában is.
Végül 11 szert azonosítottak a vízben: kokaint (és annak két metabolitját, a benzoilekgonint és az ekgonin-metilésztert), ketamint (és metabolitját, a norketamint), a tramadol nevű opioid fájdalomcsillapítót, az amfetamint, a metamfetamint, illetve az ecstasyhoz köthető vegyületeket (MDMA, MDA, MDAI).
Egyedül a tramadol jelenléte volt állandó, de annak mennyisége meg sem közelítette a kockázati határértéket, míg az egyértelműen a fesztiválhoz köthető rekreációs szerek közül néhány átlépte ezt a küszöböt. A 2019-ben megugró kokainkoncentráció az alacsony kockázati kategória eléréséhez volt elég, míg közepesen kockázatosnak ítélték a ketamin és az MDMA mennyiségét a vízben, egy nappal a fesztivál után.
A 2017-es és 2019-es Balaton Soundról származó minták hasonló szennyezettségi profilt mutattak, ami a kutatók szerint a két évben tapasztalt hasonló időjárási körülményekkel magyarázható – a fesztivál végére mindkét évben megérkezett az északi szél, amely erős hullámzást okozott a déli parton, és ez csökkenthette a fürdőzők számát, valamint hozzájárulhatott a kábítószerek hígulásához és szétterjedéséhez.
A drogszennyezést feltehetően nem úgy kell elképzelni, hogy valaki beleszór egy zacskó kokaint a Balatonba, inkább vizelet formájában kerülhetnek a szerek a tóba, de a kutatók szerint nem egyértelmű, hogy „a szennyeződés közvetlen vagy közvetett módon” került a vízbe – utóbbira példa lehet a nem megfelelő szennyvízelvezetés vagy a WC-infrastruktúra körülményei. Ráadásul mint írják, „a fesztivál területén a tiltott kábítószerek környezeti terhelése várhatóan sokkal nagyobb, mint amit megfigyeltünk, mivel a szárazföldi forrásokat (pl. a rögzített és mobil WC-ket, bokrokat) nem vettük figyelembe a vizsgálatban”.
Na de mit művelnek a drogok a vízi élőlényekkel?
Bár az egy alacsony és két közepes kockázatú drogkoncentráció nem hangzik túl fenyegetően, a kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat korlátai, illetve a témában végzett kutatások ritkaságából fakadó adathiány miatt a kimutatott értékek súlyosan alulbecsültek lehetnek. Ráadásul éppen azért, mert kevés kutatást végeznek a kábítószerek ökológiai hatásainak felmérésére, a most megállapított kockázati hányados is csak egy szám marad, hiszen nem sokat tudunk arról, mit okoz a drogok átmeneti jelenléte a vízi élővilágban.
Ha elvétve is, de azért már készültek kutatások a témában, és ezek közül néhányat a magyar tanulmány is felsorol.
Az amfetamin a szivárványos pisztrángnak (Oncorhynchus mykiss) és a nagy vízibolhának (Daphnia magna) is mérgező lehet, de az algák klorofilltartalmát is befolyásolhatja.
A kokain és metabolitjai károsítják a vándorkagyló (Dreissena polymorpha) DNS-ét, megváltoztatják a zebrahal (Danio rerio) viselkedési mintázatát, és roncsolják az európai angolna (Anguilla anguilla) vázizomzatát – utóbbi már 20 nanogramm/liter koncentrációnál előfordulhat, miközben a Balaton Sound után egy nappal 270 ng/l közeli értéket is mértek.
A metamfetamin pedig jelentősen gyengíti a hosszú távú memória kialakulását a nagy mocsáricsigában (Lymnaea stagnalis).
A kutatók szerint a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a tavakban és folyóvizekben jelen lévő tiltott kábítószerek befolyásolhatják az ökológiai közösségek szerkezetét és funkcióját, ezért további kutatások szükségesek (az MDMA környezeti hatásáról például alig tudunk valamit), ahol a mintagyűjtést érdemes lehet a tóparti rendezvények időpontjához igazítani. Sok esetben azt sem tudni, hogy az algáknál és állatoknál megfigyelt károsodásokat egyetlen anyag, vagy több különböző drog kombinációja okozza – márpedig a Balaton Soundon számos kombináció megfordul a vízben, így hacsak nem államtitkárként vagy köztévés riporterként járunk Zamárdi környékén júliusban, nem tanácsos nagyokat kortyolni a Balaton vizéből.
(Bodnár Zsolt, qubit.hu)
